A koronavírus-járvány alatt mindannyian megtapasztalhattuk, hogy megnövekedett az igény a készpénz nélküli fizetésre. Mind a cégek, mind a magánemberek szívesebben használnak online fizetési lehetőségeket vagy érintésmentes kártyás fizetést. Ez utóbbit még a megemelt fizetési korlát is segítette. Jonathan Ashworth és Charles Goodhart mégis azt látják a globális adatokból, hogy nőtt a készpénzforgalom a világ sok országában.
A készpénz aránya már a járvány előtt is folyamatosan csökkent, de miután megjelentek a hírek arról, hogy a vírus felületeken is tud terjedni – és az emberek ezen túl még a személyes érintkezések számát is csökkenteni akarták -, nem meglepő módon a korábbinál is nagyobb arányban kezdtünk el készpénz nélküli fizetési opciókat használni.
Ashwoorthék mégis azt látják, hogy rekordokat döntöget a készpénzforgalom olyan országokban is, amiket erősen érintett a járvány. Ilyen például az USA, Olaszország, Oroszország, de Kelet-Ázsián kívül (ahol alapból nagyon kevesen használnak már készpénzt) rengeteg országban hasonló a trend.
Amerikában a készpénzforgalom már márciusban nagymértékben nőtt, és ez a jelenség nem lassult le, sőt
júniusban már annyival nőtt az igény a készpénzre, mint 1999 decemberében az Y2K pánik idején,
amikor attól féltek az emberek, hogy elveszik a digitálisan tárolt pénzük. Így a készpénzforgalom elérte azt a szintet, mint 2008-ban a pénzügyi világválság idején.
Az eurózónában is hasonlóan megnőtt a készpénzforgalom, de itt még nem éri el a válság alatt tapasztalt mértéket. Külön érdekesség, hogy Európában
a 200 eurós címlet mozgatja leginkább a trendet,
az emberek jóval inkább ezt a címletet tartják, mint bármi mást.
Ez magyarázatot is adhat a jelenségre, hogy a készpénz nélküli fizetések ellenére miért nő a lakosság körében a készpénztartási hajlam. A szerzők szerint ugyanúgy, ahogy az emberek elkezdtek WC-papírt és lisztet felhalmozni, egyszerűen a pénzzel sem bántak másként és készpénzfelhalmozásba kezdtek.
Ezt támasztja alá az is, hogy a készpénz és a banki betétek aránya nem nőtt. Az emberek egy része a pénzfelhalmozást a bankban végzi, és a megtakarítási hajlam növekedése miatt a banki betétek mértéke is szárnyal. Amerikában ezek még jobban nőnek, mint a készpénz forgalma.
Sok érv szól a készpénz elhagyása mellett, nem csak a higiénia a koronavírus-járvány kapcsán. A tranzakciók követhetőbbek, így a gazdaság kifehéredhet, és az embereknek kényelmesebbé teszi az életét. De nem szabad azt sem elfelejteni, hogy sokan még mindig függnek a készpénztől, mert nem tudnak mást használni.
Sokaknak nincs még bankszámlája, internete vagy mobilja, ahol kezelhetné a pénzét. Főleg az idősek és a szegényebbek kitettek ennek a problémának, így a készpénzes fizetés eltörlése őket súlyosan érintené. Ezen kívül addig, amíg nem teszik a fintech cégek és a bankok teljesen védetté a kiberbűnözőktől a pénzünket, addig nehezen fognak megbízni az emberek egy teljesen digitális alapon működő pénzpiacban.
Ráadásul viselkedési kutatások bizonyítják, hogy míg
a készpénzes fizetés aktiválja az emberek fájdalomközpontját,
vagyis fájdalmasnak érezzük a pénzköltést, addig a kártyás – főleg az érintésmentes – fizetésnél ez a jelenség már nem lép fel. Azok, akik alapból nehezebben kezelik a pénzüket, fokozottan veszélyeztetettek a készpénz nélküli fizetések világában, és megnőhet a kockázata, hogy adósságba kerüljenek.
Sokan örülnénk, ha elérnénk egy teljesen készpénzmentes állapotot, de látszik, hogy még a koronavírus-járvány sem volt elég drasztikus hatás ahhoz, hogy az emberek ebbe az irányba mozduljanak. Ráadásul figyelemmel kell lenni azokra is, akiknek szüksége van a készpénzre a mindennapi életben.
Pénz
Egy százaléknál magasabb GDP-növekedés idén csoda lenne
A járműgyártás stabilizálódhat, de visszapattanni nem fog – vélik a CIB Banknál.
Egyre olcsóbbak a személyi kölcsönök nagy testvérei
Egyre kedvezőbb a szabad felhasználású jelzáloghitelek árazása, de változatlanul csak kiegészítő termékek a lakossági finanszírozásban.
A jelenlegi nukleáris technológia egy üzleti zsákutca
Az atomenergia reneszánszához technológiai áttörés kell, a hagyományos erőművek építésével az államok veszteséges projekteket támogatnak.
Fontos
Akár NER-es lenyúlások előtt is teret nyithat a nagytakarítási törvény
A pongyola tervezet szerint szinte minden exportőrt és külföldről vásároló céget is szankcionálni lehet, ha Lánczi Tamásék úgy döntenek.
Kellett még egy magánrepülő az állami százmilliárdokkal kitömött vállalatcsoportba
A Tiborcz István üzleti körével bizniszelő Balázs Attila romániai vállalata vett egy másfélmilliárdos repülőt, a csoporton belül legalább a másodikat.
Olyan lassú a Demján 1+1, hogy idén már biztos nem pörgeti fel a gazdaságot
Valószínű, hogy az esetek többségében még egy évvel a program kihirdetése után sem érkeznek meg az új gépek a cégekhez, így a gazdaságot sem élénkítik.
