Hírlevél feliratkozás
Hajdu Miklós Jandó Zoltán
2022. április 5. 04:34 Adat, Közélet

Nem volt szisztematikus csalás a választásokon, de furcsa a sok extrémen fideszes település

Olyan szisztematikus választási csalás, amit statisztikai eszközökkel egyértelműen ki lehetne mutatni, nem volt a vasárnapi országgyűlési választáson. A kormánypártok néhány kisebb településen elért extrémen magas eredménye ugyanakkor még a statisztikai elemzésekből is kilóg. Helyenként napközbeni szervezett mozgósításra utaló jelek is vannak, de tömegesen valószínűleg ilyen sem volt.

Nem tömték meg az urnákat fideszes szavazatokkal

A rendszerszintű, nagymértékű választási csalásra utaló egyik legegyszerűbb statisztikai jel, ha a szavazati és részvételi arányok erősen eltérnek a normális eloszlástól*Más szóval a harang- vagy Gauss-görbétől. Haranggörbét akkor kapunk, ha tulajdonságok szélső értékei mindkét oldalon a megfigyelések egyre kisebb részére jellemzőek, míg a megfigyelések döntő része az átlag, vagy más kifejezéssel élve a várható érték köré sűrűsödik. Például nagyon kevés 2 méternél magasabb és 1 méternél alacsonyabb felnőtt van, a döntő többség testmagassága az átlagos érték körül szóródik. Ez akkor történhet például, ha egyes szavazókörökben valamilyen módon – akár a választópolgárok tettleges bevonásával – egy bizonyos pártra szóló voksokkal pakolják meg az urnákat, illetve, ha a választókat saját indíttatásuk ellenére is részvételre buzdítják, netán kényszerítik.

Nézzük először a szavazóköri részvételi hajlandóság eloszlását, méghozzá az érvényesen szavazók aránya alapján a választásra jogosultak körében, amit az alábbi ábra szemléltet. Az oszlopok magassága kifejezi, hogy hány szavazókörben esett a vízszintes tengelyről leolvasható szint közelébe a részvételi arány, és alapesetben a legtöbb szavazókörben az országos átlag – 69,5 százalék – körüli adatot várhatunk az ettől távolabb eső értékek előfordulásának folyamatos ritkulása mellett.

 

Ezt nagyjából igazolja az ábra, aligha következtethetünk a fent látható eloszlás alapján a választópolgárok részvételi hajlandóságát – pontosabban az érvényes szavazás valószínűségét – befolyásoló szisztematikus visszaélésre.

A következő ábrát hasonló módon elemezhetjük, ezen a Fidesz-KDNP pártlistára leadott érvényes szavazatok aránya látható. A kormányzó erők országos listás eredménye 53,29 százalék lett, és jól láthatóan ehhez közeli adatokat regisztráltak a legtöbb szavazókörben is. Az ábrát alaposabban szemügyre véve azonban feltűnik, hogy bár elenyésző számban, de elfordultak olyan szavazókörök, ahol száz százalékos vagy ezt megközelítő eredménnyel tarolt a Fidesz-KDNP, és ez kicsit eltorzítja a normális eloszlás végét.

 

Szállítottak-e tömegével szavazókat?

Négy olyan szavazókör is volt az országban, ahol mindenki a Fideszre húzta a listás szavazatát, míg 95 százalék feletti eredményt közel két tucat, 90 százalék felettit pedig 54 településen ért el a kormánypártok listája. Az ilyen

kiugró eredmények vártnál nagyobb száma utalhat arra, hogy egyes településeken valamennyire irányítottan szavaztak az emberek.

Ennek azonban a nagyon egy irányba tartó szavazatok mellett jellemzően az is a jele, hogy az adott településen a részvétel is jelentősen eltér az országos átlagtól. Ha például valahol szervezetten szállítják a választópolgárokat a szavazóhelyiségbe, akkor ott jellemzően egy szűkebb időintervallumban szavaznak nagyon sokan, míg a nap többi részében alacsonyabb a részvétel.

A Választási földrajz Válasz Online-on megjelent pénteki cikkében a részletesen bemutatta, hogy a korábbi választásokon milyen jelei voltak az ilyen jellegű mozgósításnak. Tehát – ahogy fogalmaztak – annak, hogy „helyismerettel rendelkező szereplők, koordinátorok tömegével vesznek rá olyan lakosokat a voksolásra, akik abszolút nem gyakorlott szavazók, többnyire nem rendelkeznek semmilyen választói vagy egyéb állampolgári ismerettel, a társadalomtól dezintegráltan élnek”.

Hasonló jelek, ha nem is tömegével, de most is előfordultak. A leginkább fideszes települések és szavazókörök közül 6 és 9 óra között is akadt néhányban kiugró részvétel, ám ezekben semmi szisztéma nem volt, jellemzően egymástól távol eső és kifejezetten kicsi településeken szavaztak sokan a reggeli órákban.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkVan néhány egészen furcsa részvételi adatVan, ahol teljesen egyértelmű a téves adatközlés, máshol nem, de a tömeges napközbeni mozgósításra egyelőre kevés jel utal.

