Június 16-án pénteken délután, a tanév utolsó tanítási napján rendkívüli ülésen tárgyalja a státusztörvényt a parlament, ugyanis még a tavaszi ülésszakban szavaznának az indítványról. A szavazás pontos ideje még nem tudható, cilvilek és tanárszakszervezetek péntekre mindenképpen tüntetést szerveznek. 

Miért fontos ez? A kérdés a magyar oktatás lényegét érinti, ugyanis a státusztörvény az állami oktatási-köznevelési szektorban dolgozóktól elveszi a közalkalmazotti státuszt, az egyházi és magánszektorban dolgozó, eddig a munka törvénykönyve alapján alkalmazott tanárokra pedig kiterjeszti az egységes új jogállást. Ez az új alkalmazási forma mindkét eddig formánál szigorúbb feltételeket rögzít a munkavállalók szempontjából, ezért írtuk róla, hogy ha bevezetik, minden tanárnak ront a helyzetén, de nem ugyanannyival. 

Mi a baj vele? A szakszervezetek és civil csoportok két legfontosabb problémája a tervezettel, hogy a közalkalmazotti  jogviszony megszüntetése mindenképpen szerzett jogot vesz el, az ezzel járó többlépcsős bérrendezés pedig nem megfelelő mértékű és hosszú távon nem garantált. A szakszervezetek a sztrájk első napjától azonnali 45 százalékos általános béremelést követelnek. 

Mit mond a kormány? A kormány álláspontja szerint ez az új általános jogállás hozzájárul a tanárok megbecsültségének javulásához és a tanári pálya vonzóbbá tételéhez. Mindez alap a béremeléshez is, amit viszont az EU-források megérkezéséhez köt a kormány. 

Miért bosszútörvény? A pedagógus szakszervezetek és különböző civil csoportok azért hívják bosszútörvénynek, esetleg cselédtörvénynek a tervezetet, mert a közalkalmazotti jogálláshoz képest az számos jogot a fenntartóhoz rendel, míg a munkavállaló jogait szűkíti. Ez értelmezhető úgy, hogy a jogalkotó törvényi úton “fegyelmezi meg” az érdekeiket polgári engedetlenséggel kifejező tanárokat, illetve ellehetetleníti, vagy legalábbis nehezíti a további pedagógussztrájkokat.

Tágabb kontextus: A magyar oktatás több szinten küzd jelentős problémákkal: a diákok teljesítménye romlik, a szaktanárhiány jelentős, a rendszer pazarlóan bánik a pedagógus munkaóráival, miközben nagy általánosságban alulfinanszírozott. A pedagógusbérek elértéktelenedtek és nemzetközi összehasonlításokban rendkívül alacsonyak. A teljes oktatási rendszer szegregál, ahelyett, hogy csökkentené a hozott társadalmi különbségeket.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkNéhány ábra arról, hogy miért sztrájkolnak a tanárokA tanárhiány más országokban is probléma, de a magyar pedagógusok helyzete kiugróan rossz, mert egyszerre magas a leterheltségük és alacsony a bérük.

Ellentét: A törvénytervezetről egyeztettek is, meg nem is. A tervezetet március 2-án hozta nyilvánosságra a kormány, azóta főként államtitkári-helyettes államtitkári szinten a nagy pedagógus-szakszervezetekkel formálisan valóban egyeztettek róla. Ugyanakkor a szakszervezetek szerint ez abban merült ki, hogy meghallgatták a szervezetek azon álláspontját, hogy nem fogadják el a törvényt ebben a formájában. A kormány közlése szerint a teljes tervezetet végigbeszélték a szakszervezetekkel, és a vitás kérdésekben engedményeket tettek.  

• Az első tervezethez képest a kormány kevésbé lényeges területeken valóban tett kisebb engedményeket. A szakszervezetek szerint ezek viszont nem érintik a törvény lényegét, és ugyanúgy elfogadhatatlannak tartják azt. 

Néhány konkrét példa:

• A pedagógiai programot a nevelőtestület helyett ezentúl az igazgató a nevelőtestület bevonásával készíti el, és azt a fenntartó hagyja jóvá.
• A tanárok lényegében átvezényelhetővé válnak: ha az állami fenntartású köznevelési intézmény működése bármely okból nem biztosítható, akkor „a köznevelési intézmény fenntartója a jelzés alapján az érintett intézmény számára eltérő feladatellátási helyet jelöl ki.
• A miniszter meghosszabíthatja a tanévet július 15-ig, ha előre nem látható és el nem hárítható okból a tanítási évben a tantárgyi követelmények átadása nem biztosítható.

Tüntetés: A törvény vitájának idejére a Kossuth térre szervez tüntetést a Tanítanék és az Egységes Diákfront. Felhívásukban azt írják: “Álegyeztetéseken játsszák a demokráciát, de semmi lényegi változtatás nem történt! Már annyi mindent elvettek, és most még a személyi szabadságot is fenyegetik. Kiszolgáltatott helyzetet teremtenének a pedagógusoknak, átvezényelnék, a gyerekektől szándékosan elszakítanák szeretett tanáraikat.” Korábban egyes státusztörvény-ellenes megmozdulások tömegoszlatáshoz, rendőri könnygázhasználathoz vezettek. 

• A szakszervezetek közlései szerint több ezer tanár hagyná el a pályát a törvény megszavazása esetén.

Kommentár: “A törvénytervezet részleteiben megpillantható a válságjelenségek, a tanárhiány beismerése a kormány részéről, de a tüneti kezelésnél többre nem látszik hajlandóság, így az alapprobléma, a tanárhiány, nem fog megoldódni” – nyilatkozta a törvénnyel kapcsolatban egy egyházi iskolában tanító pedagógus korábban a G7-nek. 

Hantos István, a fővárosi Alternatív Közgazdasági Gimnázium tanára pedig azt mondta: „A státusztörvény-tervezetben a munkavállaló egyértelműen kiszolgáltatott, függési helyzetben van. Úgy gondolom, hogy a tervezet, amennyiben jogszabállyá válna, általánossá tenné a visszaélésszerű jogalkalmazás gyakorlatát”.

A Civil Közoktatási Fórum szóvivője, Ercse Kriszta az ATV-nek beszélt a törvény valódi céljáról, ami szerinte a pedagógushiány kezelése: “A kormány a még pályán lévő pedagógusokkal akarja elvitetni az összes terhet és felelősséget”.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAz elmúlt évek adatsorai egyértelműen a magyar oktatás lassú összeomlását jelzikAz oktatási rendszer komoly problémája a tanárhiány, ráadásul egyre nagyobb a különbség a pályakezdők és nyugdíjba vonulók száma között.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA státusztörvény inkább cselédtörvény, minden tanárnak rosszabb lesz, de nem ugyanannyivalHogyan érinti a státusztörvény a nem állami szférában dolgozó tanárokat? Szakszervezeteket, egyházi és alapítványi iskolákban tanító tanárokat kérdeztünk.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Közélet közoktatás pedagógus tüntetés Olvasson tovább a kategóriában