Hírlevél feliratkozás
Stubnya Bence
2022. november 26. 04:34 Podcast

Heroikus küzdelmeket vív egy-egy polgármester, de mi kell a hosszú távú sikerhez a leszakadó településeken?

Mivel a helyi problémákra, lehetőségekre és környezetre kell reagálni, ezért a helyi gazdaságfejlesztési stratégiákat vagy programokat az adott településre és a lakosaira kell szabni. Éppen ezért egy az egyben nem alkalmazhatóak máshol az egyes települések programjai, de azért egyes elemeket el tudnak lesni egymástól – mondta Kiss Márta.

A műsort a fenti lejátszás gombra kattintva is meg lehet hallgatni, de jobb feliratkozni ránk valamelyik okostelefonos podcast appban, és a Spotify-on is be lehet követni minket.

Kiss Márta, az ELKH Társadalomtudományi Kutatóközpont és a Corvinus Egyetem tudományos munkatársa és Rácz Katalin, az Agrárközgazdasági Intézet kutatója 2017 és 2021 között két hátrányos helyzetű térségben lévő településen, a Baranya megyei Bikalon és a Bács-Kiskun megyei Bácsalmáson vizsgálták a helyi gazdaságfejlesztési gyakorlatokat. Kiemelt hangsúllyal azt, hogy ezekben milyen szerepet játszanak a helyi önkormányzatok. A G7 Podcast e heti adásában Kiss Mártával beszélgettünk a konkrét esetekről, és arról, hogy milyen esetekben lehetnek ezek a programok sikeresek.

Az egyik fontos tapasztalat, hogy sikeres és hosszú távon fenntartható helyi gazdaságfejlesztési gyakorlatokhoz szükséges bizonyos minimális erőforrások jelenléte, fontos hogy valamilyen szintű pénzügyi, emberi, intézményi és technológiai erőforrás rendelkezésre álljon. Ezen kívül kell egy helyi igényekre épülő és hosszú távú programszemléletet tükröző helyi gazdaságfejlesztési stratégia.

Nem egy-egy projekt kipipálása a cél, hanem hogy hosszú távon egymásra építkező projektek, programok fussanak, amelyek komplex cél- és eszközrendszert alkalmaznak

– mondta Kiss Márta erről.

Az is előnyös, ha a helyi gazdaságfejlesztésbe bevont szereplők sokszínűek, ha jelen vannak vállalkozók, intézmények, civilek, és a helyi lakosok is részesei ennek. Fontos, hogy a különböző típusú és hátterű helyi szereplők a programtervezésben és a megvalósításban is szerepet kapjanak, ez az, ami a bevonódást és az elköteleződést is segíti, és hozzájárul a programok fenntarthatósához. A nyílt és horizontális kormányzás, a partnerek közötti kapcsolatépítés mellett az sem árt, ha a szereplőknek vannak innovatív ötletei, amiket megfelelő menedzsmentképességek tesznek megvalósíthatóvá.

A polgármester személye és képességei kiemelkedően sokat számítanak.

Rendre azt tapasztaljuk, hogy azokon a településeken zajlanak ezek a hosszú távú fejlesztések, ahol van egy olyan vezető, aki autoritással bír, elkötelezett és ambiciózus. És sokszor abszolút heroikus küzdelmet vív. Nagyon sokszor addig működik az egész gazdaságfejlesztés, amíg ezek az emberek tudnak működni, amikor viszont valami miatt elkerülnek ebből a pozícióból, akkor gyakran van baj. Emiatt nagyon fontos az, hogy az utódlás meg legyen oldva, és csapatban dolgozzon az illető

– mondta.

A külső szakértelem, egyetemek, külső szakértő szervek bevonása is nagyon fontos lehet ezeknél a programoknál, legyen szó akár a helyi szociális vállalkozás termékfejlesztéséről, vagy a konkrét megoldások, például egy mikrohitelprogram kidolgozásáról.

Kiss szerint a költségvetési, pénzügyi korlátok miatt nagyon fontos a rugalmasság – legyen szó erőforrások vagy akár intézmények átcsoportosításáról -, és az is, hogy a fejlesztési programok több lábon álljanak. Ezek teszik ugyanis képessé a településeket arra, hogy a makrokörnyezet vagy a szabályozás változására reagálni tudjanak (a kutatásban ilyennek számított a járvány és az önkormányzatokat érintő új adónemek miatt a bevételek visszaesése).

Kiss szerint általánosságban az a tanulság, hogy nem általánosságok számítanak, a helyi problémák és adottságok viszont lehetnek hasonlóak, és ebben a települések tanulnak is egymástól. Erre példaként a Kiútprogramot és a bikali uborkaprogramot hozta, ahol a bikali vezetés egy meglévő modell tapasztalatait adaptálta a saját településére.

Kövesd a G7 podcastot bármelyik podcast-appon, és iratkozz fel a megújult hírlevelünkre!

