Ma is gyengül a forint az euróval szemben, ha zárásig így marad, ez már zsinórban a kilencedik ilyen nap lesz. De nyolcnapos szériára is rég volt példa, ilyesmi utoljára a koronavírus-járvány első évében, 2020-ban történt.
Háttér: a forint tavaly október közepén 434-nél érte el történelmi mélypontját az euróval szemben, ehhez képest a mostani 388 körüli szint nem vészes. Ugyanakkor egy hete még 370-nél állt a kurzus, ilyen időtávon ez jelentős gyengülés.
- Októberben a forintot a nemzeti bank 18 százalékra emelt irányadó kamata mentette meg, ez a 11. legmagasabb volt a világon, bevonzva a rövidtávú profitot keresőket. Ennek azonban nagy gazdasági ára van, például az MNB várhatóan ezermilliárdos idei vesztesége.
- Az MNB májusban kezdte el csökkenteni a kamatot, egyelőre 16 százalékra. Bár ez még mindig sokkal magasabb, mint például a cseh és a lengyel szint, a dollárhoz és az euróhoz képest csökkent az előny, mert azoknál vagy maradt a korábbi kamatszint, vagy tovább nőtt.
Okok: ezek részben külföldiek. Szerdán és főleg csütörtökön kedvezőtlenné vált a nemzetközi pénzpiaci környezet, a befektetők szabadultak a kockázatos eszközöktől, a vezető részvényindexek mindegyike jelentősen esett.
- A cseh korona és a lengyel zloty ugyanakkor jóval kisebb, fél százalék körüli eséssel úszta meg az elmúlt egy hetet, ami hazai gondokra utal. Akárcsak az, hogy a mai, kedvezőbb környezetben is folytatódik a forint esése.
- A hazai okok közé tartozik az idei költségvetés ingatag helyzete, amire a szerda este megjelent spórolási tervek ráirányították a befektetők figyelmét. Hasonló mondható el a ma megszavazott 2024-es büdzséről is.
- A befektetők azt sem vették jó néven, hogy Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter felvetette a 3 százalékos inflációs cél megemelését. Az ilyesmiben ugyanis a jegybanki függetlenség veszélyeztetését és az intézmény hitelességének aláásását látják. Törökország példájából tudjuk, ez hova vezet: a 80 százalékos infláció felé.
Igen, de: a török példa alapján az is levezethető, hogy az utóbbi fél évben (a sokkal gyorsabb magyar infláció és a forint hét százalékos erősödése miatt) a forint túlértékeltté vált az euróval szemben. Így a mostani gyengülés ennek korrekciójaként is felfogható.
Elemzői vélemények: most került helyére a forint – mondták devizapiaci szakemberek a Portfoliónak, hozzátéve, előbb lesz 400 forint az euró, mint újra 370.
- Kuti Ákos, az MBH Bank elemzési centrum vezetője viszont idén év végére 378-as árfolyamot vár, 2024 és 2025 végére pedig 370-eset. Ha lesz uniós megállapodás, az adhat egy nagy löketet a forintnak – tette hozzá szerdán.
Pénz
Tele van kérdőjelekkel az álomszerű utasszám-növekedés, amit a MÁV kommunikál
Egyelőre nem látszik, hogy az ország- és vármegyebérletek bevezetése óta érdemben nőtt volna a közösségi közlekedést választók száma.
Keveset költünk a kormány terveihez képest, és még a megtakarítást sem állampapírba tesszük
A magyar lakosság nem hajlandó jelentősen növelni költéseit, inkább megtakarít, az viszont átrendeződött, hogy hova teszi a pénzét.
Mire számíthatnak a szárnyalás után a befektetők a második félévben?
Meglepően jó eredményeket hozott az első félév a tőkepiacokon, most érdemes megnézni, hogy mi várható az év második félévében.
Fontos
Csak egy rekordot hagyott érintetlenül Magyarország eddigi legdurvább hőhulláma
Végül 15 napig volt érvényben hőségriasztás, de hétfőre is meg lehetett volna hosszabbítani. Az abszolút melegrekord nem dőlt meg, de sok más csúcs igen.
A számok nem indokolják, hogy vendégmunkásokkal dolgoztató beruházót támogasson a kormány Nógrádban
Ha viszont a cég korábbi nyilatkozataival összhangban helyieket vesznek fel, akkor megtérülhet az állami ösztönzés, hiszen majdnem 10 ezren keresnek munkát a megyében.
A pénz már a Molnál van, de jobb lesz-e a magyar hulladékos rendszer?
Fél év alatt elvitte a Mol az ágazati profit harmadát, miközben nőtt a hazai hulladékgyűjtés és kezelés korábban átlagosnak számító költségszintje.
