Hírlevél feliratkozás
Avatar
2019. április 11. 16:09 Élet

A bűntudat jobban működik, mint a figyelemfelhívás

Tavaly csak a magyar utakon közel 17 ezer baleset történt, és bár arról nincs pontos adat, hogy ebből mennyinek volt köze a vezetés közbeni telefonáláshoz vagy cseteléshez, de biztosak lehetünk benne, hogy egyre többnek van. Az okostelefonok elterjedése óta folyamatosan jönnek az üzenetek, és sok esetben indokoltnak érezhetjük, hogy vezetés közben elolvassuk ezeket és válaszoljunk rájuk. Pedig ez igazából sosem helyes, másokat is veszélyeztetünk vele. Nem csoda, hogy nagy kampányok futnak a témában, például a #3500LIVES, amiben egy rakás sztár is szerepel.

De vajon sikeresek-e az ilyen költséges figyelemfelkeltő reklámok? Kijelenthetjük, hogy az emberek nagy része a kormány mögött tisztában van vele, hogy az üzenetváltás vezetés közben veszélyes, mégis megteszik. Ezért azt gondolhatjuk, hogy  a figyelemfelkeltő kampányoknak sincs értelme. De Yusuke Hayashi és társai egy egészen más oldalról közelítették meg ezeknek a hirdetéseknek a lényegét.

Szerintük ezek akkor tudnak hatni, ha megbánást ébresztenek az emberekben és ennek hatására hagynak fel a rossz szokásukkal.

Hayashiék kísérleti módszertannal próbáltak utána járni, hogyan is hat az emberekre az elriasztó videók megtekintése. Abból indultak ki, hogy az üzenetekre válaszolás egy hirtelen cselekedet vezetés közben, hiszen a legtöbb megkérdezett ember tudta, hogy veszélyes és ellenezte is, mégis beismerte, hogy ő is csinált ilyet az elmúlt 30 napban. Ezért arra keresték a választ, hogy az ijesztő kampányvideók csökkentik-e az hirtelen viselkedést az üzenetküldéssel kapcsolatban.

Két csoportra bontották a résztvevőket és mindkét csoportnak levetítettek egy videót. A kezelt csoportnak olyan videót kellett megnéznie, ahol egy nő smsezés miatt balesetet okoz, amiben gyerekek is megsérülnek, és emiatt megbánást érez.

A másik csoport által megnézett videón egy Matthew McConaughey szereplésével készült kocsireklámot vetítettek le, amiben nincs szó telefonozásról.

Ezután válaszolniuk kell, hogy hajlandóak-e később válaszolni egy üzenetre, amiben a párjuk vagy a legjobb barátjuk kéri őket, hogy írjanak neki, amint tudnak. Ezzel tudták mérni a hirtelen viselkedésre való hajlamot a résztvevőkben. Az eredmények azt mutatták, hogy lényegesen nagyobb hajlandóságot mutattak a válasz elhalasztására, akik látták a kampányvideót. Mivel egyébként a két csoport tulajdonságai átlagban megegyeztek, az eredmény különbözősége nagy valószínűséggel az elrettentő videónak tudható be. A kérdést többféle halasztási idővel is feltették, az látszott, hogy többen hajlandóak elhalasztani fél perccel a választ, mint 5 perccel, de a kezelt csoportban minden kérdésben nagyobb eséllyel döntöttek a türelem mellett, mint a másik csoport tagjai.

Ezen kívül megkérdezték tőlük, hogy mennyire éreznének megbánást, ha üzentet írnának vagy olvasnának vezetés közben és az eredmények alapján a kezelt csoport valóban nagyobb mértékben bánná meg a tettét, tehát ez az érzés szerepet játszik a csökkenő hirtelen cselekvésekben, esetünkben az üzenetváltásban. Ezen kívül megkérdezték, hogy mi a véleményük a vezetés közbeni üzengetésről és, hogy mennyire valószínű, hogy fognak ilyet csinálni a jövőben.

Rosszabb véleménnyel és kisebb hajlandósággal viseltettek az üzenetírás és olvasás iránt azok, akik látták az elrettentő és megbánást sugalló videót.

A kísérlet eredményét figyelembe véve valóban fontosak a figyelemfelkeltő képek és videók és érdemes ilyen kampányokra pénzt költeni. A szerzők szerint viszont az is bebizonyosodott, hogy nem elég felhívni az emberek figyelmét arra, hogy veszélyes a vezetés közben üzengetni, megbánással kapcsolatos érzéseket kell bennük kelteni, hogy valóban elmenjen tőle a kedvük. Azt javaslom, mindenki nézze meg a fenti videót, akármilyen járművet is kormányoz (sőt, akkor is, ha gyalog közlekedik) és legközelebb, ha üzenetet írna vagy olvasna, miközben úton van, gondoljon arra, hogy milyen következményekkel járhat. Inkább válaszoljunk 5 perccel később, mint hogy meg kelljen bánnunk, hogy elővettük a telefont.

Élet autó kísérleti közgazdaságtan közúti balesetek Olvasson tovább a kategóriában

Élet

Avatar
2020. február 21. 17:31 Élet

Akár egy honlap színeivel is befolyásolhatják, hogy hová tesszük a pénzünket

Megvizsgálták kutatók, és működik. Apróságokkal lehet hatni a legfontosabb döntéseinkre.

Stubnya Bence
2020. február 20. 12:26 Élet

A titokban szivárogtatott metán miatt még jobban rombolja az éghajlatot az olaj- és gázipar

A metán természetes módon és a földgáz kitermelése közben is a légkörbe kerülhet. Egy új tanulmány szerint jelentősen alulbecsültük az olajipar szerepét.

Torontáli Zoltán
2020. február 19. 17:07 Élet, Világ

Olyan, mintha szó szerint a kénköves pokolban lenne a munkahelyed

Az indonéziai kénbányászok joggal pályázhatnának a világ legrosszabb munkahelye címére.

Fontos

Fabók Bálint
2020. február 24. 06:50 Vállalat

Nincs csücsülés 250 ezerért a kasszában, csak állandó loholás – mennyire facsarja ki dolgozóit az Aldi és a Lidl?

Van, akit lelkileg, de van, akit fizikailag terhel meg a diszkontos munka. Az olcsó termékekért és a magas fizetésekért súlyos árat fizetnek a dolgozók.

Bucsky Péter
2020. február 23. 07:12 Adat

Térképre raktuk az összes játszóteret Európában, Magyarország egész jól áll – FRISSÍTVE

Az országon belül nagyok a különbségek, és bár a fideszes településeken egy leheletnyivel több a játszótér, erre a kérdésre nem sok hatása van a családpolitikának.

Kasnyik Márton
2020. február 22. 07:16 Podcast

Palócz Éva: A fiatal generáció hadra fogható része elveszett az ország számára

G7 Podcast! A vendégünk a Kopint-Tárki vezérigazgatója, aki szerint a magasabb bérek két úton is termelékenyebbé tehetik a magyar cégeket: a gyengébbek lehúzzák a rolót, a jobbak előremenekülnek.