Olyan szisztematikus választási csalás, amit statisztikai eszközökkel egyértelműen ki lehetne mutatni, nem volt a vasárnapi országgyűlési választáson. A kormánypártok néhány kisebb településen elért extrémen magas eredménye ugyanakkor még a statisztikai elemzésekből is kilóg. Helyenként napközbeni szervezett mozgósításra utaló jelek is vannak, de tömegesen valószínűleg ilyen sem volt.
Nem tömték meg az urnákat fideszes szavazatokkal
A rendszerszintű, nagymértékű választási csalásra utaló egyik legegyszerűbb statisztikai jel, ha a szavazati és részvételi arányok erősen eltérnek a normális eloszlástól*Más szóval a harang- vagy Gauss-görbétől. Haranggörbét akkor kapunk, ha tulajdonságok szélső értékei mindkét oldalon a megfigyelések egyre kisebb részére jellemzőek, míg a megfigyelések döntő része az átlag, vagy más kifejezéssel élve a várható érték köré sűrűsödik. Például nagyon kevés 2 méternél magasabb és 1 méternél alacsonyabb felnőtt van, a döntő többség testmagassága az átlagos érték körül szóródik. Ez akkor történhet például, ha egyes szavazókörökben valamilyen módon – akár a választópolgárok tettleges bevonásával – egy bizonyos pártra szóló voksokkal pakolják meg az urnákat, illetve, ha a választókat saját indíttatásuk ellenére is részvételre buzdítják, netán kényszerítik.
Nézzük először a szavazóköri részvételi hajlandóság eloszlását, méghozzá az érvényesen szavazók aránya alapján a választásra jogosultak körében, amit az alábbi ábra szemléltet. Az oszlopok magassága kifejezi, hogy hány szavazókörben esett a vízszintes tengelyről leolvasható szint közelébe a részvételi arány, és alapesetben a legtöbb szavazókörben az országos átlag – 69,5 százalék – körüli adatot várhatunk az ettől távolabb eső értékek előfordulásának folyamatos ritkulása mellett.
Ezt nagyjából igazolja az ábra, aligha következtethetünk a fent látható eloszlás alapján a választópolgárok részvételi hajlandóságát – pontosabban az érvényes szavazás valószínűségét – befolyásoló szisztematikus visszaélésre.
A következő ábrát hasonló módon elemezhetjük, ezen a Fidesz-KDNP pártlistára leadott érvényes szavazatok aránya látható. A kormányzó erők országos listás eredménye 53,29 százalék lett, és jól láthatóan ehhez közeli adatokat regisztráltak a legtöbb szavazókörben is. Az ábrát alaposabban szemügyre véve azonban feltűnik, hogy bár elenyésző számban, de elfordultak olyan szavazókörök, ahol száz százalékos vagy ezt megközelítő eredménnyel tarolt a Fidesz-KDNP, és ez kicsit eltorzítja a normális eloszlás végét.
Szállítottak-e tömegével szavazókat?
Négy olyan szavazókör is volt az országban, ahol mindenki a Fideszre húzta a listás szavazatát, míg 95 százalék feletti eredményt közel két tucat, 90 százalék felettit pedig 54 településen ért el a kormánypártok listája. Az ilyen
kiugró eredmények vártnál nagyobb száma utalhat arra, hogy egyes településeken valamennyire irányítottan szavaztak az emberek.
Ennek azonban a nagyon egy irányba tartó szavazatok mellett jellemzően az is a jele, hogy az adott településen a részvétel is jelentősen eltér az országos átlagtól. Ha például valahol szervezetten szállítják a választópolgárokat a szavazóhelyiségbe, akkor ott jellemzően egy szűkebb időintervallumban szavaznak nagyon sokan, míg a nap többi részében alacsonyabb a részvétel.
A Választási földrajz Válasz Online-on megjelent pénteki cikkében a részletesen bemutatta, hogy a korábbi választásokon milyen jelei voltak az ilyen jellegű mozgósításnak. Tehát – ahogy fogalmaztak – annak, hogy „helyismerettel rendelkező szereplők, koordinátorok tömegével vesznek rá olyan lakosokat a voksolásra, akik abszolút nem gyakorlott szavazók, többnyire nem rendelkeznek semmilyen választói vagy egyéb állampolgári ismerettel, a társadalomtól dezintegráltan élnek”.
