Mivel a helyi problémákra, lehetőségekre és környezetre kell reagálni, ezért a helyi gazdaságfejlesztési stratégiákat vagy programokat az adott településre és a lakosaira kell szabni. Éppen ezért egy az egyben nem alkalmazhatóak máshol az egyes települések programjai, de azért egyes elemeket el tudnak lesni egymástól – mondta Kiss Márta.
A műsort a fenti lejátszás gombra kattintva is meg lehet hallgatni, de jobb feliratkozni ránk valamelyik okostelefonos podcast appban, és a Spotify-on is be lehet követni minket.
Kiss Márta, az ELKH Társadalomtudományi Kutatóközpont és a Corvinus Egyetem tudományos munkatársa és Rácz Katalin, az Agrárközgazdasági Intézet kutatója 2017 és 2021 között két hátrányos helyzetű térségben lévő településen, a Baranya megyei Bikalon és a Bács-Kiskun megyei Bácsalmáson vizsgálták a helyi gazdaságfejlesztési gyakorlatokat. Kiemelt hangsúllyal azt, hogy ezekben milyen szerepet játszanak a helyi önkormányzatok. A G7 Podcast e heti adásában Kiss Mártával beszélgettünk a konkrét esetekről, és arról, hogy milyen esetekben lehetnek ezek a programok sikeresek.
Az egyik fontos tapasztalat, hogy sikeres és hosszú távon fenntartható helyi gazdaságfejlesztési gyakorlatokhoz szükséges bizonyos minimális erőforrások jelenléte, fontos hogy valamilyen szintű pénzügyi, emberi, intézményi és technológiai erőforrás rendelkezésre álljon. Ezen kívül kell egy helyi igényekre épülő és hosszú távú programszemléletet tükröző helyi gazdaságfejlesztési stratégia.
Nem egy-egy projekt kipipálása a cél, hanem hogy hosszú távon egymásra építkező projektek, programok fussanak, amelyek komplex cél- és eszközrendszert alkalmaznak
– mondta Kiss Márta erről.
Az is előnyös, ha a helyi gazdaságfejlesztésbe bevont szereplők sokszínűek, ha jelen vannak vállalkozók, intézmények, civilek, és a helyi lakosok is részesei ennek. Fontos, hogy a különböző típusú és hátterű helyi szereplők a programtervezésben és a megvalósításban is szerepet kapjanak, ez az, ami a bevonódást és az elköteleződést is segíti, és hozzájárul a programok fenntarthatósához. A nyílt és horizontális kormányzás, a partnerek közötti kapcsolatépítés mellett az sem árt, ha a szereplőknek vannak innovatív ötletei, amiket megfelelő menedzsmentképességek tesznek megvalósíthatóvá.
A polgármester személye és képességei kiemelkedően sokat számítanak.
Rendre azt tapasztaljuk, hogy azokon a településeken zajlanak ezek a hosszú távú fejlesztések, ahol van egy olyan vezető, aki autoritással bír, elkötelezett és ambiciózus. És sokszor abszolút heroikus küzdelmet vív. Nagyon sokszor addig működik az egész gazdaságfejlesztés, amíg ezek az emberek tudnak működni, amikor viszont valami miatt elkerülnek ebből a pozícióból, akkor gyakran van baj. Emiatt nagyon fontos az, hogy az utódlás meg legyen oldva, és csapatban dolgozzon az illető
– mondta.
A külső szakértelem, egyetemek, külső szakértő szervek bevonása is nagyon fontos lehet ezeknél a programoknál, legyen szó akár a helyi szociális vállalkozás termékfejlesztéséről, vagy a konkrét megoldások, például egy mikrohitelprogram kidolgozásáról.
Kiss szerint a költségvetési, pénzügyi korlátok miatt nagyon fontos a rugalmasság – legyen szó erőforrások vagy akár intézmények átcsoportosításáról -, és az is, hogy a fejlesztési programok több lábon álljanak. Ezek teszik ugyanis képessé a településeket arra, hogy a makrokörnyezet vagy a szabályozás változására reagálni tudjanak (a kutatásban ilyennek számított a járvány és az önkormányzatokat érintő új adónemek miatt a bevételek visszaesése).
Kiss szerint általánosságban az a tanulság, hogy nem általánosságok számítanak, a helyi problémák és adottságok viszont lehetnek hasonlóak, és ebben a települések tanulnak is egymástól. Erre példaként a Kiútprogramot és a bikali uborkaprogramot hozta, ahol a bikali vezetés egy meglévő modell tapasztalatait adaptálta a saját településére.
Kövesd a G7 podcastot bármelyik podcast-appon, és iratkozz fel a megújult hírlevelünkre!
Podcast
Fontos