Hárman maradtak versenyben a budapesti atlétikai stadion építéséért
Könnyen lehet, hogy ugyanaz a konzorcium húzza fel a 2023-as budapesti atlétikai világbajnokságra épülő stadiont, amely a 190 milliárdos Puskást is építette. Az elektronikus közbeszerzési rendszerbe feltöltött dokumentumok szerint ugyanis az első kör után három pályázó maradt versenyben az egész biztosan sok tízmilliárdos munkáért. Két osztrák vállalat – a Strabag és a Swietelsky helyi leányai – mellett a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó Záév Zrt. és a szintén kormányközeli Magyar Építő Zrt. kettőse adhat le ajánlatot.
Ketten kiestek
A tenderen alapból nem vehetett részt bárki, hiszen a Beruházási, Műszaki Fejlesztési, Sportüzemeltetési és Közbeszerzési Zrt. (BMSK) meghívásos pályázatot írt ki, amin csak a kiválasztott piaci szereplők indulhatnak el.
Az első fordulóban azonban közülük is kiesett kettő, miután érvénytelen részvételi jelentkezést nyújtottak be.
A Fertődi Építő Zrt., az Aktuál Bau Kft. és a Horváth Építőmester Zrt. konzorciumát azért zárták ki, mert nem jelölte meg a tervezett alvállalkozóit (illetve nem jelezte, hogy vannak-e egyáltalán ilyenek, és ha igen, támaszkodnak-e a referenciáikra). A szintén közösen induló Hunép Zrt. – HC Építő Kft. – Merkbau Kft. trió pedig pontatlanul tette meg ugyanezt, ráadásul ők az együttműködési megállapodásukat sem csatolták.
Ezek különösen annak fényében tűnnek kissé amatőr hibának, hogy elég komoly megbízásról van szó. Bár a stadion tervezett költségeiről hivatalos becslést még senki nem adott,
a beruházásra már eddig is milliárdokat költött el az állam, a végső cech pedig jó eséllyel 100 milliárd felett lesz.
A projekt mérete ugyanis a közelmúlt nagyberuházásai közül valószínűleg csak a Puskás stadionhoz vagy az épp most épülő multifunkcionális csarnokhoz mérhető.
A 9600 tonna acél és közel 31 ezer köbméter vasbeton felhasználásával épülő stadion ugyanis 40 ezres befogadóképességével a Puskás után a legnagyobb hasonló létesítmény lehet az országban. Bár az eredeti kiírásban még úgy szerepelt, hogy a nyertesnek 14 531 ülőhelyes fix és további 22 795 ülőhelyes mobil lelátót kell kialakítania, később ezt módosították, és a most érvényes felhívásban már nincs ilyen megosztás. Az aktuális dokumentum úgy fogalmaz, hogy a feladat egy „40 ezer férőhelyes sportlétesítmény” építése.
Illetve ez csak a feladat egy része, mert a részben fedett stadion kialakítása mellett még jó néhány más munkát is elvégezhet, aki megnyeri a tendert. Így építeni kell mások mellett
- több mint 75 ezer négyzetméternyi közhasználatú épületet,
- gyalogos és közúti aluljárót,
- hajóállomást,
- egy közel 170 méter hosszú acél felszerkezetű hidat,
- 380 méternyi vasúti vágányt és
- egy egy kilométeres árvízvédelmi védvonalat is.
Erős kapcsolatok
Konkrét költségek mostanáig a bontás és a környező infrastruktúra tervezése kapcsán merültek fel. Előbbire épp múlt héten különített el újabb kétmilliárd forintot a kormányzat a hivatalos indoklás szerint „árvízvédelmi és távközlésikábelhálózat-kiváltási” munkákra.
A most megtolt bontási munkákat egyébként a Mészáros-család tulajdonában lévő Fejér B.Á.L. Zrt. végzi a Puskás stadion elődjét is elbontó Föld-Trans 2001 Kft.-vel közösen. A megbízásért a konzorcium egyetlen versenytársa épp az a Magyar Építő volt, amely most Mészárosék egy másik cégével, a Záévvel együtt indul az atlétikai stadion építéséért, és amely már enélkül is elég sok közös munkát tud felmutatni a Mészáros család építőipari cégeivel. A társaság
- a Záévvel közösen húzta fel 190 milliárdért a Puskás stadiont;
- szintén a Záévvel együtt dolgozik a 2020. évi labdarúgó Eb-hez szükséges kiegészítő fejlesztéseken a Puskás környékén 8 milliárdért;
- ugyancsak a Záévvel építi a 26 milliárd forintba kerülő Új Néprajzi Múzeumot;
- a Fejér B.Á.L-lal dolgozott együtt a Bicskei járási hivatalon;
- szintén a Fejér B.Á.L-lal közösen újítja fel a Zichy-kastélyt; illetve
- ez a kettős nyerte el a Testnevelési Egyetem velencei továbbképző központjára kiírt közbeszerzést is.