Hasonló jelek, ha nem is tömegével, de most is előfordultak. A leginkább fideszes települések és szavazókörök közül 6 és 9 óra között is akadt néhányban kiugró részvétel, ám ezekben semmi szisztéma nem volt, jellemzően egymástól távol eső és kifejezetten kicsi településeken szavaztak sokan a reggeli órákban.
Kilenc és tizenegy, illetve tizenegy és tizenhárom óra között ugyanakkor már volt egy választókerület, ahol több szavazókörben is hirtelen ugrott meg a részvétel. A Borsodi 4-es OEVK-t előzetesen billegő körzetként tartották számon, ám végül nagyon sima győzelmet aratott itt is a Fidesz. Ebben pedig szerepe volt annak is, hogy kifejezetten sok kisebb településen ért el kiugróan magas, akár 90 százalékot is meghaladó eredményt a kormánypárt.
Az ilyen települések, illetve szavazókörök közül pedig többen is jelentősen meghaladta az országos átlagot ebben a kétszer két órában a részvétel. Gadnán például, ahol mindenki a Fideszre szavazott, az összes voks több mint harmadát adták le 9 és 11 között. A szintén ehhez a választókerülethez tartozó Csenyétén pedig 9 és 13 óra között az emberek kétharmada szavazott (országosan ez nagyjából 42 százalék volt ugyanebben az időszakban).
Ezek azonban annyira nem kirívó adatok, ráadásul, ha megnézzük a választókerület összes szavazókörét, akkor valóban volt ugyan mind a kettő kétórás időintervallumban 8-10 kiugró részvételű kör, de ez nagyon erősen tendenciózusnak azért nem mondható. Különösen, hogy összesen 130 helyen voksolhattak a választókerületben a helyiek.
Hasonló a helyzet Szabolcs-Szatmár-Bereg megye 6-os választókerületében is, azzal a különbséggel, hogy ott 13 és 17 óra között volt magasabb a részvétel néhány erősen fideszes szavazókörben. A teljes választókerületet megvizsgálva azonban itt sincs kiemelkedően sok kirívó adat.
Persze ez nem jelenti azt, hogy ne lettek volna anomáliák, ilyenekről több tudósítás is beszámolt. Tömegesek azonban ezek szinte biztosan nem voltak, ráadásul a végeredményt tekintve a jelentőségük is kérdéses. Még ha ki is bővítjük a kört az összes olyan szavazókörre, ahol a Fidesz-KDNP lista 85 százalék feletti eredményt hozott, akkor is összesen csak 53111 választópolgár szerepelt a névjegyzéki nyilvántartásban. Ez a szám persze nem elhanyagolható, de ha az érintett térségekben átlagos eredmények születtek volna, vélhetően akkor sem alakult volna érdemben másként az országos eredmény.
Adat
Hiába nőnek meglepően a fizetések, nem merjük elkölteni
A jelenlegi helyzet jó példát mutat arra, hogy aligha csak a jövedelmek alakulásán múlik, mennyire visszafogott a háztartások fogyasztása.
Csak egy rekordot hagyott érintetlenül Magyarország eddigi legdurvább hőhulláma
Végül 15 napig volt érvényben hőségriasztás, de hétfőre is meg lehetett volna hosszabbítani. Az abszolút melegrekord nem dőlt meg, de sok más csúcs igen.
A számok nem indokolják, hogy vendégmunkásokkal dolgoztató beruházót támogasson a kormány Nógrádban
Ha viszont a cég korábbi nyilatkozataival összhangban helyieket vesznek fel, akkor megtérülhet az állami ösztönzés, hiszen majdnem 10 ezren keresnek munkát a megyében.
Fontos
Tele van kérdőjelekkel az álomszerű utasszám-növekedés, amit a MÁV kommunikál
Egyelőre nem látszik, hogy az ország- és vármegyebérletek bevezetése óta érdemben nőtt volna a közösségi közlekedést választók száma.
Keveset költünk a kormány terveihez képest, és még a megtakarítást sem állampapírba tesszük
A magyar lakosság nem hajlandó jelentősen növelni költéseit, inkább megtakarít, az viszont átrendeződött, hogy hova teszi a pénzét.
A pénz már a Molnál van, de jobb lesz-e a magyar hulladékos rendszer?
Fél év alatt elvitte a Mol az ágazati profit harmadát, miközben nőtt a hazai hulladékgyűjtés és kezelés korábban átlagosnak számító költségszintje.
