A szentgotthárdi Opel-gyárban több mint 30 éves működése során soha nem volt még sztrájk. Most viszont még ez is benne van a pakliban, ugyanis a két helyi szakszervezet a sikertelen bértárgyalások után sztrájkbizottságot alakított.
A szeptember óta tartó, két évre vonatkozó bértárgyalásokon a 2022-re vonatkozó ajánlatot a szakszervezet elfogadta volna, ugyanakkor a 2023-as ajánlatot a dolgozói igények felmérése alapján visszautasították. Így kollektív munkaügyi vita kezdődött, ám ennek sikertelensége a sztrájkbizottság megalakulásához vezetett. Ez januárban tesz majd új ajánlatot a menedzsmentnek, de a szakszervezet a Nyugat.hu értesülése szerint nem zárja ki a munkabeszüntetés lehetőségét sem.
A magyar járműiparban az elmúlt években több alkalommal is voltak sztrájkok, de a nagy autógyárak közül az Audi-gyárban 2019 elején lezajlott munkabeszüntetés volt az utolsó, egyben az egyik legjelentősebb is az elmúlt három évtizedben. A szentgotthárdi és a győri gyár viszont valójában már akkoriban is eléggé eltérő helyzetben volt, és most is abban van.
Az egyik legfontosabb különbség, hogy 2018-hoz képest a következő két évben az Audi Hungária Zrt. árbevétele magasabb volt, miközben a foglalkoztattak létszáma nagyjából stagnált, az Opel-gyár árbevétele 2016 és 2020 között csaknem felére csökkent.
Az autóipar elmúlt két éve a járvány miatt már egyébként is elég rázós volt, de ahogy erről Szabó John és Túry Gábor, a Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont (KRTK) Világgazdasági Intézetének munkatársai nemrég a G7 Podcastban is részletesebben beszéltek a saját kutatásuk alapján, mindez az autóipar elektromobilitásra való átállása miatt egyébként is nehezebb időszakkal esett egybe.
Ahogy az alábbi ábrán is látszik, mindez a Magyarországon működő négy nagy autógyár foglalkoztatottsági adatait nem ugyanúgy érintette. 2020 elejéhez, tehát a járvány előtti időszakhoz képest az Audi üzem létszáma egyértelműen csökkent, az esztergomi Suzuki és a kecskeméti Mercedes viszont elég jelentősen bővült. A szentgotthárdi üzem elmúlt két évére leginkább a stagnálás jellemző.
A második ábrára lapozva viszont a 2017 óta tartó időszak adatait látva egyértelmű, hogy az autóipar átalakulása a szentgotthárdi gyárat érintette a legérzékenyebben.
A kilátások folyamatos változását jól szemléleti, hogy tavaly novemberben a kormánypárti Magyar Nemzet az Opel anyacégének belsőégésű motorok fejlesztését leállító döntéséről a nyugat-magyarországi üzem halálos ítéleteként számolt be. Pár hónappal később aztán Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter nagy bejelentést tett.
Eszerint az anyacég, a világ negyedik legnagyobb autóipari konglomerátumának számító Stellantis csoport arról döntött, hogy több tízmillió eurós beruházással 2023-tól a szentgotthárdi gyárban kezdődik meg a vállalat új, 1,6 literes benzinmotorjainak gyártása. A beruházás a vállalat hibrid stratégiájának része, a motorok tehát hibrid autókba készülnek majd. A bejelentés alapján az üzem gyártókapacitása a beruházásnak köszönhetően csaknem megduplázódik, 390 ezerről 590 ezerre nő. Ez a létszám jelentős bővítését is előrevetíti.
Ilyen szempontból a felek jóval kiszámíthatóbb középtávú kilátások mellett egyezkednek most a következő két év béreiről, mint amikor az Audinál kellett megegyezésre jutni két évvel ezelőtt. Az elmúlt évek trendjei alapján viszont az anyacég kilátásai kevésbé jók, mint a Volkswagennek, amelyhez az Audi is tartozik. Hosszabb távon ráadásul egyáltalán nem biztosít kiszámítható jövőt az üzem számára a beruházás: a nagy autógyártók ugyanis egymás után jelentik be a belső égésű modellek gyártásának teljes kivezetését.
A Ford azzal számol, hogy Európában 2030-ra már csak elektromos modelleknek lesz piaca, a Volkswagen portfóliójában addigra 70 százalékra nő a tervek szerint az e-autók aránya. A Mercedes tisztán elektromos portfolióval számol 2030-ra, “ahol azt a piac lehetővé teszi”. Markus Dussmann, az Audi vezérigazgatója januárban a plug-in hidridekre már mint kivezetésre ítélt modellekként hivatkozott, amelyekbe már nem érdemes beruházni.
Ezek alapján a szentgotthárdi gyár várhatóan zsugorodó piacra termel majd növekvő mennyiségben 2023-tól kezdve. Ez pedig olyan tényező, ami a tárgyalások kimenetelét is meghatározhatja.
Közélet
Gyenge lehet a rajt az egymilliós átlagbérhez igazodó minimálbér felé
A tárgyalóasztalon jelenleg fekvő számokkal nehezen lennének elérhetők a kormány nagy tervei.
Addig reformálta a kormány a MÁV-ot, hogy közel került az ingyenesség
A csökkenő utasbevételek miatt már csak évi 26 milliárd forintjába kerülne az államnak, hogy mindenki ingyen vonatozhasson az országban.
Alig érezné meg a gazdaság, ha december 24. piros betűs ünnep lenne
Az első évben körülbelül az egy napra eső GDP 20 százaléka esne ki, utána talán annyi sem, vagyis a lépésnek csekély gazdasági következménye lenne.
Fontos
A Magyar Telekom akciózott akkorát, hogy levitte a teljes inflációt
Akkora áresést okozott a Telekom tévés-streaminges akciója a KSH módszertana szerint a szolgáltatásoknál, amekkorára 1992 óta nem volt példa.
Szentkirályi Balázs-díjat alapít a G7
A G7 szerkesztősége, volt munkatársai díjat alapítanak a tavaly elhunyt Szentkirályi Balázs emlékére, aki a G7 2017-es alapítástól súlyos betegségéig a gazdasági portál vezérigazgatója, szerkesztője volt.
Még nagyobb amerikai függésben várja Trumpot Európa, mint nyolc éve
Trump visszatérésére a gazdasági, védelmi és pénzügyi integráció mélyítése lenne a logikus válasz, de ezt belső ellentétek akadályozzák.
