Hírlevél feliratkozás
Pálos Máté
2023. június 13. 11:56 Közélet

Státusz és bosszú: tüntetéssel készülnek a parlament rendkívüli ülésére a tanár-szakszervezetek

Június 16-án pénteken délután, a tanév utolsó tanítási napján rendkívüli ülésen tárgyalja a státusztörvényt a parlament, ugyanis még a tavaszi ülésszakban szavaznának az indítványról. A szavazás pontos ideje még nem tudható, cilvilek és tanárszakszervezetek péntekre mindenképpen tüntetést szerveznek. 

Miért fontos ez? A kérdés a magyar oktatás lényegét érinti, ugyanis a státusztörvény az állami oktatási-köznevelési szektorban dolgozóktól elveszi a közalkalmazotti státuszt, az egyházi és magánszektorban dolgozó, eddig a munka törvénykönyve alapján alkalmazott tanárokra pedig kiterjeszti az egységes új jogállást. Ez az új alkalmazási forma mindkét eddig formánál szigorúbb feltételeket rögzít a munkavállalók szempontjából, ezért írtuk róla, hogy ha bevezetik, minden tanárnak ront a helyzetén, de nem ugyanannyival. 

Mi a baj vele? A szakszervezetek és civil csoportok két legfontosabb problémája a tervezettel, hogy a közalkalmazotti  jogviszony megszüntetése mindenképpen szerzett jogot vesz el, az ezzel járó többlépcsős bérrendezés pedig nem megfelelő mértékű és hosszú távon nem garantált. A szakszervezetek a sztrájk első napjától azonnali 45 százalékos általános béremelést követelnek. 

Mit mond a kormány? A kormány álláspontja szerint ez az új általános jogállás hozzájárul a tanárok megbecsültségének javulásához és a tanári pálya vonzóbbá tételéhez. Mindez alap a béremeléshez is, amit viszont az EU-források megérkezéséhez köt a kormány. 

Miért bosszútörvény? A pedagógus szakszervezetek és különböző civil csoportok azért hívják bosszútörvénynek, esetleg cselédtörvénynek a tervezetet, mert a közalkalmazotti jogálláshoz képest az számos jogot a fenntartóhoz rendel, míg a munkavállaló jogait szűkíti. Ez értelmezhető úgy, hogy a jogalkotó törvényi úton “fegyelmezi meg” az érdekeiket polgári engedetlenséggel kifejező tanárokat, illetve ellehetetleníti, vagy legalábbis nehezíti a további pedagógussztrájkokat.

Tágabb kontextus: A magyar oktatás több szinten küzd jelentős problémákkal: a diákok teljesítménye romlik, a szaktanárhiány jelentős, a rendszer pazarlóan bánik a pedagógus munkaóráival, miközben nagy általánosságban alulfinanszírozott. A pedagógusbérek elértéktelenedtek és nemzetközi összehasonlításokban rendkívül alacsonyak. A teljes oktatási rendszer szegregál, ahelyett, hogy csökkentené a hozott társadalmi különbségeket.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkNéhány ábra arról, hogy miért sztrájkolnak a tanárokA tanárhiány más országokban is probléma, de a magyar pedagógusok helyzete kiugróan rossz, mert egyszerre magas a leterheltségük és alacsony a bérük.

Ellentét: A törvénytervezetről egyeztettek is, meg nem is. A tervezetet március 2-án hozta nyilvánosságra a kormány, azóta főként államtitkári-helyettes államtitkári szinten a nagy pedagógus-szakszervezetekkel formálisan valóban egyeztettek róla. Ugyanakkor a szakszervezetek szerint ez abban merült ki, hogy meghallgatták a szervezetek azon álláspontját, hogy nem fogadják el a törvényt ebben a formájában. A kormány közlése szerint a teljes tervezetet végigbeszélték a szakszervezetekkel, és a vitás kérdésekben engedményeket tettek.  

  • Az első tervezethez képest a kormány kevésbé lényeges területeken valóban tett kisebb engedményeket. A szakszervezetek szerint ezek viszont nem érintik a törvény lényegét, és ugyanúgy elfogadhatatlannak tartják azt. 

Néhány konkrét példa:

  • A pedagógiai programot a nevelőtestület helyett ezentúl az igazgató a nevelőtestület bevonásával készíti el, és azt a fenntartó hagyja jóvá.
  • A tanárok lényegében átvezényelhetővé válnak: ha az állami fenntartású köznevelési intézmény működése bármely okból nem biztosítható, akkor „a köznevelési intézmény fenntartója a jelzés alapján az érintett intézmény számára eltérő feladatellátási helyet jelöl ki.
  • A miniszter meghosszabíthatja a tanévet július 15-ig, ha előre nem látható és el nem hárítható okból a tanítási évben a tantárgyi követelmények átadása nem biztosítható.

