Hírlevél feliratkozás
Katona Hajnalka
2019. május 9. 17:22 Élet, Pénz

Hiába vágysz rá, nem leszel tőle boldog

Az emberek nem mindig attól lesznek boldogok, hogy megkapják, amire vágynak, írja Noah Smith. A közgazdászok célja mégis az volt az idők kezdete óta, hogy kitalálják, hogyan lehet a lehető legnagyobb az egyének és a társadalom hasznossága. Ez sokáig azt jelentette, hogy azt elemezték, hogy mi a legjobb fogyasztói döntés az emberek számára.

A hasznosságot csak úgy lehet számszerűsíteni, hogy mennyivel olcsóbban jutunk hozzá valamihez, amire vágyunk, mint amennyit ér nekünk. Akciósan megveszünk egy könyvet 1500 forintért, amiért 5000-ret is adnánk. A hasznosságunk elvileg 3500 forint. De ha később nem lesz időnk elolvasni, csak ostorozzuk magunkat, hogy nincs egy nyugodt percünk az olvasásra. Ezért nem fogjuk magunkat boldognak érezni.

Erre találták ki a szubjektív jólét mérését. Ez egy kérdőíves módszer, amivel önbevallásos módon tudhatjuk meg emberektől, hogy mennyire boldogok. A kérdőív rákérdez a jelenlegi és az általános boldogság érzetre, vagyis, hogy mennyire elégedett a válaszadó az életével. Különböző években ezek kiegészülnek más jóléttel kapcsolatos kérdésekkel, de ez a kettő tekinthető állandónak.

Ebből tevődik össze az egységes boldogság index, ami mérhetővé teszi a szubjektív jólétet minden országban. Ugyanúgy, ahogy az egy főre jutó GDP, az átlagos boldogságérzet is összehasonlíthatóvá válik. Magyarországon a 2017-es OECD felmérés alapján lenne még még hova fejlődni ezen a téren. Az összes kérdésben az OECD alsó harmadában vagyunk, bár önmagunkhoz képest fejlődünk, mivel növekedett a szubjektív jólét az előtte eltelt 10 évhez képest.

Persze gondolhatnánk, hogy minek foglalkozni ezzel, hiszen úgyis a pénz boldogít, ha valahol magasabbak a jövedelmek, boldogabbak az emberek. A tapasztalat azonban nem ezt mutatja. Ed Diener és társai tanulmányukban rámutatnak, hogy a magasabb jövedelem egyre kevésbé növeli az emberek boldogságát, és egy ponton túl egyenesen csökkenti. Persze ettől még valóban az egyik legfontosabb összetevője a boldogságnak az anyagi biztonság, de sok minden más is hatással van rá. Mivel a kérdőívek általában csak arra kérdeznek rá, hogy boldogok-e az emberek, arra nem, hogy mitől, ezért az adatokban kell keresni a választ.

Dienerék azt nézték meg, hogy milyen jellemzői vannak azoknak az országoknak, ahol a legmagasabb szubjektív jólétet érzik az emberek. Azon túl, hogy ezek az országok gazdaságilag is fejlettek, itt erősek az emberi jogok, alacsonyabb a korrupció, jobban működik a kormányzat. Ez azt is jelenti, hogy progresszív az adózás és megfelelő szociális védőháló működik ezekben az országokban, különös tekintettel a munkanélküliségre. Végül természetesen az emberek egészségesebbek és a környezet is tisztább, élhetőbb.

Ezek egyike sem a jövedelmen múlik, és nem is olyan tényező, amit a szó hagyományos értelmében fogyasztunk. Az tehát biztos, hogy nem lehet csak a fogyasztással vagy a jövedelemmel mérni, hogy mennyire élünk jól. Viszont Noah Smith arra is rávilágít, hogy vannak dolgok, amikért pénzt adunk, pedig kifejezetten csökkentik a boldogságunk.

Ezek közé tartozik minden, ami függőséget okoz. Közgazdasági modellel megmutatták, hogy van, aki racionálisan és mindent mérlegelve dönt a dohányzás mellett, de legtöbb esetben megbánják az emberek és kevésbé boldogok tőle, mégis költenek rá. Ugyanez igaz a közösségi média fogyasztásra. A Smith által idézett tanulmányban embereknek pénzt ajánlottak fel, hogy egy-két hónapra letöröljék a Facebook alkalmazást a telefonjukról. Átlagosan 180 dollárért voltak erre hajlandóak, tehát az emberek nagy hasznosságot tulajdonítanak a Facebookozásnak. Annak ellenére, hogy ennyi pénzt is megér nekik, hogy rajta maradjanak, azok, akik végül beadták a derekukat, sokkal boldogabbak voltak, mint facebookozó társaik.

