7 Reggel

2022. október 22. | Gazdasági sztorik öt percben

1.Napi G7: Lemaradó képzés

Magyarországon a harmadik legalacsonyabb a diplomás fiatalok aránya az Európai Unióban, és az elmúlt nyolc évben távolodtunk az EU-átlagtól.

Számokban: a 25-34 év közötti magyar fiatalok 32,9 százalékának volt diplomája 2021-ben, ennél csak a román 23,3 és az olasz 28,3 százalék alacsonyabb.

• 2010-ben, a Fidesz kormányra kerülésekor még kilenc tagországban volt alacsonyabb a fiatal diplomások aránya.
• Magyarország déli és keleti régiója az unió legalacsonyabb képzettségű térségei közé tartozik.

Miért fontos ez? Egy ország gazdasági fejlettsége szoros összefüggésben áll lakosai képzettségével. Nem lesz egy ország igazán fejlett és tehetős, ha polgárai nem járnak eleget iskolába.

Ellentmondás: a munkaalapú gazdaságot építő Orbán Viktor szerint egy jó szakma felér egy diplomával, a számok ugyanakkor nem ezt mutatják.

• A diplomások bruttó átlagbére 798 ezer forint volt 2021-ben, az érettségivel rendelkező szakmai végzettségűeké ennek csupán fele, 403 ezer forint.
• A friss diplomások 92,2 százaléka talál munkát Magyarországon, ami a harmadik legmagasabb arány az EU-ban. Viszont minél alacsonyabb valakinek az iskolai végzettége, annál kisebb eséllyel fog dolgozni.

Felsőoktatás: a nemzetközi egyetemi rangsorokban esik vissza Magyarország. A régióban 2009-ben még a második legjobb helyen voltak átlagosan a magyar egyetemek, 2022-re lecsúsztunk a nyolcadik helyre.

• A The Times egyetemi rangsorában folyamatosan csúsznak le a hazai felsőoktatási intézmények a Semmelweis Egyetem kivételével.
• A felsőoktatásba egyre kevesebb magyar diák kerül be. Számuk 2002-2012 között 53-55 ezer fő között alakult, 2020-ra már csak 40 ezer volt.

2. Erre odafigyeltünk: Orbán a háborúban

Orbán Viktor háborús döntéseiről írt hosszú és részletgazdag cikket a Direkt36, amelyből az alábbi részek voltak a legérdekesebbek szerintünk.

Orbán és Putyin: a háború előtti ötórás tárgyalásukon Orbánt elsősorban az érdekelte, hogy tud-e elegendő és megfelelő árú gázt szerezni, az orosz elnököt pedig üzletileg fontos ügyek.

• Putyin az „utolsó utáni részletével” is tisztában volt az orosz Roszatom által építendő paksi beruházással. Több közös vasúti projektről is szó volt.

Az USA és Nagy-Britannia is zárt ajtók mögött próbálta meggyőzni Orbán környezetét arról, hogy támadni fognak az oroszok, de az Orbán-kormányban ezt tudatos dezinformálásnak tartották és gúnyolódtak is rajta.

• A titkosszolgálatok a támadás előtti napon is olyan előrejelzést adtak, hogy csak egy korlátozott, kelet-ukrajnai konfliktusnak van esélye.

Ukránok: a kormánypárti narratíva kialakításában fontos kiindulási pont volt egy kutatás, amely a megtámadott ukránok megítélésére vonatkozott. Ebből az jött ki, hogy sem a kormánypártiak, sem az ellenzékiek nem szeretik az ukránokat.

Világkép: Orbán zárt körben arról beszélt, hogy az amerikaiak azt akarják, hogy „az EU egy szakosított gazdasági szervezete” legyen a nyugati világnak.

• Szerinte az amerikaiak le akarják választani Európát az olcsó orosz energiáról, így az USA versenyelőnybe kerülne a globális piacokon.

Németország: több kormányzati és kormányközeli forrás azt állította, hogy a németek a háttérből támogatták az olajembargó fellazítását.

• Az embargóról szóló vita során több régiós ország potyautas stratégiát követett: hagyták, hogy a magyar kormány harcoljon az érdekükben.

Földgáz: a cikk alapján a magyar kormány oroszbarát politikáját a földgáz indokolja. Magyarország kiszolgáltatottságról egy forrás azt mondta, hogy „az oroszok rendelik a zenét”, egy másik szerint pedig az oroszok “csicskáztatják” a magyar kormányt.

• Amikor Szijjártó Péter hivatalosan gázt kérni utazott Moszkvába, egy forrás szerint valójában azzal a céllal ment, hogy az oroszok ne zárják el a gázt.
• Aggodalom van az új nagyberuházások – mint a debreceni kínai akkumulátorgyár – óriási energiaigénye miatt egy kormányzati forrás szerint.

