Hírlevél feliratkozás
Avatar
2019. április 11. 16:09 Élet

A bűntudat jobban működik, mint a figyelemfelhívás

Tavaly csak a magyar utakon közel 17 ezer baleset történt, és bár arról nincs pontos adat, hogy ebből mennyinek volt köze a vezetés közbeni telefonáláshoz vagy cseteléshez, de biztosak lehetünk benne, hogy egyre többnek van. Az okostelefonok elterjedése óta folyamatosan jönnek az üzenetek, és sok esetben indokoltnak érezhetjük, hogy vezetés közben elolvassuk ezeket és válaszoljunk rájuk. Pedig ez igazából sosem helyes, másokat is veszélyeztetünk vele. Nem csoda, hogy nagy kampányok futnak a témában, például a #3500LIVES, amiben egy rakás sztár is szerepel.

De vajon sikeresek-e az ilyen költséges figyelemfelkeltő reklámok? Kijelenthetjük, hogy az emberek nagy része a kormány mögött tisztában van vele, hogy az üzenetváltás vezetés közben veszélyes, mégis megteszik. Ezért azt gondolhatjuk, hogy  a figyelemfelkeltő kampányoknak sincs értelme. De Yusuke Hayashi és társai egy egészen más oldalról közelítették meg ezeknek a hirdetéseknek a lényegét.

Szerintük ezek akkor tudnak hatni, ha megbánást ébresztenek az emberekben és ennek hatására hagynak fel a rossz szokásukkal.

Hayashiék kísérleti módszertannal próbáltak utána járni, hogyan is hat az emberekre az elriasztó videók megtekintése. Abból indultak ki, hogy az üzenetekre válaszolás egy hirtelen cselekedet vezetés közben, hiszen a legtöbb megkérdezett ember tudta, hogy veszélyes és ellenezte is, mégis beismerte, hogy ő is csinált ilyet az elmúlt 30 napban. Ezért arra keresték a választ, hogy az ijesztő kampányvideók csökkentik-e az hirtelen viselkedést az üzenetküldéssel kapcsolatban.

Két csoportra bontották a résztvevőket és mindkét csoportnak levetítettek egy videót. A kezelt csoportnak olyan videót kellett megnéznie, ahol egy nő smsezés miatt balesetet okoz, amiben gyerekek is megsérülnek, és emiatt megbánást érez.

A másik csoport által megnézett videón egy Matthew McConaughey szereplésével készült kocsireklámot vetítettek le, amiben nincs szó telefonozásról.

Ezután válaszolniuk kell, hogy hajlandóak-e később válaszolni egy üzenetre, amiben a párjuk vagy a legjobb barátjuk kéri őket, hogy írjanak neki, amint tudnak. Ezzel tudták mérni a hirtelen viselkedésre való hajlamot a résztvevőkben. Az eredmények azt mutatták, hogy lényegesen nagyobb hajlandóságot mutattak a válasz elhalasztására, akik látták a kampányvideót. Mivel egyébként a két csoport tulajdonságai átlagban megegyeztek, az eredmény különbözősége nagy valószínűséggel az elrettentő videónak tudható be. A kérdést többféle halasztási idővel is feltették, az látszott, hogy többen hajlandóak elhalasztani fél perccel a választ, mint 5 perccel, de a kezelt csoportban minden kérdésben nagyobb eséllyel döntöttek a türelem mellett, mint a másik csoport tagjai.

Ezen kívül megkérdezték tőlük, hogy mennyire éreznének megbánást, ha üzentet írnának vagy olvasnának vezetés közben és az eredmények alapján a kezelt csoport valóban nagyobb mértékben bánná meg a tettét, tehát ez az érzés szerepet játszik a csökkenő hirtelen cselekvésekben, esetünkben az üzenetváltásban. Ezen kívül megkérdezték, hogy mi a véleményük a vezetés közbeni üzengetésről és, hogy mennyire valószínű, hogy fognak ilyet csinálni a jövőben.

Rosszabb véleménnyel és kisebb hajlandósággal viseltettek az üzenetírás és olvasás iránt azok, akik látták az elrettentő és megbánást sugalló videót.

A kísérlet eredményét figyelembe véve valóban fontosak a figyelemfelkeltő képek és videók és érdemes ilyen kampányokra pénzt költeni. A szerzők szerint viszont az is bebizonyosodott, hogy nem elég felhívni az emberek figyelmét arra, hogy veszélyes a vezetés közben üzengetni, megbánással kapcsolatos érzéseket kell bennük kelteni, hogy valóban elmenjen tőle a kedvük. Azt javaslom, mindenki nézze meg a fenti videót, akármilyen járművet is kormányoz (sőt, akkor is, ha gyalog közlekedik) és legközelebb, ha üzenetet írna vagy olvasna, miközben úton van, gondoljon arra, hogy milyen következményekkel járhat. Inkább válaszoljunk 5 perccel később, mint hogy meg kelljen bánnunk, hogy elővettük a telefont.

Élet autó kísérleti közgazdaságtan közúti balesetek Olvasson tovább a kategóriában

Élet

G7.hu
2020. augusztus 5. 07:55 Élet

Nem kell rosszra gondolni: főszerkesztőváltás a G7-nél

Kasnyik Mártont Váczi István váltja a főszerkesztői pozícióban, de egyébként semmi nem változik.

Fabók Bálint
2020. augusztus 5. 06:30 Élet

1,4 milliárd uniós támogatásról díszeleg tábla a térdig érő gazban

Grandiózus látogatóközpontot álmodtak a Dunakanyarnál, kaptak rá 1,4 milliárdot az EU-tól, 2019-re ígérték az átadást, de eddig csak a tábla valósult meg.

Debreczeni Anna
2020. augusztus 4. 20:55 Élet, Támogatói tartalom

A tihanyi művésztelep levendula szárítójában még biztosan nem ettél mangalica sonkát

Bátor vállalás volt a Séf Fesztivál Tihanyban megálmodóitól az idén tavasszal gourmet gasztrofesztivál szervezésébe fogni a járványhelyzet miatt, főleg egy Magyarországon merőben újnak számító koncepció mentén.

Fontos

Tóth István János
2020. augusztus 4. 06:30 Vállalat

A magyar gazdaságtörténet legnagyobb csodája: a Mészáros és Mészáros kft., első rész

Ganz öntöde, Láng gépgyár, Weiss konzervgyár, Richter gyógyszergyár? Külföldön sikeresek voltak, mégis elbújhatnak Mészáros Lőrinc cégének exponenciális, gazdaságtörténeti jelentőségű növekedése mellett.

Jandó Zoltán
2020. augusztus 3. 15:55 Vállalat

Aktualizálni kellene a paksi atomerőmű leszerelési tervét, de elsőre nem sikerült

Százmilliárdokba kerül majd a leszerelés, aminek a tervét most aktualizálták volna. A munkára azonban nem jelentkezett az egyetlen cég, amely elvégezhetné.

Fabók Bálint
2020. augusztus 3. 06:50 Közélet

Szédületes tempóban cserélődtek a szupergazdagok a füredi kikötő körül, miközben az ötmilliárd közpénzt kapott

Jellinek Dániel üzemeltette a kikötőt, amikor decemberben pályáztak, pár nappal később Tiborcz és Mészáros érdekeltségébe került, de már ők is túladtak rajta.