(A szerző az ING szenior közgazdásza. A Zéróosztó a G7 elemzői szeglete.)

Az elmúlt hetekben az ügyfelek alapvetően három téma iránt érdeklődnek rendkívül intenzíven. Nem meglepő módon mindenkit az érdekel, hogy mi történik a nyersanyagok árával, elsősorban az olajjal. Aztán természetesen rögtön utána jön a kérdés: meddig gyengülhet még a forint? És persze, hogy mindezeknek milyen inflációs hatása lehet.

Békeidőben sem éppen egyszerű válaszolni ezekre a kérdésekre, ám természetesen sokkal könnyebb, mint napjainkban. Olyankor működnek a modellek, lehet alapozni a fundamentumokra és persze a kereslet-kínálat törvényeire. Ezentúl pedig nagyjából kiismerhetőek a befektetői reakciók is egy-egy új adatra vagy gazdaságpolitikai bejelentésre. Leegyszerűsítve tehát normálisan működik a piac, és így egyszerűbb beárazni egy-egy kisebb sokkot.

Aztán van a mostani helyzet, amikor gyakorlatilag soha nem látott mértékűek a piaci kilengések, amikor a piaci pánik vezérli a lépéseket. Egy gazdasági modell is végső soron a múlt eseményeire épít, de abban a helyzetben, amikor olyan folyamatok zajlanak, amelyek a modern statisztika korszakában nem fellelhetőek, a klasszikus előrejelzések csődöt mondanak. A kvantitatív, biztos alapokon nyugvó előrejelzéseket felváltják a kvalitatív, sejtéseken és megérzéseken alapuló kalkulációk. És valóban, ha nagyon szofisztikáltan akarnám megfogalmazni, azt mondanám, hogy szakértői becslés, de az igazság az, hogy néha ez csak inkább ködszurkálás.

Ugyanakkor ilyenkor is szükség van az előrejelzésekre, még akkor is, ha azok napról napra felülíródnak, hiszen a vállalatoknak, a befektetőknek valami alapján meg kell tervezniük a következő lépésüket. Mindenki próbál racionális döntéseket hozni egy irracionálissá vált világban. Jelenleg tehát mindenkit a várható infláció érdekel leginkább. Nézzük, hogy mit mond erről az előrejelzési modell, és mit kell szakértőként ehhez hozzárakni.

Hosszú évek tapasztalatai alapján azt mondhatjuk, hogy Magyarországon az olajársokk viszonylag gyorsan és erősen szokott begyűrűzni. Az árak felpattanását követő nagyjából három hónapban már megjelenik a teljes inflációs hatás a fogyasztói árakban. Ugyanakkor amilyen gyorsan ez a hatás begyűrűzik, olyan nehezen cseng le, hiszen még az áremelkedést követő második év végén is van némi inflációt élénkítő hatása. A nagyon leegyszerűsített magyarázat erre, hogy az első körös hatás az üzemanyagokon keresztül jelentkezik, amit mi magunk is érzékelünk a benzinkutakon. De persze a vállalatok számára is nő az üzemanyagköltség, meg a szállítás és más, köztes termék is drágul, ami jóval tompítottabb módon és lassabban, de végül megjelenik a fogyasztói árakban.

És hogy mekkora hatásról beszélünk? Nos, a legerősebb ponton (vagyis nagyjából háromhavi időtávon) 10 százalékos olajár-emelkedés szűk 0,4 százalékkal emeli meg az árszínvonalat. A cikk írásakor az olaj hordónkénti ára 125 dollár. Ez 61 százalékkal magasabb, mint 2021 év végén volt, de a január végi árat is közel 40 százalékkal meghaladja. Vagyis a január végi inflációs előrejelzéshez képest rövidtávon már legalább nagyjából 1,5 százalékponttal magasabb inflációval számolhatunk. És ez csak a sáv alja, ugyanis könnyen lehet, hogy ebben a helyzetben a szokásosnál még magasabb lesz az inflációs hatás – hiszen ez a 0,4 százalékos impulzus egyfajta átlag. Arról nem is beszélve, hogy az átlagosnál akár tartósabb is lehet a sokk.

Az előrejelzést ugyanakkor az is bonyolítja, hogy jelenleg maximálva van Magyarországon a kiskereskedelmi és a nagykereskedelmi üzemanyagár is, méghozzá május közepéig. Ebben a tekintetben tehát az ársokk várhatóan majd csak a május-júniusi inflációban jelenik meg.

