Hírlevél feliratkozás
Avatar
2019. április 11. 16:09 Élet

A bűntudat jobban működik, mint a figyelemfelhívás

Tavaly csak a magyar utakon közel 17 ezer baleset történt, és bár arról nincs pontos adat, hogy ebből mennyinek volt köze a vezetés közbeni telefonáláshoz vagy cseteléshez, de biztosak lehetünk benne, hogy egyre többnek van. Az okostelefonok elterjedése óta folyamatosan jönnek az üzenetek, és sok esetben indokoltnak érezhetjük, hogy vezetés közben elolvassuk ezeket és válaszoljunk rájuk. Pedig ez igazából sosem helyes, másokat is veszélyeztetünk vele. Nem csoda, hogy nagy kampányok futnak a témában, például a #3500LIVES, amiben egy rakás sztár is szerepel.

De vajon sikeresek-e az ilyen költséges figyelemfelkeltő reklámok? Kijelenthetjük, hogy az emberek nagy része a kormány mögött tisztában van vele, hogy az üzenetváltás vezetés közben veszélyes, mégis megteszik. Ezért azt gondolhatjuk, hogy  a figyelemfelkeltő kampányoknak sincs értelme. De Yusuke Hayashi és társai egy egészen más oldalról közelítették meg ezeknek a hirdetéseknek a lényegét.

Szerintük ezek akkor tudnak hatni, ha megbánást ébresztenek az emberekben és ennek hatására hagynak fel a rossz szokásukkal.

Hayashiék kísérleti módszertannal próbáltak utána járni, hogyan is hat az emberekre az elriasztó videók megtekintése. Abból indultak ki, hogy az üzenetekre válaszolás egy hirtelen cselekedet vezetés közben, hiszen a legtöbb megkérdezett ember tudta, hogy veszélyes és ellenezte is, mégis beismerte, hogy ő is csinált ilyet az elmúlt 30 napban. Ezért arra keresték a választ, hogy az ijesztő kampányvideók csökkentik-e az hirtelen viselkedést az üzenetküldéssel kapcsolatban.

Két csoportra bontották a résztvevőket és mindkét csoportnak levetítettek egy videót. A kezelt csoportnak olyan videót kellett megnéznie, ahol egy nő smsezés miatt balesetet okoz, amiben gyerekek is megsérülnek, és emiatt megbánást érez.

A másik csoport által megnézett videón egy Matthew McConaughey szereplésével készült kocsireklámot vetítettek le, amiben nincs szó telefonozásról.

Ezután válaszolniuk kell, hogy hajlandóak-e később válaszolni egy üzenetre, amiben a párjuk vagy a legjobb barátjuk kéri őket, hogy írjanak neki, amint tudnak. Ezzel tudták mérni a hirtelen viselkedésre való hajlamot a résztvevőkben. Az eredmények azt mutatták, hogy lényegesen nagyobb hajlandóságot mutattak a válasz elhalasztására, akik látták a kampányvideót. Mivel egyébként a két csoport tulajdonságai átlagban megegyeztek, az eredmény különbözősége nagy valószínűséggel az elrettentő videónak tudható be. A kérdést többféle halasztási idővel is feltették, az látszott, hogy többen hajlandóak elhalasztani fél perccel a választ, mint 5 perccel, de a kezelt csoportban minden kérdésben nagyobb eséllyel döntöttek a türelem mellett, mint a másik csoport tagjai.

Ezen kívül megkérdezték tőlük, hogy mennyire éreznének megbánást, ha üzentet írnának vagy olvasnának vezetés közben és az eredmények alapján a kezelt csoport valóban nagyobb mértékben bánná meg a tettét, tehát ez az érzés szerepet játszik a csökkenő hirtelen cselekvésekben, esetünkben az üzenetváltásban. Ezen kívül megkérdezték, hogy mi a véleményük a vezetés közbeni üzengetésről és, hogy mennyire valószínű, hogy fognak ilyet csinálni a jövőben.

Rosszabb véleménnyel és kisebb hajlandósággal viseltettek az üzenetírás és olvasás iránt azok, akik látták az elrettentő és megbánást sugalló videót.

A kísérlet eredményét figyelembe véve valóban fontosak a figyelemfelkeltő képek és videók és érdemes ilyen kampányokra pénzt költeni. A szerzők szerint viszont az is bebizonyosodott, hogy nem elég felhívni az emberek figyelmét arra, hogy veszélyes a vezetés közben üzengetni, megbánással kapcsolatos érzéseket kell bennük kelteni, hogy valóban elmenjen tőle a kedvük. Azt javaslom, mindenki nézze meg a fenti videót, akármilyen járművet is kormányoz (sőt, akkor is, ha gyalog közlekedik) és legközelebb, ha üzenetet írna vagy olvasna, miközben úton van, gondoljon arra, hogy milyen következményekkel járhat. Inkább válaszoljunk 5 perccel később, mint hogy meg kelljen bánnunk, hogy elővettük a telefont.

Élet autó kísérleti közgazdaságtan közúti balesetek Olvasson tovább a kategóriában

Élet

Torontáli Zoltán
2019. augusztus 21. 15:22 Élet

Több lett a műanyag szemét a műanyagmentes júliusban

A budapesti számok egyik lehetséges magyarázata, hogy PET-palack helyett inkább aluminiumdobozos termékeket vettünk, de a fogyasztásunkat nem akartuk visszafogni.

Fabók Bálint
2019. augusztus 20. 15:01 Élet

Kürtöskalácsozó nyílt egy indiai nagyvárosban

Indiában tör utat a magyar soft power: csilis csirkés és szárított céklás kürtöskalács fogant meg egy budapesti nyaraláson.

Hajdu Miklós
2019. augusztus 19. 07:01 Élet

Árat kell emelniük a kortárs magyar művészeknek, ha sikeresek akarnak lenni külföldön

Sokáig túl olcsók voltak a magyar kortárs művek árai a hazai műtárgypiacon ahhoz, hogy külföldi gyűjtők komolyan vegyék őket. Az utóbbi néhány évben viszont végre változás indult ebben a kérdésben, amivel mindenki jól járhat.

Fontos

Fabók Bálint
2019. augusztus 21. 06:51 Világ

138 milliárd forintos afrikai útépítés reklámfilmjében tűnik fel a Duna Aszfalt

A világ egyik legkorruptabb országában vesznek részt egy világkereskedelmi szempontból számottevő útépítésen. A kollégáik nagy nehézségekkel küzdenek.

Bucsky Péter
2019. augusztus 20. 07:27 Közélet, Világ

A környezetszennyező repülést elfelejti az állam adóztatni

Egy szinte észrevétlen adóval milliárdokhoz juthatna a magyar költségvetés is, ráadásul a hatása is jó lenne. És akkor még nem is beszéltünk arról, hogy áfa- és jövedéki adómentes a kerozin.

Torontáli Zoltán
2019. augusztus 18. 07:08 Élet

Vegetarianizmus, természetes étel és klímavédelem: ez nehéz lesz egyszerre

Tudatos vásárlóként hiába szeretnél egyszerre sok mindent elérni, egyelőre úgy néz ki, hogy ez ma még maradéktalanul nem sikerülhet. Melyik ujjunkba harapjunk?