(A szerző a CIB Bank elemzője. A Zéróosztó a G7 elemzői szeglete.)

Az elmúlt időszakban tovább éleződött a vita a Magyar Nemzeti Bank (MNB), valamint a Gazdaságfejlesztési Minisztérium vagy sok esetben a kormányhoz közel álló vállalkozói érdekképviseletek között. Legutóbb a Vállalkozók Országos Szövetsége és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara vezetője bírálta a jegybankot a konzervatív hozzáállása miatt, mondván, az MNB kelleténél szigorúbb monetáris politikája (a túl lassan csökkenő alapkamat) gátja a gazdaság fellendülésének.

A hazai jegybankot érő kritikák mögött alapvetően azért mégis közgazdasági vita húzódik meg. A gazdaságpolitika két ágának ugyanis teljesen mások a céljai és eszköztára is. A közelmúltbeli inflációs sokk és az elhúzódó recessziós időszak után pedig jelentős feszültségek törtek felszínre a gazdaság irányítói között.

Az MNB elsődleges célja az árstabilitás elérése és fenntartása, ami a középtávú 3 százalékos inflációs cél teljesülését jelenti. Továbbá anélkül, hogy az elsődleges célját veszélyeztetné, támogatja a pénzügyi közvetítőrendszer stabilitásának fenntartását, ellenállóképességének javítását és a mindenkori kormány gazdaságpolitikáját. A monetáris politika pedig a pénzkínálat és kamatszint alakításával igyekszik oly módon befolyásolni a gazdasági folyamatokat, amivel a középtávú inflációs célját elérheti.

Ezzel szemben a fiskális (költségvetési) politika célja a hosszú távú, fenntartható gazdasági növekedés biztosítása, valamint a gazdasági ciklusokkal párhuzamosan jelentkező kilengések minimalizálása. Az ehhez kapcsolódó eszköztár pedig az adópolitika mellett az állam által irányított szociális transzferek és közkiadások összessége.

A jelenlegi ellentét abból adódik, hogy az árstabilitástól még a mostani, 8 százalék alatti inflációs rátával is igen messze vagyunk. A jegybank a magas inflációs környezetben pedig kénytelen restriktív politikát folytatni és pozitív visszatekintő reálkamatlábat fenntartani (inflációt meghaladó nominális kamatszint), hogy a pénzromlási ütem mértékét visszaterelje a kívánt szintre.

A szigorú monetáris politika pedig több oldalról állítja kihívás elé a központi büdzsét. Egyrészt az államadósság utáni kamatterhek magas szinten ragadnak, másrészt nem segíti a fogyasztás helyreállását, ami pedig nélkülözhetetlen az áfabevételek emelkedéséhez.

De nemcsak költségvetési, hanem politikai következménye is van a belső kereslet nyomott szintjének. A kormányt – ellentétben a jegybankkal – az állampolgárok választják, akiket az elmúlt időszakban jelentős sokkok értek az extrém infláció és a magas finanszírozási költségek következtében. Hiába jövünk ki lassan a mélypontról (növekedés, infláció és reálbér-dinamika esetében is), a háztartások költéseinél még mindig az óvatossági motívumok dominálnak, így nemcsak a fogyasztás, de a belső piacra termelő vállalatok beruházásai is csak lassan és fokozatosan állhatnak növekedési pályára.

A konfliktus tehát abból áll, hogy míg a jegybank az inflációt akarja mindenképp letörni, és megítélése szerint a tartós növekedés alapfeltétele az alacsony és stabil infláció, addig a kormányt jobban érdekli a mielőbbi gazdasági kilábalás, akár magasabb infláció árán is. Az MNB viszont elsődleges célja veszélyeztetése nélkül nem tudja támogatni a növekedés beindítását, aminek nyilvánvalóan nem tesz jót a szigorú monetáris kondíciók megléte.

Azonban ez a vita már rég túllépett a szavak szintjén, és a gazdaságfejlesztési miniszter, illetve minisztérium már több ízben beavatkozott az egyes részpiacokon a kamatszint meghatározásánál.

• Kamatstop

Az utóbbi másfél évtizedben jócskán megnőtt szinte mindenhol a világban a fix kamatozású hitelek aránya. Ez alapvetően pozitív fejlemény, mert kevésbé teszi sérülékennyé a háztartási és vállalati szektort, ugyanakkor a monetáris transzmisszió hatékonysága sérül, hiszen a meglévő hiteleknél lényegében nincs befolyása a kamatemeléseknek. Sok fejlett országbeli jegybanknál most pont azt látjuk, hogy a jelenlegi kamatemelési ciklusban a pénzügyi kondíciók szigorítása egyelőre jóval kisebb (vagy időben késleltetett?) hatást gyakorol a reálgazdaságra.

