A rezsiemelés ellenére nem csökkent nagyon látványosan a magyar háztartások áramfogyasztása augusztusban. A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) adatai szerint a lakosság 958 gigawattóra villamosenergiát használt fel a nyolcadik hónapban. Ez 30 gigawattórával, tehát durván 3 százalékkal alacsonyabb az egy hónappal korábbi, és a tavaly augusztusi szintnél is. A 2019 és 2020 nyári adatokhoz képest azonban már jelentős 8-10 százalékos növekedést jelent.

Kevesebbet kétszer annyiért

Az első hónap adataiból tehát egyelőre nehéz megítélni, hogy a lakosság mennyire ijedt meg a hirtelen megemelt rezsidíjaktól. Azt viszont meg lehet állapítani, hogy mennyivel lett drágább az áram a lakosság számára egyik hónapról a másikra.

A MEKH havi jelentése szerint az egy hónappal korábbinál némileg kisebb fogyasztásért közel kétszer annyit fizettek a háztartások. 

Míg júliusban a lakosság ellátásából szűk 5,3 milliárd forintos (nettó) árbevétele származott az egyetemes szolgáltatóknak, addig augusztusban már közel tíz.

Ez ugyanakkor nem jelenti azt, hogy a háztartásoknak kiküldött villanyszámlán szereplő összeg átlagosan a duplájára emelkedett volna. Ez nem is lenne lehetséges, hiszen az új, emelést követően meghatározott lakossági piaci ár sem magasabb ennyivel a rezsicsökkentett díjnál. Ráadásul előbbi ugye csak évi 2523 kilowattórányi fogyasztás felett lép be, addig maradt az alacsonyabb ár.

A fogyasztás ötöde csúszhatott át

A magyarázat az, hogy a MEKH kimutatásában csak az áramdíj szerepel, a számlán viszont más díjtételek is vannak. Egy fogyasztó nem csak magáért a villamosenergiáért fizet, hanem azért is, hogy azt valaki eljuttatja hozzá. Utóbbi az úgynevezett rendszerhasználati díj. Az áram ára és a rendszerhasználati díj viszonylag sokáig nagyjából azonos volt, azaz a villanyszámlán szereplő összeg fele ment el magára az áramra, a másik fele a hálózat fenntartására.

Júliusban azonban változtatott a díjtételeken az energiahivatal és jelentősen megemelte a rendszerhasználati díjat. Mivel az összesített rezsicsökkentett ár 2013 óta kőbe van vésve, ezt csak úgy tehette meg, ha az áramárból ugyanennyit farag. Emiatt a két díjtétel elszakadt egymástól. A kedvezményes (rezsicsökkentett) összesített árnak így már alig ötöde megy az áramra, 80 százalékát a hálózatot üzemeltető vállalatok kapják.

Igen ám, de augusztusban a lakossági piaci ár bevezetésével jött az újabb csavar. A 2523 kilowattórányi fogyasztás felett belépő új díj ugyanis kizárólag az áramár miatt magasabb rezsicsökkentettnél. Ez azt jelenti, hogy míg határ eléréséig magáért az áramért (áfa nélkül, az ellátási területtől függően) 4-5 forintot fizet a lakosság kilowattóránként, a limit átlépése után már 31,8-at.

Így emelkedett az átlagos áramdíj a duplájára egyetlen hónap alatt, annak ellenére, hogy a villamosenergia esetében sokkal kedvezőbb lakossági piaci árat határozott meg a kormányzat, mint a gáznál.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkPolitikai érdekei miatt csinálta ki a kormány a lakossági napelempiacotA napelemstop tökéletesen megmutatja, hogy mi történik, ha a döntéshozók a napi politikai céljaiknak rendelik alá az energia-szakpolitikai kérdéseket.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkKiderült, hogy milyen arányban csúszik át az áram- és gázfogyasztás a drágább kategóriábaA Központi Statisztikai Hivatal becslése szerint is több millió fogyasztót érintenek a „lakossági piaci" árak.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Pénz áram rezsi rezsicsökkentés villamosenergia villanyszámla Olvasson tovább a kategóriában