Hírlevél feliratkozás
Hajdu Miklós
2022. január 23. 16:57 Pénz

Nincs két egyforma inflációs időszak, de adódott már a mostanihoz hasonló helyzet a történelemben

Rendkívülinek és végeláthatatlannak tűnhet a mostani infláció, a helyzetet csak néhány történelmi példához viszonyítva könnyebb józanabbul értékelni. Magyarországon például a nyolcvanas évek végétől a kétezres évekig a mostaninál sokkal gyorsabb ütemben romlott a pénz, 1991-ben (amely történelmi távlatokban semmiképpen sem volt rég, és még sokan élénken emlékezhetnek rá) például 35 százalékos inflációt rögzített a Központi Statisztikai Hivatal.

Igaz, a rendszerváltást követő áremelkedést a piacgazdaságra való átállás okozta: leginkább kormányzati döntések álltak a két számjegyű infláció hátterében, mint például a forint eleinte alkalmankénti, majd a Bokros-csomag következtében csúszó rendszerben történő leértékelése. Az állam tehát ahelyett, hogy fékezte volna a pénzromlást, épp annak fokozásával igyekezte jobb helyzetbe hozni az exportáló vállalkozásokat az import visszaszorítása mellett.

A mostani, a világ szinte minden országát érintő inflációt viszont jelentős részben az ellátásban fellépő zavarok okozzák – a chipektől kezdve az építőanyagokon keresztül a szállítási kapacitásokig a gazdaság mindenféle szektoraiban áruhiány tapasztalható.

Noha merész vállalkozás analógiát vonni a mostani helyzet és a korábbi inflációs időszakok között, adódtak már korábban is hasonló világgazdasági körülmények olyasforma következményekkel a pénz értékét nézve, amilyeneket manapság is átélünk.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkVan egy ország, ahol még most sincs inflációAz importárak 44 százalékkal nőttek, a fogyasztói árak mégis csökkentek Japánban, ahol a cégek tartanak az áremeléstől, és bár a járvány alábbhagyott, a fogyasztás sem állt helyre.

Történelmi párhuzamokat keresve talán a második világháborút követő időszakot érdemes a leginkább felidézni, különösen az Egyesült Államokban. A hadigazdálkodás évei után ugyanis a termelés csak akadozva állt helyre, sok országban a fogyasztók oldalán viszont jókora mértékű potenciális kereslet halmozódott fel. Amerikában hiánycikké váltak a gépkocsik és a háztartási berendezések, hiába nőttek tehát nagyot a lakossági megtakarítások a háborús évek alatt, a felhalmozott pénzből sok fogyasztási cikket csak nehézkesen lehetett beszerezni. Ezek a körülmények mind az inflációt fokozták, amit ráadásul a háború alatt bevezetett árkorlátozások eltörlése is felerősített.

Ebben az időszakban Magyarországon is szélsőséges volt a pénzromlás mértéke, sőt az 1946. július 10-én bekövetezett 348,46 százalékos magyar infláció hosszú évtizedekig megdönthetetlen világrekord volt. Az áruhiány mellett Magyarországot azonban pénzhiány is sújtotta, sőt a háborús jóvátételi kötelezettségek is hatalmas terhet róttak a gazdaságra. Mindez az Ideiglenes Kormányt a bankóprés beindítására ösztönözte, amire a (szovjet) Vörös Hadsereg is jogot kapott, az ellenőrizetlenül kiszórt pénz pedig gyorsan elértéktelenedett: egy kiló kenyér ára 1945 augusztusában 6 pengő volt, a következő év májusában 8 millió, majd 1946 júniusának végén már 5,85 milliárd pengőt kellett érte fizetni. Nem csoda, hogy a pénz használata helyett virágzásnak indult a cserekereskedelem, illetve aki tehette, igyekezett magának megtermelni az élelmiszert és előállítani az életvitelhez szükséges árucikkeket.

