A hivatalos adatok szerint Körmenden a 9-es szavazókörben ebédidőben – 11 és 13 óra között – szavazott az összes választásra jogosult több mint 40 százaléka, összesen nagyjából 270 ember (kétpercenként öt). A következő két órában viszont -11 százalékos volt a részvétel. Nem ez az egyetlen szavazókör, ahol egyértelműen téves adatközlés történt ebben az időszakban. Kecskeméten és Fóton is sikerült összehozni negatív számú szavazót, minden bizonnyal azért, mert korábban rosszul rögzítették az adatot.
Ezekben az esetekben egyértelműen magyarázható hiba történt, akadnak azonban olyan szavazókörök is, ahol egyáltalán nem biztos, hogy az adatközléssel volt a gond. Hat olyan szavazókör is van például, ahol az első három órában papíron egyetlen ember sem szavazott le, köztük egy sárospataki, ahol a nap egészében 180 embert vártak. Itt egyébként ezt követően sem pörgött fel túlságosan a részvétel, délután ötkor is csak 32 százalék volt. A Nógrád megyei Garábon már más volt a helyzet: ott az első három órányi teljes érdektelenséget követően délután ötig a jogosultak 77 százaléka leadta voksát, igaz, ez ott 27 embert jelent.
A délelőtt pörgő régiók
Az ilyen kirívó esetek is érdekesek lehetnek, de sokkal fontosabb, ha egy adott területen több szavazókörben is hirtelen megugrik a választási kedv. Különösen, ha ezekről később kiderül, hogy nagyon egy irányba mentek a szavazatok. A Válasz Online-on pénteken jelent meg a Választási földrajz egy hosszú elemzése arról, hogy a korábbi országgyűlési választások részvételi adataiból elég jól kimutatható a napközbeni mozgósítás a kiugróan magas Fidesz szavazati arányt hozó körökben, főleg kisebb falvakban, szegregátumokban.
Most is előfordult, hogy egy-egy választókerületben elég sok településen vagy szavazókörben kifejezetten magas volt a részvétel a nap bizonyos időszakaiban.
Délelőtt 9 és 11 óra között Zala 1-es választókerületében például 34 szavazókörben is 20 százalék feletti részvétel volt, azaz a jogosultak több mint ötöde abban a két órában voksolt. A kisebb (gyakran néhány tucat lakosú) települések között a 30 százalékot meghaladó részvétel sem volt ritka, de Lentiben is nagyon sokan szavaztak a délelőtti órákban*Összesen 9 körben mértek 20 százalék feletti részvételt, a csúcs 26,27 százalék volt..
Ugyanebben az időszakban a végkimenetel szempontjából is fontos, billegő körzetnek számító Borsod 4-es választókerületben is 20 százalék felett volt a részvétel nagyjából másfél tucat körben. Akadt köztük tokaji, szerencsi, kazincbarcikai és tiszaújvárosi is.
Mindez azt jelenti, hogy az említett zalai választókerület szavazóhelyszíneinek közel negyedében, a borsodinak pedig hetedében volt 20 százalék felett a részvétel, miközben országosan ez csak a körök nagyjából 7 százalékára volt igaz.
Budán ebédidőben szavaztak
A fővárosi 3-as választókerületben az eddigieknél is kirívóbb volt a részvétel 11 és 13 óra között. A II. és a XII. kerületeket összefogó körzetben összesen 81 szavazókör van, ebből 56-ban meghaladta a 20 százalékot a részvétel ebben a két órában. Mivel dél körül országosan kisebb volt a szavazási kedv, mint az ezt megelőző 120 percben, ez még inkább kiugró adat, mint az eddigiek. Pont ebben a két kerületben azonban elég nehezen elképzelhető, hogy tömeges mozgósítás történt volna olyan eszközökkel, amelyek felvetik a választási csalás gyanúját.
A következő két órában Baranya 4-es választókerületében volt a legnagyobb mozgás, itt másfél tucat körben mértek 20 százalék feletti részvételt. Abban az időszakban országos szinten ez kiugróan magas arány volt az összes szavazókörhöz viszonyítva, ám így is csak a választókerület szavazóköreinek 7 százalékát érintette, többnyire kisebb falvakban.
Első ránézésre tehát úgy tűnik, hogy nagyon látványos irányított mozgósítás nem volt napközben (hacsak nem a leggazdagabb budai kerületekben). Persze az eredmények ismeretében érdemes még utólag is megvizsgálni, hogy az országos átlagtól nagyon eltérő szavazati arányokat hozó helyeken voltak-e kiugró részvételi értékek napon belül.
