Az országgyűlési választási eredményeket elemző cikksorozatunkban ezúttal megnéztük, hogy a fiatalok, a felnőttek és az idősek aránya mutat-e összefüggést a Fideszre leadott listás szavazatok számával a több mint 3100 magyarországi településen.
Nomen est omen?
Ahogy más összefüggéseket, ezt is a korrelációs együtthatóval vizsgáltuk. Ez egy mínusz 1 és plusz 1 közötti szám, amely két adatsor értékeinek kapcsolatát mutatja: minél közelebb esik a két véglethez, a mínusz vagy plusz 1-es számhoz, annál erősebb pozitív vagy negatív irányú kapcsolatot jelez. A 0 körüli (illetve plusz/mínusz 0,2 tartományon belüli) érték elhanyagolható kapcsolatot mutat: ez egy vízszintes vonalnak felel meg az ábrán, a plusz/mínusz 1-es érték a függőleges vonal lenne. Míg 1-nél teljesen együtt mozog a két adat, a -1-es érték tökéletes ellentétes kapcsolatra utal, vagyis ebben az esetben az egyik adatsor növekedésével a másik csökken.
Az alábbi ábrákon a három fő korcsoportra (0-17, 18-59 évesek és 60 felettiek) osztott ábrán az együttható mindegyik állása látható.
A fiatalok esetében pozitív a kapcsolat, tehát ahol több fiatalkorú él, jobban teljesítettek a kormánypártok, még ha ez a kapcsolat nem is túl erős. Itt öt korcsoport adatai is rendelkezésre állnak,*0-2, 3-5, 6-13, a 14 és a 15-17 évesek és a 14 éveseket kivéve – amely túl kis számú csoport az összehasonlításhoz – az összes többinél 0,2-nél magasabb korrelációs együttható értéket kapunk. A legszorosabbnak mondható kapcsolat a Fideszre leadott listás szavazatokkal sorrendben a 0-2 évesek (0,2405) és a 3-5 évesek (0,2298) esetében van, a leggyengébb a 6-13 éveseknél (0,2224). Ez akár arra is utalhat, hogy a kormány 2010 óta bővülő családtámogatási rendszere lecsapódik a szavazatokban, de ezekkel a következtetésekkel más összefüggések miatt – amelyekre még kitérünk a cikk végén – érdemes óvatosan bánni.
A népesség gerincét, 56 százalékát adó 18-59 éves korosztályt nem tudtuk sajnos további korcsoportokra bontani településszinten, ennek megfelelően itt nem is tudunk kiolvasni kapcsolatot a Fideszre leadott szavazatokkal, 0-hoz közelít a korrelációs együttható.
A 60 évesnél idősebbek esetében, akik a népesség több mint negyedét teszik ki, negatív együtthatót mértünk. A -0,2229-es szám nem túl erős ellentétes kapcsolatot jelöl, de azt jelenti, hogy ahol több idős él, ott valamivel kevesebb eséllyel szavaztak listán a Fideszre.
A jövedelem bekavar
Az Elmúlt 20 év sorozatunk egy februári cikkében írtunk róla, hogy 2010 óta a termelékenységi ráta*A termelékenységi ráta az egy szülőképes korú nőre jutó gyermekek száma. A 2,1-es ráta felett nincs természetes népességfogyás. a kormánypolitika egyfajta sikermérője lett.
Orbán Viktor miniszterelnök konkrétan meg is jelölte célként a népességfogyás megállításához szükséges 2,1-es arányszámot, amit 2030-ig kellene elérnie az országnak – illetve a magyar nőknek. Ez a szám 2011-ben volt történelmi mélyponton az 1,23-as számmal, majd 2020-ra elérte az 1,56-os értéket, amely az 1995-ös szintnek felel meg. (Népesedési csúcs a 70-es években volt legutóbb Magyarországon, ekkor volt utoljára 2,1 felett a ráta.)
Az, hogy a több kiskorút számláló településeken nagyobb eséllyel szavaztak listán a Fideszre, arra is utalhat, hogy a családtámogatásokkal jobban érintett csoportok inkább a kormánypártot választották múlt vasárnap. Érdemes azonban óvatosan bánni azzal a következtetéssel, hogy több gyerek több pénzt és így újraválasztást jelent, mert a fent jelzett 0,22-0,24-es együtthatónál több mint kétszer szorosabb – negatív – összefüggést találtunk a jóléti helyzet és a Fidesz támogatottsága között.
Márpedig ha a településenkénti jövedelmi adatokat a fiatalkorúak számával vetjük össze, látható, hogy a több gyerek nem jelent nagyobb jólétet. Mivel pedig a bőkezű családtámogatási intézkedések leginkább a jobb jövedelmi helyzetű közép- és felső osztálynak kedveznek, így ahol a legnagyobb haszonélvezői élnek a családtámogatásoknak, ott kevesebben szavaztak a kormánypártokra.
Emellett, bár a családok otthonteremtési kedvezménye (csok), a babaváró hitel, valamint az egyéb családi, illetve adókedvezmények és a gyerekvállalási hajlandóság hatása közötti kapcsolat pozitív, de hosszú távon még sok a kérdés. A bizonytalan gazdasági helyzetben nem tudni például, hogy fennmarad-e a rendszer a mostani vagy ahhoz hasonló formában.
Tarts velünk, szállj fel a Helyközi Járatra! Ha van egy jó sztorid, oszd meg velünk, és ha teheted, támogasd munkánkat, hogy hosszú távon, kiszámíthatóan és magas színvonalon tudjunk dolgozni. Támogatással és ötletekkel kapcsolatban írj nekünk a [email protected] címre.