Visszatérve az Egyesült Államok esetére, a belföldi és a külföldi termelés helyreállásával a szélsőségesen jelentkező fogyasztói igények is egyenletessé váltak. Időközben lankadt a beruházási aktivitás is, ami az újrainduló termeléssel egyrészt az árak mérséklődésével, másrészt enyhe gazdasági visszaeséssel is járt. Magyarországon végül a forint bevezetésével, és a költségvetés szigorú felügyeletével sikerült megtörni a hiperinflációt, amiben az újrainduló ipari termelésnek is fontos szerepe volt.

Nem csoda, hogy az amerikai kormány kifejezetten igyekszik az ellátási láncokat övező problémákat enyhíteni, például kikötők nyitva tartásába való beavatkozással. Hasonló törekvésként értékelhető a visegrádi régióban a karanténszabályok enyhítése is, amivel a fertőző dolgozók termelésből való kiesését próbálják minimalizálni. Fertőzések esetén Kína azonban még mindig elkötelezett a szigorú lezárások mellett, így az országnak igencsak kiszolgáltatott félvezető-piacon például egy darabig aligha lehet a korábbi kínálati körülmények helyreállására számítani.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkEgyre többen látnak kartellt a rekordprofitot elkönyvelő konténerpiac káosza mögöttViszont senki sem tudja ezt bizonyítani, más kérdés, hogy a szabályozás erre eszközt sem ad az érintett hatóságok kezébe.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkEgyre több az új fertőzött, de a hosszú karantént már nehezen viselik a térségbenHazánk mellett Cseh- és Lengyelországot is elérte a járvány újabb hulláma, a kormányok a megfertőződött dolgozók kiesését próbálják minimalizálni.

Pénz hadigazdaság hiperinfláció infláció történelem Olvasson tovább a kategóriában

Pénz

Pálos Máté
2022. május 19. 04:34 Pénz, Vállalat

„Akkor közölték az árat, amikor elindították a kamiont” – jelentős drágulás jön a könyveknél

Évtizedek óta nem volt ekkora káosz a nyomdai megrendelések és a könyvek árképzése körül; előfordul, hogy már gyártás közben kell változtatni egy könyv árán.

Trippon Mariann
2022. május 18. 18:01 Adat, Pénz

Erős volt az első negyedéves növekedés, de fenntartható-e?

Az utóbbi években a magyar gazdaság tartósan az uniós és régiós átlag felett tudott növekedni, az egyensúlytalanságok miatt azonban elkerülhetetlen a gazdaságpolitikai fordulat.

Váczi István
2022. május 18. 14:54 Pénz, Világ

Történelme során először megy csődbe ma egy ország

Srí Lankának 78 millió dollárt kellene még ma törlesztenie, hogy ne következzen be az 1948-ban függetlenné vált ország első államcsődje, de erre lényegében semmi esély sincs.

Fontos

Jandó Zoltán
2022. május 18. 04:34 Pénz, Vállalat

Háromszor annyiért vesszük az orosz gázt, mint a románok, és negyedével drágábban, mint az EU-átlag

Egyetlen olyan uniós tagállam volt februárban, amely drágábban vásárolta az orosz gázt, mint Magyarország: a főbb európai útvonalaktól valóban eléggé elzárt Litvánia.

Tóth István János
2022. május 17. 14:31 Világ

Korrupció, bizalmatlanság és harci morál az orosz hadseregben

Az Ukrajna elleni orosz agresszió mutatja, hogy milyen nagy szerepe van annak, ha egy hadsereg mélyen átitatódott a korrupcióval.

Avatar
2022. május 17. 04:34 Közélet

A felével hízott 12 év alatt a kormány, pedig a magyar közjogi hagyomány szerint fix minisztériumok voltak

Az új kormánynak nemcsak az összetétele, hanem a szerkezete is jelentősen megváltozott, ennél csak a kormányzati struktúra 2010-es, nagyon radikális átalakítása volt alapvetőbb.