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA világ élmezőnyében vagyunk egy olyan üzemanyag gyártásában, amelynek nagy a zöldítési potenciáljaA bioetanol és biodízel legújabb gyártási technológiáinak alkalmazására is vannak itthon előremutató példák - erről is beszélgettünk a G7 Podcast e heti adásában.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMeloni nincs olyan helyzetben, hogy eltérítse Olaszországot az atlantista vonaltólMi lesz új jobboldali olasz kormány hangzatos ígéreteikből, és milyen hatással lesznek az európai politikára? Stefano Bottonival beszéltük át a G7 Podcastban.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkNem luxusautót vesznek a céges támogatásokból, de a technológiai szintugrás se jön összeG7 Podcast! Az uniós kkv-támogatások segítik a cégeket a növekedésben, de nem járulnak hozzá nagymértékű technológiai fejlődéshez Muraközy Balázs szerint.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkEddig senkit sem érdekelt a csirketrágya, most pedig nem tudnak lépést tartani a kereslettelAz európai műtrágya termelés jelentősen lecsökkent az elszálló földgáz árak miatt. Attól azonban nem érdemes tartani, hogy emiatt nem lesz elegendő termés.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkSemmiképpen nem lesz orosz helyett amerikai gázfüggőség EurópábanNem megalapozott attól tartani, hogy Európa az orosz földgáz helyett az amerikai LNG importjának lesz kiszolgáltatva - mondta Miklós László az e heti G7 Podcastban.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkNem kell csődhullámra számítani jövőre a magyar gazdaságbanNagyon sokat számít, hogy a lakosság és a vállalatok is időben elkezdtek alkalmazkodni a romló gazdasági kilátásokhoz - mondta ifj. Becsey Zsolt a G7 Podcastban.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkKét legyet ütnénk egy csapásra a szélenergia hazai fejlesztésévelG7 Podcast! A klímacélokhoz és gáztól való függetlenedéshez is közelebb vinne a szélenergia hazai felfuttatása Balogh Ádám energia-infrastruktúra szakértő szerint.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA szankciók legalább két évtizedes stagnálásba küldik az orosz gazdaságotTóth-Czifra András, Oroszországgal foglalkozó politikai elemző szerint a felszín alatt látszik, hogy az orosz gazdasági modell komoly kihívásokkal küzd. G7 Podcast!

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkHoloda Attila az energiaválságról: „Nem ez a tél lesz kérdéses, hanem a következő"Földgáz- és áramhiányra kevésbé, magas árakra viszont annál inkább kell számítani télen, ami a gazdaságban csődhullámot is hozhat. G7 Podcast!

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAz idei rekordaszálynál is súlyosabbak előtt állunk, és a magyar mezőgazdaság nem készült fel erreAz elmúlt évtized éghajlati trendjei a globális és hazai élelmiszertermelést is nagy kihívások elé állítják. A G7 Podcast e heti vendégei a Másfélfok.hu szerzői.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Podcast hátrányos helyzetű térségek helyi gazdaságfejlesztés kutatás önkormányzat Olvasson tovább a kategóriában

Podcast

Bucsky Péter
2024. november 9. 06:02 Podcast

Sikeres, innovatív magyar cégekhez kiszámítható oktatás és kutatás is kellene

Csehország és Észtország állva hagyta innovációban Magyarországot. A G7 Podcastban Cséfalvay Zoltánt kérdeztük, hogy mit lehetne jobban csinálni.

Bucsky Péter
2024. október 26. 06:10 Podcast

Sok pénzzel nyomul a Balkánon a kormány, de miért jó ez Magyarországnak?

200 milliárd forint kedvezményes kölcsönt nyújt hazánk Észak-Macedóniának. A térség szakértőjével készített podcastunkból kiderül, hogy mire fordíthatják ezt az összeget.

Holtzer Péter
2024. október 19. 06:04 Podcast

Már azt sem tudjuk pontosan, hogy hány gyerek jár a magyar iskolákba

Egyre kevesebbet tudunk a közoktatásról, pedig szakpolitikai elemzések nélkül át sem lehet gondolni, hogy mit kellene hosszú távon csinálni.

Fontos

Torontáli Zoltán
2024. november 20. 11:01 Közélet, Vállalat

Gyenge lehet a rajt az egymilliós átlagbérhez igazodó minimálbér felé

A tárgyalóasztalon jelenleg fekvő számokkal nehezen lennének elérhetők a kormány nagy tervei.

Bucsky Péter
2024. november 20. 06:03 Közélet

Addig reformálta a kormány a MÁV-ot, hogy közel került az ingyenesség

A csökkenő utasbevételek miatt már csak évi 26 milliárd forintjába kerülne az államnak, hogy mindenki ingyen vonatozhasson az országban.

Torontáli Zoltán
2024. november 19. 14:03 Élet, Közélet

Alig érezné meg a gazdaság, ha december 24. piros betűs ünnep lenne

Az első évben körülbelül az egy napra eső GDP 20 százaléka esne ki, utána talán annyi sem, vagyis a lépésnek csekély gazdasági következménye lenne.