Most nézzük meg, mi a helyzet a forinttal. Itt, ha lehet, még nehezebb megmondani, hogy a korábbi becslésekhez képest hogyan változhat az árfolyamsokk inflációs hatása és annak begyűrűzése. A múltbeli tapasztalatok alapján azt mondhatjuk, hogy a forint árfolyamának 1 százalékos gyengülése nagyjából 0,15 százalékkal emeli meg az árszínvonalat. Ugyanakkor a jelenlegi extrém piaci helyzetben könnyen elképzelhető, hogy ennél jóval nagyobb – akár a duplája – az inflációs hatás.

Az olajár sokkjával ellentétben azonban itt sokkal lassabb a begyűrűzés. Alapvetően ez a 0,15 százalékos inflációs impulzus olyan másfél év távlatában jelentkezik. Megint fontos felhívni a figyelmet arra, hogy ez a régmúlt sokkjait veszi figyelembe, és azért nagyon kevés az az alkalom, amikor ilyen rövid idő alatt 10 százalék körüli árfolyamgyengülés figyelhető meg. Nyilván egy visszafogottabb forintgyengülést egy jó darabig képesek „lenyelni” a vállalatok. A mostani helyzetben azonban erősebb is, gyorsabb is lehet a begyűrűzés. Első körben egyébként jellemzően az importból hazánkba kerülő új autók és nyers élelmiszerek áraiban érzékelhető az árfolyam kilengése. Viszont ahogy szépen lassan minden gazdasági szereplő számára megdrágulnak a nyersanyagok, az alkatrészek és félkész termékek, úgy jelentkezik aztán a gazdaság egészében a gyengülő árfolyam hatása.

Az év végéhez képest a forint valamivel több, mint 5 százalékot gyengült, a cikk írásakor érvényes 389-es árfolyammal számolva. Január végét tekintve bázisnak már nagyobb a kilengés: nagyjából 9,5 százalék. Vagyis a historikus adatok alapján egy ilyen forintgyengülés másfél éves időtávon durván 1,5 százalékkal emeli az infláció szintjét. Ahhoz azonban, hogy valójában lássuk, hogy mit okoz ez az inflációban, megint csak tudnunk kellene, hogy mennyi ideig tart a sokk, meddig tud még elmenni a forint árfolyama, vagy éppen egy hirtelen jött béke esetében meddig tud visszakorrigálni.

Mindezek alapján mire számíthatunk? Ha elfogadjuk a sokkok historikus pályáját, akkor vélhetően nem látunk majd két számjegyű inflációt Magyarországon. Ugyanakkor itt kell bejönnie a képbe a szakértői becslésnek. Azok alapján, amit jelenleg látni és hallani a vállalatok részéről, bizony ez a rendkívül összetett költségsokk (energiaárak, szállítási költségek, forintárfolyam és béremelkedés) egy nagyságrendekkel dinamikusabb árazási döntéshozatalt hozhat magával, vagyis a korábban becsültnél gyorsabban, erősebben jelennek meg a fogyasztói árakban ezek a hatások.

Amennyiben ezt a feltételezést elfogadjuk, akkor – még egy viszonylag gyorsabb visszarendeződés esetében is – az árstopok elengedését követően, tehát május-júniusban, könnyedén elképzelhető a két számjegyű infláció is Magyarországon. Az éves átlagot nézve pedig jobb esetben 7-8 százalék közötti, de rosszabb helyzetben inkább 9 százalék körüli inflációra számíthatunk 2022-ben, miközben a 2023-as infláció is bőven 4 százalék felett alakulhat.

Fontosnak tartjuk a használható tudást nyújtó elemzéseket, a higgadt, szakértői véleményeket. A rovat támogatója a Boston Consulting Group.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkLesz-e 10 százalék felett a választások után az infláció?Az árkorlátozások fékezik a pénzromlást, de egyre láthatóbbak a káros mellékhatásaik. Mi lesz, ha hagyják őket kifutni április végén, május közepén?

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkHogyan jelenhet meg a háború a magyar élelmiszerárakban?Ha Ukrajnában ragad, vagy orosz ellenőrzés alá kerül a gabona, az közvetve be fog gyűrűzni a magyar élelmiszer inflációba is.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA gyorsuló inflációt egyedül nem képes megfékezni a jegybankHa a választást követően nem körvonalazódik gazdaságpolitikai fordulat, a külső nyomás enyhülése nem lesz elegendő ahhoz, hogy a hazai infláció visszatérjen az egyensúlyi szintjére.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Pénz euró forint forintárfolyam infláció olajár orosz-ukrán konfliktus Oroszország Ukrajna Olvasson tovább a kategóriában