De nem csak a függőség az, amire költünk, mégse tesz boldoggá. Az emberek a jövedelmük megemelkedésével jellemzően kiköltöznek a külvárosba, amivel megnövelik a munkába járás idejét, de cserébe szép környezetben élhetnek. Viszont több felmérés is arra jutott, hogy az emberek előzőleg túlértékelik a külvárosi élet előnyeit és alulértékelik az ingázással járó nyűgöt. Ezért a messzebbre költözők kevésbé boldogak, mint a városban maradt társaik. A másik ok, ami miatt megnövekedhet a munkába járás ideje, hogy egy jól fizető állás miatt messzebbre kell bejárni. Frey és Stutzer tanulmányukban viszont azt találják, hogy

az emberek jobban alkalmazkodnak a jövedelemhez, mint az utazáshoz,

ezért hiába nő meg az elkölthető jövedelmük, a szubjektív jólét érzésük lecsökken. Arról nem is beszélve, hogy a közlekedés környezetszennyező tevékenység, és tudjuk, hogy a tiszta levegő hozzájárul az emberek közérzetének javulásához, továbbá önmagában veszélyekkel jár a közlekedés. Ez alapján semmilyen szempontból sem indokolt növelni a munkába járás idejét, ha nem muszáj, hiszen az mindenképpen csökkenti a jólétünket, még akkor is, ha a pénzben mért hasznosságunk növekszik.

Mindezek alapján belátható, hogy a pénz nem boldogít és az általunk vágyott javak fogyasztása nem fog minket boldoggá tenni. Az amerikai fiataloknak fontosabb a boldogság még a szeretetnél is, és, ha a pénz nem tud nekünk szeretetet venni, akkor hogy várjuk el, hogy boldogságot vegyen? Legközelebb tehát, ha rosszkedvünkben bemegyünk egy boltba vásárolni, gondoljuk át, hogy tényleg az a termék tesz-e boldoggá minket. És ha szörnyülködünk hazánk másokhoz viszonyított GDP adatain, akkor nézzünk rá a boldogság indexünkre is és szörnyülködjünk egy kicsit még jobban.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA bűntudat jobban működik, mint a figyelemfelhívásKísérlettel tesztelték, hogyan érdemes lebeszélni az embereket arról, hogy felelőtlenül nyomkodják a telefonjukat vezetés közben.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Élet Pénz boldogság fogyasztás függőség gdp ingázás közösségi média Olvasson tovább a kategóriában

Élet

Fabók Bálint
2024. március 18. 10:11 Adat, Élet

Hol eszik a legtöbb zöldséget és gyümölcsöt Európában?

Több mint négyszer annyi gyümölcsöt és zöldséget esznek átlagosan Albániában, mint Szlovákiában. A magyar fogyasztás Európa alsó negyedében van.

Pálos Máté
2024. március 18. 04:34 Élet, Közélet

Több ezer oktató szólalt fel az egyre méltatlanabb bérek ellen három nagy állami egyetemen

Azonnali béremelést, az anyagi megbecsültség hiányának megszüntetését, továbbá a zavartalan és színvonalas oktatás biztosítását kérik a fenntartótól.

Lukács András
2024. március 17. 04:33 Élet

Gyermekeink egészségét veszélyezteti a műfű és a gumiburkolat

Egyre több kutatás bizonyítja, hogy a sportpályákon, játszótereken is használt műfüves, illetve gumiburkolatú felületeknek komoly környezeti és egészségi kockázatai vannak.

Fontos

Hajdu Miklós
2024. március 16. 04:37 Adat, Élet

Kihajítaná az összes gázkazánt az EU a következő 15 évben

Elfogadta az Európai Parlament a gázfűtés kivezetésére irányuló szabályokat, a lépés erősen hat majd a magyar háztartásokra.

Pintér Róbert
2024. március 15. 04:36 Tech, Világ

Már most is nyomasztó a totális megfigyelőrendszer Kínában, de lesz ez még rosszabb

Az új technológiák lehetővé teszik egy digitális szörnyállam létrejöttét, Kína egyre inkább annak intő példája, hogyan ne akarjunk társadalmat építeni.

Stubnya Bence
2024. március 14. 13:33 Közélet

Lakhatási támogatással és munkásszállókkal próbálja enyhíteni a munkaerőhiányt a kormány

Két intézkedést is bejelentettek az elmúlt időszakban, a cél a belső munkaerőtartalékok hatékonyabb kiaknázása.