A magyar gazdaságban is egyértelműen a fix hitelek dominálnak, amiben különösen az MNB, de a kereskedelmi bankok hozzáállása is nagy szerepet játszott. Azok viszont, akik nagyobb kockázatot vállalva mégis változó kamatozású hitelkonstrukciót választottak, nem szembesülnek a megemelkedett kamatkörnyezettel, mivel a kormány kamatstop bevezetéséről döntött a jegybanki kamatemelési ciklus elejénél.

• Kamatplafon

Viszonylag friss beavatkozás, aminek köszönhetően olcsóbbak lettek a lakáshitelek a jelenlegi 8,5 százalékos plafon mellett. A jövőben tovább csökken a maximális kamat mértéke a piaci folyamatokkal összhangban. A vállalati hitelekre szintén kamatplafont határoztak meg.

• Betéti kamatok maximálása

A három hónapos diszkontkincstárjegy-hozam mértékében maximálták a betéti kamatokat – immár a vállalati szektorra is kiterjesztve – azért, hogy az MNB egynapos betéti tenderén kisebb legyen a kereslet, ami aztán az állampapírpiacon megjelenhet, illetve a várakozások szerint az alacsonyabb betéti kamatok ösztönözhetik a fogyasztást/beruházásokat.

• Túlkereslet generálása a diszkontkincstárjegyek piacán

A befektetési alapoknak előírták, hogy likvid eszközeik minimum 20 százalékát diszkontkincstárjegyben tartsák, amivel jelentősen lejjebb szorították azok hozamát.

• Hosszú hozamok leszorítása

A kereskedelmi bankok jelenléte is megnőtt az állampapírpiacon, miután a kormány bejelentette, hogy a hitelintézetek akár meg is felezhetik 2024-ben az extraprofitadó mértékét, ha kellő mennyiségben növelik állampapír-állományukat.

• Kamattámogatott hitelkonstrukciók a vállalati szektornak

A vállalati hitelezés összeomlásának elkerülése érdekében a kormány 5 százalékos fix kamatozású hiteleket bocsátott a hazai cégek rendelkezésére a Széchenyi kártyán és a Baross Gábor hitelprogramon keresztül.

Habár a fenti intézkedések sok esetben indokolhatóak és bizonyos esetekben szükségszerűek is, mindegyik korlátozza a monetáris transzmisszió hatékonyságát, és egy többszintű kamatrendszer létrejöttét eredményezik. Az intézkedések következtében a mai magyar pénzügyi rendszerben folyamatosan szűkül azon részpiacok száma, ahol az alapkamat tölti be az irányadó ráta szerepét. Viszont minél összetettebb a kamatrendszer (különböző szereplők különböző piacokon teljesen más kamaton fektetnek be/vesznek fel hitelt) annál sérülékenyebb, valamint sokkal könnyebb arbitrálni (az egyes részpiacok eltérő kamatszintjeit kihasználva profitra szert tenni).

Mindezek mellet a verbális nyomásgyakorlás a befektetői bizalom szempontjából sem kedvező, hiszen a jegybank függetlensége (vagy annak legalábbis látszata) kiemelkedően fontos egy ország kockázati megítélése szempontjából. Erre egy tökéletes – negatív előjelű – példa a török jegybank utóbbi pár éve.

Ebből adódóan a nagyobb mértékű kamatcsökkentéseket követelő kommentárok kontraproduktívak is. Hiszen hiába lenne tere az MNB-nek a fundamentumok alapján agresszívabb kamatcsökkentési lépésekre, hitelességi szempontból kénytelen lehet kisebb lazításról dönteni, nehogy a piac megkérdőjelezze függetlenségét.

Hosszabb távon tehát sem a verbális nyomásgyakorlás, sem az egyes részpiacok kamatszintjeinek direkt – jegybanktól független – irányítása nem célravezető. A gazdaságpolitikai különböző ágai között szükséges és kívánatos az egyeztetés, együttműködés, de optimális esetben a kamatpolitikáról az MNB-nek kellene döntenie.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkTöbb milliós spórolással kecsegtet a kamatplafon csökkentése az új lakáshiteleknélA lakáshiteleknél 7,3, a vállalati hitelek esetében 9,9 százalékra csökken a kamatplafon januártól.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMég kétévnyi gödörből kell kijönnie a magyar gazdaságnakA magyar gazdaság lezárta a technikai recesszióval fémjelzett korszakot, ugyanakkor ebből a háztartások túlnyomó többsége aligha érzékelt valamit.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkKorai még az infláció feletti győzelmet ünnepelniNem érdemes előre inni a medve bőrére, ugyanis nem mindegy, mitől csökken az infláció - egy korai lazítás csak elhúzódó problémákat generál.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Pénz alapkamat infláció kamatpálya kamatplafon kamatstop kamatszint kormány Magyar Nemzeti Bank monetáris politika Olvasson tovább a kategóriában