3. További tartalmak: Magyar kivi, taktikai terv és traumák

• Kipróbáltuk a világ első hidrogénnel működő személyvonatát, még ha ebből utasként nem is vettünk észre semmit. Németországban augusztus óta járnak, nálunk még minimum 3-4 évet kell várni rájuk (G7)
• Datolyaszilvát, fügét, indiánbanánt és kivit termesztenek egy zalai ültetvényen. A változó éghajlat mellett előnyös, hogy a kivi- és fügeültetvények munkaerőigénye alacsonyabb sok más gyümölcsnél (Hello Vidék)
• Megkönnyítené a természetvédelmi területek eladását egy kormánypárti törvényjavaslat. Például egy állami tulajdonban lévő védett természeti területet már nemcsak a szomszédos terület tulajdonosa vehetne meg. (Mérce)
• Milyen volt búvárként résztvenni a Hableány mentésében? Milyen felébredni a műtét után az egyik láb nélkül? Milyen amikor néhány hét alatt összeomlik valakinek az élete? Négy ember története a traumájáról (Telex)
• Különleges dokumentum került elő egy szállodából: az olasz fociválogatott 200 oldalas taktikai terve a pár héttel ezelőtti magyarok elleni meccsre. Az is kiderül belőle, hogy milyennek látják a magyar játékosokat (Nemzeti Sport)

4. Napi chart: A klímaváltozás egyik első áldozata

A krumpli ára 37 százalékot drágult egy év alatt, és további emelkedés várható, mivel a hazai termelés egyre kevésbé fedezi a fogyasztást. A jelenlegi termőterület a hazai fogyasztás nagyjából 50-60 százalékát lenne képes kielégíteni.

• A krumpli a hűvösebb, nedvesebb éghajlatot szereti, és a zöldborsó mellett a legnagyobb arányban öntözik nálunk. Pár évtizede nem kellett öntözni, de a klímaváltozás miatt már csak öntözéssel lehet biztonsággal termelni.
• Emiatt ötödére csökkent a krumpli termőterülete húsz év alatt.

5. Személyes perspektíva: Magyarországon csak egy van ilyen

A 43 éves Zsolt éppen ferencvárosi lakása előtt kertészkedett. Beszélgetésünk alatt két környékbeli ment hozzá dicsérni a munkáját. “Magyarországon csak egy van ilyen. Nézze meg, mit csinált a gazból” – mondta róla egy idős férfi.

Egy faültetési program során rózsaloncokat ültettek a területre, azonban elkezdtek elszáradni, az önkormányzat pedig lekaszálta. Zsolt amúgy is gyűlölte az itt lévő gazt, de ekkor, tavaly nyáron döntötte el, hogy rendbe teszi a területet.

• Nagyjából 300 ezer forintot – és sok munkát – rakott bele. Nyáron napi 1,5 órát locsol, amit eleinte a második emeleti lakásából csinált. “Magyarországon nem fogják fel, ha az ember saját pénzét költi nem a saját dolgára” – mondta.
• Ugyanakkor két szomszédja is segíti és rendszeresen kap dicséreteket. “Tök aranyosak a szomszédok, de én magamért csinálom, jobbá tette az életem.”

Mivel foglalkozik? Fehérnemű- és fürdőruha-kereskedése van, és bár “döglődik az iparág”, jól megy az üzlet. “Szűnnek meg a konkurens cégek, amiből nekem versenyelőnyöm van” – mondta.

• Az e-kereskedelem terjedése miatt egyik konkurensénél csak 5000 forintért próbálhatnak (ami beszámít az árba), hogy ne rendeljék meg olcsóbban a netről. Zsolt szerint terjedni fog ez a modell.

6. Külső szemlélő: Hétköznapi problémák érthetően

Kovács Krisztián a Concorde Értékpapír Zrt. üzletfejlesztésért és stratégiai tervezésért felelős igazgatója, aki rendszeresen publikál a G7-en.

Milyen tartalom volt rá nagy hatással a héten? A Stanford egyetemen tanító és kutató neurobiológus, Andrew D. Huberman podcastja.

Miért? “Egy olyan természettudományos ismeretterjesztő podcast-ot ajánlok a kedves olvasók figyelmébe, amely kifejezetten hétköznapi problémákkal foglalkozik, nekünk laikusoknak is tökéletesen érthetően, ugyanakkor mélyen, színvonalasan, a jól megjegyezhető felismerésekre és összefüggésekre koncentrálva.”

7. Múltidéző: Limonádépor

Mikor jelent meg? A Vásárhelyi reggeli újság hódmezővásárhelyi napilap 1915. június 25-i számában.

Mi jelent meg? Citrompótló „Citron“-limonádépor reklámja, amely a legjobb üdítő, frissítő limonádét adja, cukor sem szükséges hozzá. (Arcanum Adatbázis)