Kilenc és tizenegy, illetve tizenegy és tizenhárom óra között ugyanakkor már volt egy választókerület, ahol több szavazókörben is hirtelen ugrott meg a részvétel. A Borsodi 4-es OEVK-t előzetesen billegő körzetként tartották számon, ám végül nagyon sima győzelmet aratott itt is a Fidesz. Ebben pedig szerepe volt annak is, hogy kifejezetten sok kisebb településen ért el kiugróan magas, akár 90 százalékot is meghaladó eredményt a kormánypárt.

Az ilyen települések, illetve szavazókörök közül pedig többen is jelentősen meghaladta az országos átlagot ebben a kétszer két órában a részvétel. Gadnán például, ahol mindenki a Fideszre szavazott, az összes voks több mint harmadát adták le 9 és 11 között. A szintén ehhez a választókerülethez tartozó Csenyétén pedig 9 és 13 óra között az emberek kétharmada szavazott (országosan ez nagyjából 42 százalék volt ugyanebben az időszakban).

Ezek azonban annyira nem kirívó adatok, ráadásul, ha megnézzük a választókerület összes szavazókörét, akkor valóban volt ugyan mind a kettő kétórás időintervallumban 8-10 kiugró részvételű kör, de ez nagyon erősen tendenciózusnak azért nem mondható. Különösen, hogy összesen 130 helyen voksolhattak a választókerületben a helyiek.

Hasonló a helyzet Szabolcs-Szatmár-Bereg megye 6-os választókerületében is, azzal a különbséggel, hogy ott 13 és 17 óra között volt magasabb a részvétel néhány erősen fideszes szavazókörben. A teljes választókerületet megvizsgálva azonban itt sincs kiemelkedően sok kirívó adat.

Persze ez nem jelenti azt, hogy ne lettek volna anomáliák, ilyenekről több tudósítás is beszámolt. Tömegesek azonban ezek szinte biztosan nem voltak, ráadásul a végeredményt tekintve a jelentőségük is kérdéses. Még ha ki is bővítjük a kört az összes olyan szavazókörre, ahol a Fidesz-KDNP lista 85 százalék feletti eredményt hozott, akkor is összesen csak 53111 választópolgár szerepelt a névjegyzéki nyilvántartásban. Ez a szám persze nem elhanyagolható, de ha az érintett térségekben átlagos eredmények születtek volna, vélhetően akkor sem alakult volna érdemben másként az országos eredmény.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkÖt település, ahol egy ellenzéki szavazatra 320 Fidesz-voks jutottA tíz legszegényebb településen a listás szavazatok közel 95 százalékát kapta a kormánypárt. Ez még 2018-hoz képest is jelentős növekedés, pedig akkor is tarolt a Fidesz.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Adat Közélet 2022-es választások Fidesz országgyűlési választások választási csalás Olvasson tovább a kategóriában

Adat

Bucsky Péter
2024. április 12. 04:34 Adat, Közélet

Nem látszik, hogy ellenzéki vezetés alatt dübörögne a budapesti kerékpáros fejlesztés

A biciklizés aránya már nem nő a fővárosban, és a budapesti infrastruktúra sok összehasonlításban le van maradva, még régiós szinten is.

Debreczeni Anna
2024. április 3. 10:22 Adat, Élet

Lettországban él a legtöbb, Görögországban a legkevesebb gyermek állami gondozásban lakosságarányosan

Magyarországon a 20 463 állami gondozott gyermek 70 százaléka családoknál, 30 százaléka intézményekben élt a 2021-es adatok szerint.

Bucsky Péter
2024. április 3. 04:33 Adat, Közélet

Kozmetikázott adatokkal tupírozza fel Lázár minisztériuma az ország- és vármegyebérletek eredményeit

Megkapargattuk a sikerpropaganda felszínét, ennek nyomán a KSH jelezni fogja, hogy az új adatok nem összehasonlíthatók a korábbiakkal.

Fontos

Avatar
2024. április 16. 04:36 Közélet

Ha fegyelem van és rend, nincs több gond az oktatással?

Mintha az lenne az oktatásirányítás meggyőződése, hogy ha valahol gondok vannak, akkor nem érdemes vizsgálni az okokat, elég a szigorítás.

Ha tíz olcsó zsemle helyett nyolc drágábbat veszünk, akkor gazdasági fordulat van, csak még nem látszik

Gyenge kereskedelmi adatokkal indult az év, amely mögött szakértő szerzőink szerint három fontos tényező állhat, és a számokban talán csak az év második felében látszik majd a kilábalás.

Torontáli Zoltán
2024. április 13. 04:34 Élet, Világ

Melyik paradicsom környezetbarátabb, a kiskertből szedett vagy a boltban vett?

Egy amerikai kutatás arra hívja fel a figyelmet, hogy a kérdésre nem is olyan egyértelmű a válasz.