Végéhez közeledik a 300 milliárdért feleslegesen vett lélegeztetőgépek története
Ellenzéki képviselők járhatták be a hatalmas gödöllői raktárat, ahol a magyar állam által Kínából 300 milliárd forintért vásárolt 12 ezer lélegeztetőgépet tárolják – havonta bruttó 82,5 millióért. A jelek szerint az eszközök használhatatlanok és eladathatatlanok.
Miért fontos? A nagy értékű állami beszerzés a koronavírus idején történt, ezt a hatalmas mennyiség, kérdéses szakmai indokoltság és nagy érték miatt is kiemelt figyelemmel kísérte a nyilvánosság az első pillanattól.
Az üzletet furcsa közvetítőcégeken keresztül kötötték meg, több tízmilliárdos haszonnal. A lélegeztetőgépek beszerzésének és tárolásának körülményei a mai napig átláthatatlanok.
Háttér: közvetlenül és magyar cégeken keresztül a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) 2020-ban rengeteg megrendelést adott le döntően kínai lélegezetőgépekre, a járvány miatt jogilag védhető módon, de közbeszerzések nélkül. A legfontosabb részletek pontokba szedve:
Ahogy a hvg360 későbbfeltárta, körülbelül 6 ezer gépet 10 magyar közvetítőn keresztül vásároltak közel 90 milliárd forintért, további 11 ezret pedig közvetlenül szereztek be. A legnagyobb közvetlen külföldi szállító a maláj GR Technologies volt, 176 milliárd forintos megrendeléssel.
A beszerzések számos iratát 2021-ben, a beszerzés után 20 hónappal megsemmisítették, ezt a Népszava idén májusban írta meg.
A legnagyobb magyar közvetítő a Fourcardinal nevű társaság volt, amelynek tulajdonosai közeli szálakkal kapcsolódtak a miniszterelnök nemzetközi főtanácsadójához a Válasz Online cikke alapján. A Fourcardinalba aznap szállt be egy aznap alapított cég, amikor a KKM-mel a szerződést aláírták a lélegeztetőgépekre.
A 10 százalékos részesedésért „bizonyos tranzakciók után” a profit 87,5 százaléka a frissen beszállt céghez került. A Fourcardinal árbevétele 2020-ban 50 milliárd forint volt, ami 218-szoros növekedés az előző évhez képest. A céget 2,5 év működés után felszámolták, miután 18,2 milliárd forint osztalékot felvettek belőle.
A Silk Road Fund Holding Zrt. a Fourcardinalba történő gyors bevásárlást követően 2022 májusában fizetett ki 8,05 milliárd forint osztalékot. Ezek után a céget eladták, az új tulajdonos pedig végelszámolta.
Mit mond a kormány? Lényegében annyit, hogy a járvány idején biztosított volt a lélegeztetőgépet-ellátás. A KKM végül elismerte, hogy több ezer gépet el akart adni, de az értékesítés nem sikerült – az erre vonatkozó adatokat a kormány két év pereskedés után adta ki.
Mit mond az ellenzék? „Ezek ma még túlárazott, kihasználatlan lélegeztetőgépek, hamarosan azonban – az elavulásnak és az állásukban is bekövetkező amortizációjuknak köszönhetően – műanyag– és fémhulladékká válnak” – fogalmazott Sebők Éva, a Momentum parlamenti képviselője.
Alulnézet: A beszerzett gépekből mintegy 3000 kerülhetett magyar egészségügyi intézményekbe. A Direkt36 azt írta: több kórházban meghibásodtak, egy dunántúli kórházban több készülék füstölni kezdett, amikor csatlakoztatták a hálózathoz, a Dél-pesti Centrumkórházban pedig be sem tudták üzemelni őket.
A Magyarországon ismeretlen gépek első műszaki átvizsgálása után számos probléma derült ki: nincs alkatrész-ellátás, nem volt meg mindenhol a szükséges minőségtanúsítvány, nem kompatibilisek egyes csatlakozók.
Tágabb kontextus: a fentiek mellett a történetet az teszi még abszurdabbá, hogy az állam kórházellátó cége feleannyiért vett 2500 jó minőségű lélegeztetőgépet, mint szinte használhatatlant a külügy.
Arról pedig nem gondoskodott a kormány, hogy legyen elég szakképzett ápoló a lélegeztetőgépek mellé, így ugyanannyi embert tudott ellátni a magyar egészségügy, mintha egyetlen lélegeztetőgépet sem vett volna a külügy.
Ugyan több előrejelzés is kicsit borúsabban látja az idei növekedési kilátásokat, mint pár hónapja, de legalább reálbér-növekedésre és több fogyasztásra számítanak.
A Fradi annyi pénzből gazdálkodik, hogy még a svájci és a belga bajnokságban is a gazdagabb csapatok közé tartozna, a Paks büdzséje viszont itthon is szerénynek számít.
Az egyházak gazdálkodása az egyik legnehezebben átlátható terület Magyarországon, pedig túlnyomórészt adófizetői forrásokból működtetik intézményeiket.
Korlátozott forgalomnövekedés, csökkenő árrés és az exportáló cégek szenvedése a kereslet hiánya miatt: ezek lesznek a legnagyobb idei céges kihívások.
Romantikus álom vagy nagyon is kivitelezhető valóság? Mekkora tőke és nyugdíj kell hozzá? Megkérdeztük azokat, akik már kint élnek, és azokat, akik segítenek a kiköltözőknek.