Hírlevél feliratkozás
Avatar
2019. április 11. 16:09 Élet

A bűntudat jobban működik, mint a figyelemfelhívás

Tavaly csak a magyar utakon közel 17 ezer baleset történt, és bár arról nincs pontos adat, hogy ebből mennyinek volt köze a vezetés közbeni telefonáláshoz vagy cseteléshez, de biztosak lehetünk benne, hogy egyre többnek van. Az okostelefonok elterjedése óta folyamatosan jönnek az üzenetek, és sok esetben indokoltnak érezhetjük, hogy vezetés közben elolvassuk ezeket és válaszoljunk rájuk. Pedig ez igazából sosem helyes, másokat is veszélyeztetünk vele. Nem csoda, hogy nagy kampányok futnak a témában, például a #3500LIVES, amiben egy rakás sztár is szerepel.

De vajon sikeresek-e az ilyen költséges figyelemfelkeltő reklámok? Kijelenthetjük, hogy az emberek nagy része a kormány mögött tisztában van vele, hogy az üzenetváltás vezetés közben veszélyes, mégis megteszik. Ezért azt gondolhatjuk, hogy  a figyelemfelkeltő kampányoknak sincs értelme. De Yusuke Hayashi és társai egy egészen más oldalról közelítették meg ezeknek a hirdetéseknek a lényegét.

Szerintük ezek akkor tudnak hatni, ha megbánást ébresztenek az emberekben és ennek hatására hagynak fel a rossz szokásukkal.

Hayashiék kísérleti módszertannal próbáltak utána járni, hogyan is hat az emberekre az elriasztó videók megtekintése. Abból indultak ki, hogy az üzenetekre válaszolás egy hirtelen cselekedet vezetés közben, hiszen a legtöbb megkérdezett ember tudta, hogy veszélyes és ellenezte is, mégis beismerte, hogy ő is csinált ilyet az elmúlt 30 napban. Ezért arra keresték a választ, hogy az ijesztő kampányvideók csökkentik-e az hirtelen viselkedést az üzenetküldéssel kapcsolatban.

Két csoportra bontották a résztvevőket és mindkét csoportnak levetítettek egy videót. A kezelt csoportnak olyan videót kellett megnéznie, ahol egy nő smsezés miatt balesetet okoz, amiben gyerekek is megsérülnek, és emiatt megbánást érez.

A másik csoport által megnézett videón egy Matthew McConaughey szereplésével készült kocsireklámot vetítettek le, amiben nincs szó telefonozásról.

Ezután válaszolniuk kell, hogy hajlandóak-e később válaszolni egy üzenetre, amiben a párjuk vagy a legjobb barátjuk kéri őket, hogy írjanak neki, amint tudnak. Ezzel tudták mérni a hirtelen viselkedésre való hajlamot a résztvevőkben. Az eredmények azt mutatták, hogy lényegesen nagyobb hajlandóságot mutattak a válasz elhalasztására, akik látták a kampányvideót. Mivel egyébként a két csoport tulajdonságai átlagban megegyeztek, az eredmény különbözősége nagy valószínűséggel az elrettentő videónak tudható be. A kérdést többféle halasztási idővel is feltették, az látszott, hogy többen hajlandóak elhalasztani fél perccel a választ, mint 5 perccel, de a kezelt csoportban minden kérdésben nagyobb eséllyel döntöttek a türelem mellett, mint a másik csoport tagjai.

Ezen kívül megkérdezték tőlük, hogy mennyire éreznének megbánást, ha üzentet írnának vagy olvasnának vezetés közben és az eredmények alapján a kezelt csoport valóban nagyobb mértékben bánná meg a tettét, tehát ez az érzés szerepet játszik a csökkenő hirtelen cselekvésekben, esetünkben az üzenetváltásban. Ezen kívül megkérdezték, hogy mi a véleményük a vezetés közbeni üzengetésről és, hogy mennyire valószínű, hogy fognak ilyet csinálni a jövőben.

Rosszabb véleménnyel és kisebb hajlandósággal viseltettek az üzenetírás és olvasás iránt azok, akik látták az elrettentő és megbánást sugalló videót.

A kísérlet eredményét figyelembe véve valóban fontosak a figyelemfelkeltő képek és videók és érdemes ilyen kampányokra pénzt költeni. A szerzők szerint viszont az is bebizonyosodott, hogy nem elég felhívni az emberek figyelmét arra, hogy veszélyes a vezetés közben üzengetni, megbánással kapcsolatos érzéseket kell bennük kelteni, hogy valóban elmenjen tőle a kedvük. Azt javaslom, mindenki nézze meg a fenti videót, akármilyen járművet is kormányoz (sőt, akkor is, ha gyalog közlekedik) és legközelebb, ha üzenetet írna vagy olvasna, miközben úton van, gondoljon arra, hogy milyen következményekkel járhat. Inkább válaszoljunk 5 perccel később, mint hogy meg kelljen bánnunk, hogy elővettük a telefont.

Élet autó kísérleti közgazdaságtan közúti balesetek Olvasson tovább a kategóriában

Élet

Avatar
2019. április 18. 16:54 Élet

Vannak női szupersztárok, de messze még az esélyegyenlőség a művészetben

A 2015-ben eladott 100 legdrágább műalkotásból 99-et férfiak készítettek, de a helyzet így is sokat javult az utóbbi pár évtizedben.

Váczi István
2019. április 18. 14:37 Élet

Az IKEA valójában azért sikeres, mert meg kell szenvedni a bútoraival

Ha valamivel meg kell dolgozni, akkor az eredményt értékesebbnek találjuk, mintha ugyanazt készen kaptuk volna.

Jandó Zoltán
2019. április 18. 06:47 Élet, Vállalat

Elárasztják a töltők az országot, mégis extrém sport a villanyautózás

Robbanásszerű növekedésnek indult tavaly az elektromosautó-töltők piaca itthon, de a koncepció nélküli fejlesztések miatt az ország továbbra sem átjárható.

Fontos

Avatar
2019. április 17. 17:03 Közélet, Vállalat

A multik és a járadékszedők árnyékában élnek a magyar vállalkozások, de van remény

Egy kisebb válság közeledik, ami az államtól függő cégek és a multik meggyengítésével még jót is tehet a saját teljesítményükre alapozó magyar vállalkozásoknak.

Tóth István János
2019. április 16. 17:39 Közélet

Két példa a történelemből, ami megmutatja, miért nincs tudomány szabadság nélkül

Évszázados károkat okozhat Magyarországnak a pusztítás, amit a kormány most a kutatóhálózatoknál véghezvisz.

Jandó Zoltán
2019. április 16. 07:02 Közélet, Vállalat

Andy Vajna már 2016-ban eladta a TV2-t egy 60 éves cinkotai nőnek

Egy 20 milliárdos előleg miatt teljesen másképp néztek ki a kereskedelmi tévé tulajdonosi viszonyai az utóbbi években, mint ahogy eddig tudtuk. A TV2 legutóbbi eladásának igazi története.