Persze mindez nem meglepő, hiszen a vállalat korábban Mészáros Lőrinc állandó üzlettársának és barátjának, Szíjj Lászlónak az érdekeltségébe tartozott, és azt követően is kormányközeli tulajdonban maradt, hogy Szíjj túladott rajta. A vállalatot az Épkar Zrt., illetve a WHB Befektetési Kft. vette meg, márpedig utóbbi vállalat volt az, amely 3 milliárd forintot fizetett a miniszterelnöki vő, Tiborcz István közbeszerzéseken hizlalt közvilágítási cégéért, az Elios Zrt.-ért. Emellett a WHB-csoport tulajdonosának, Paár Attilának a neve az elmúlt évek egyik legnagyobb port kavaró politikai botrányában, a Borkai-ügyben is előkerült.
Nem lesz rá sok idő
A Záév-Magyar Építő kettősnek tehát a Puskás elég jó referencia, de a két versenytárs is fel tud mutatni egy-egy magyarországi stadiont a közelmúltból. A Strabag azt a fehérvári arénát építette, amely elég komoly esélyekkel pályázik a kivitelezés során legtöbbször dráguló projekt címére, a Swietelsky Magyarország Kft. pedig az (azóta másodosztályú) Haladás 15 milliárdos stadionján dolgozott, méghozzá a Záévvel közösen.
Érdekesség, hogy a stadionok kivitelezői az azokat használó labdarúgó-csapatok szponzorai is egyben. A Strabag hosszú évek óta a Fehérvár FC kiemelt támogatója, a Swietelsky logója pedig a Haladás játékosok mezén díszelgett ott évekig.
A nyertesnek azonban a meglévő tapasztalatok ellenére sem lesz könnyű dolga,
a stadiont ugyanis elég gyorsan kell felhúzni, még akkor is, ha a 2023-as atlétikai világbajnokság elhalasztása sem esélytelen.
Utóbbi ugyan egyelőre nem került szóba, de a 2021-es vb eltolásáról már döntöttek a koronavírus-járvány miatt, így pedig igencsak feltorlódhatnak a világesemények, ami akár későbbi események, például a budapesti rendezvény halasztását is eredményezheti.
Ha erre nem kerül sor, akkor a kivitelezésre alig több, mint két éve lesz a nyertesnek, ami soknak semmiképp sem mondható. Nem csoda, hogy az atlétikai stadion kérdése az egyik legfontosabb ütőkártya volt a tavalyi önkormányzati választások után az új fővárosi vezetés kezében, amit Karácsony Gergely hamar ki is játszott.
Ahogy ugyanis tavaly ősszel is írtuk, az atlétikai világbajnokságnak nincs alternatív helyszíne, ha nem épül új stadion, akkor vb sem lesz, márpedig arra, hogy lesz vb, a kormány garanciát vállalt. Méghozzá nemcsak szóban, hanem anyagilag is: az esemény visszamondásának nagyon komoly pénzügyi konzekvenciái is lettek volna.
Közélet
Ha fegyelem van és rend, nincs több gond az oktatással?
Mintha az lenne az oktatásirányítás meggyőződése, hogy ha valahol gondok vannak, akkor nem érdemes vizsgálni az okokat, elég a szigorítás.
Ha tíz olcsó zsemle helyett nyolc drágábbat veszünk, akkor gazdasági fordulat van, csak még nem látszik
Gyenge kereskedelmi adatokkal indult az év, amely mögött szakértő szerzőink szerint három fontos tényező állhat, és a számokban talán csak az év második felében látszik majd a kilábalás.
Nem látszik, hogy ellenzéki vezetés alatt dübörögne a budapesti kerékpáros fejlesztés
A biciklizés aránya már nem nő a fővárosban, és a budapesti infrastruktúra sok összehasonlításban le van maradva, még régiós szinten is.
Fontos
Sikerült volna csökkenteni az autók fogyasztását, helyette jöttek a SUV-ok
Hiába szorgalmazza az Európai Unió, hogy legyenek egyre kevésbé szennyezők a személyautók, a városi terepjárók miatt egyre rosszabb a helyzet.
Kifulladni látszik a magyar államadósság-ráta csökkenése
Nemcsak rövid, hanem középtávon is magasan ragadhat az adósságráta, ami a gazdasági felzárkózási folyamatunkat is megnehezítheti.
Kivételes szerencsével léphettek be a 90-es évek közepe után született fiatalok a munkaerőpiacra
A gazdasági fellendülés időszakában pályára lépő fiatalok viszonylag könnyen találtak munkát jó fizetés mellett, kérdés, hogy ez miként hat a motivációjukra.
