Több milliós spórolással kecsegtet a kamatplafon csökkentése az új lakáshiteleknél
A hitelezést és az ingatlanpiaci forgalmat is élénkíti, hogy a kormány és a bankok megegyeztek az önkéntes kamatplafon januári csökkentéséről.
Mi történt? A Bankszövetség és a Gazdaságfejlesztési Minisztérium hétfői egyeztetésén döntés született arról, hogy január 1-jétől az újonnan megkötött szerződések esetében az önkéntes kamatplafon mértéke a lakáshitelek esetében (a teljes hiteldíjmutatóra, tehát a THM-re vonatkozólag) 7,3, a vállalati hitelek esetében 9,9 százalékra csökken.
- Abban is megállapodtak, hogy kkv-kra, vállalatokra vonatkozó kamatstop 2024. április 1-jei kivezetésével párhuzamosan a banki önkéntes kamatplafon intézménye is megszűnik.
Előzmények: a Gazdaságfejlesztési Minisztérium október elején jelentette be, hogy arra kéri a bankokat, hogy csatlakozzanak az önkéntes kamatplafonhoz.
- Az október 9-én életbe lépő plafon alapján a lakáshitelek THM-e nem haladhatta meg a 8,5, a céges hitelek kamata pedig a 12 százalékot. Október 9. előtt kínáltak még lakáshiteleket a piacon 10 százalék körüli vagy azt meghaladó THM-mel is – írja a Bank360.
Felülnézet: a magas hitelkamatok és a reálbércsökkenés hatására az idén nagyon lelassult a hazai ingatlanhitelezés, az idei második negyedévben csaknem 70 százalékkal kevesebb lakáshitelt vettek fel, mint egy éve ilyenkor.
- A teljes vállalati szegmensben lényegében megegyezett az előző év azonos időszakának szintjével a kihelyezett új hitelek volumene, a kkv-hitelek esetében viszont jelentősen, 31 százalékkal elmaradt attól.
Alulnézet: egy 20 millió forintos, 20 éves futamidejű, 10 évig fix kamatozású hitel törlesztője egy 450 ezer forint nettó jövedelemű hitelfelvevő esetében a jelenlegi piaci átlagnak számító 7,97 százalékos THM mellett 167 ezer forint körül van.
- Ez 7,3 százalékos THM-mel 158 ezer forintra csökkenne, ami összességében 1,9 millió forintos spórolást tenne lehetővé egy ilyen hitel esetében a Bankmonitor számítása alapján.
Tágabb kontextus: Az árverseny beindulásával a 7 százaléknál alacsonyabb kamatozású hitelek is megjelenthetnek majd a piacon.
- A Portfolio cikke szerint a THM-plafon csökkentését követően a kamatkedvezmény arányaiban jobban nő majd a hosszabb és nagyobb hitelek esetében.
Mi várható? Különösen azoknak lesz kedvező a kamatplafon-csökkentés, akik nem jogosultak az államilag támogatott lakáshitelekre Korponai Levente, a money.hu vezetője szerint, de az infláció csökkenése és a reálbérnövekedés visszatérése is a hitelpiac élénkülése felé hat.
- A hosszabb távú adatok alapján az alacsony lakáshitel-kamatok jelentősen növelik az adásvételek számát Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője szerint, aki az idén várható 110 ezer után jövőre már legalább 120-130 ezer adásvételre számít.
Pénz
Tele van kérdőjelekkel az álomszerű utasszám-növekedés, amit a MÁV kommunikál
Egyelőre nem látszik, hogy az ország- és vármegyebérletek bevezetése óta érdemben nőtt volna a közösségi közlekedést választók száma.
Keveset költünk a kormány terveihez képest, és még a megtakarítást sem állampapírba tesszük
A magyar lakosság nem hajlandó jelentősen növelni költéseit, inkább megtakarít, az viszont átrendeződött, hogy hova teszi a pénzét.
Mire számíthatnak a szárnyalás után a befektetők a második félévben?
Meglepően jó eredményeket hozott az első félév a tőkepiacokon, most érdemes megnézni, hogy mi várható az év második félévében.
Fontos
Csak egy rekordot hagyott érintetlenül Magyarország eddigi legdurvább hőhulláma
Végül 15 napig volt érvényben hőségriasztás, de hétfőre is meg lehetett volna hosszabbítani. Az abszolút melegrekord nem dőlt meg, de sok más csúcs igen.
A számok nem indokolják, hogy vendégmunkásokkal dolgoztató beruházót támogasson a kormány Nógrádban
Ha viszont a cég korábbi nyilatkozataival összhangban helyieket vesznek fel, akkor megtérülhet az állami ösztönzés, hiszen majdnem 10 ezren keresnek munkát a megyében.
A pénz már a Molnál van, de jobb lesz-e a magyar hulladékos rendszer?
Fél év alatt elvitte a Mol az ágazati profit harmadát, miközben nőtt a hazai hulladékgyűjtés és kezelés korábban átlagosnak számító költségszintje.