Tüntetés: A törvény vitájának idejére a Kossuth térre szervez tüntetést a Tanítanék és az Egységes Diákfront. Felhívásukban azt írják: “Álegyeztetéseken játsszák a demokráciát, de semmi lényegi változtatás nem történt! Már annyi mindent elvettek, és most még a személyi szabadságot is fenyegetik. Kiszolgáltatott helyzetet teremtenének a pedagógusoknak, átvezényelnék, a gyerekektől szándékosan elszakítanák szeretett tanáraikat.” Korábban egyes státusztörvény-ellenes megmozdulások tömegoszlatáshoz, rendőri könnygázhasználathoz vezettek. 

  • A szakszervezetek közlései szerint több ezer tanár hagyná el a pályát a törvény megszavazása esetén.

Kommentár: “A törvénytervezet részleteiben megpillantható a válságjelenségek, a tanárhiány beismerése a kormány részéről, de a tüneti kezelésnél többre nem látszik hajlandóság, így az alapprobléma, a tanárhiány, nem fog megoldódni” – nyilatkozta a törvénnyel kapcsolatban egy egyházi iskolában tanító pedagógus korábban a G7-nek. 

Hantos István, a fővárosi Alternatív Közgazdasági Gimnázium tanára pedig azt mondta: „A státusztörvény-tervezetben a munkavállaló egyértelműen kiszolgáltatott, függési helyzetben van. Úgy gondolom, hogy a tervezet, amennyiben jogszabállyá válna, általánossá tenné a visszaélésszerű jogalkalmazás gyakorlatát”.

A Civil Közoktatási Fórum szóvivője, Ercse Kriszta az ATV-nek beszélt a törvény valódi céljáról, ami szerinte a pedagógushiány kezelése: “A kormány a még pályán lévő pedagógusokkal akarja elvitetni az összes terhet és felelősséget”.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAz elmúlt évek adatsorai egyértelműen a magyar oktatás lassú összeomlását jelzikAz oktatási rendszer komoly problémája a tanárhiány, ráadásul egyre nagyobb a különbség a pályakezdők és nyugdíjba vonulók száma között.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA státusztörvény inkább cselédtörvény, minden tanárnak rosszabb lesz, de nem ugyanannyivalHogyan érinti a státusztörvény a nem állami szférában dolgozó tanárokat? Szakszervezeteket, egyházi és alapítványi iskolákban tanító tanárokat kérdeztünk.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Közélet közoktatás pedagógus tüntetés Olvasson tovább a kategóriában

Közélet

Stubnya Bence
2024. július 11. 16:15 Közélet

Új módszerrel próbál meg 300 ezer embert munkába állítani a kormány

A lakhatási támogatások, a fiatalok aktivizálása, a munkásszállók építése után a munkába állók szochójának elengedésével is megpróbálkoznak.

Stubnya Bence
2024. július 11. 13:16 Közélet

Megnehezítheti a 2026-os választás előtt a kormány dolgát az újraszabott uniós kényszerzubbony

A kormány azzal számol, hogy a túlzottdeficit-eljárásban négy évig kell majd bizonyos mértékben csökkenteni a költségvetési hiányt.

Mészáros R. Tamás
2024. július 11. 05:08 Közélet, Világ

Szédítő pávatáncot hozott, de csak mérsékelten növeli Orbán befolyását az EP jobbra tolódása

A jobbszél nagy sajtót kapott helyezkedésénél fontosabbak lesznek néhány tagállam belpolitikai folyamatai az EU jövőjét illetően.

Fontos

Jandó Zoltán
2024. július 15. 15:12 Adat

Másfél éve nem láttunk ilyet az építőiparban

Hajszál híján 3100 milliárd forint volt a hazai építőipar szerződésállománya május végén, és ezúttal nemcsak értékben, hanem mennyiségben is növekedést mutattak az adatok.

Jandó Zoltán
2024. július 15. 13:06 Világ

Évtizedek óta nem volt ennyi merénylet nyugati politikusok ellen

Két hónapon belül két merényletet kíséreltek meg magas rangú nyugati politikusok ellen. Ilyenre évtizedek óta nem volt példa.

Stubnya Bence
2024. július 15. 05:32 Pénz, Tech

Egyre többen látják pesszimistán a mesterséges intelligencia jövőjét

Energiaigényes infrastruktúra, kis haszon nagy költségek mellett, a dotkomhoz hasonló piaci buborék: egyre több a borúlátó elemzés az elmúlt másfél év slágertechnológiájáról.