A téma előéletéhez képest meglepően kis visszhangot kapott, hogy a Magyar Nemzeti Bank pénteken bejelentette, bezárja a külföldi kapcsolattartó irodáit. A közleményben persze nem így fogalmaztak, hanem úgy, hogy az irodák munkatársai Budapestről folytatják a tevékenységüket.

A pozitív kommunikációs csomagolás nem merült ki ennyiben, azt is megtudhattuk, hogy

„az irodák a velük szemben támasztott célokat elérték, az MNB munkatársai aktív szereplőivé váltak az adott térségek rendezvényeinek és haszonélvezői az onnan származó új ismereteknek. Az irodák munkatársai felépítették, illetve megerősítették a társ- és partnerintézményekkel fennálló szakmai együttműködéseket. Az így létrehozott kapcsolati háló kellően megerősödött ahhoz, hogy az irodák munkatársai ugyanezt a munkát – a már kiépített kapcsolatok mentén – 2019. június 1-től az MNB budapesti központjából folytassák.”

Veretes győzelmi kommunikáció ez ahhoz képest, hogy a tervezett hat irodából kettő – Bejrútban és Buenos Airesben – meg sem kezdte a tevékenységét. A megnyitott kirendeltségek közül elsőként a hamburgiban kezdődött meg a munka 2015. július 15-én, a párizsiban nem sokkal később, a rómaiban 2016 januárjában, a New York-iban pedig 2017 szeptemberében.

A külföldi irodanyitás Matolcsy György 2013-ban kezdődött jegybankelnöki korszakának egyik bizarabb projektje volt. „Az irodák főbb feladatai a jegybanki kapcsolattartás, az adott ország és régió gazdasági, pénzügyi folyamatainak figyelemmel kísérése, valamint a monetáris elemző és kutatási tevékenység, melyekkel erősítik az MNB kapcsolatát a világ vezető jegybankjaival” – írta Matolcsy 2014 szeptemberében egy ellenzéki képviselői kérdésre. (A feladatokról valamivel részletesebben is lehet olvasni az MNB oldalán.)

Ezt a New York-i irodanyitásról beszámoló HVG-nek az MNB azzal toldotta meg, hogy az iroda fő feladata az lesz, hogy erősítsék a kapcsolatokat a Federal Reserve System tagbankjaival, elsősorban a New York-ival. „Mivel a Fed monetáris politikájára, annak esetleges szigorítására vonatkozó bármilyen, első kézből és nem az írott médiumokból szerzett információ alapvetően befolyásolhatja a nemzetközi és természetesen a magyar pénzügypolitikai és gazdaságpolitikai döntéseket” – tette hozzá a jegybank.

Az utóbbi egy-két évben az MNB számtalan alkalommal kinyilatkoztatta, hogy monetáris politikájának „egyetlen horgonya az infláció”. Ha pedig külföldi jegybanki döntések kerülnek elő hivatkozási alapként, akkor az leginkább az Európai Központi Bank (EKB) tevékenységével kapcsolatos^*Logikusan, mivel a magyar gazdaság szorosan összefonódott az eurózónáéval..

Ennek fényében furcsa, hogy a németországi iroda nem az EKB székhelyén, Frankfurtban, hanem Hamburgban működik.

Objektív módon nehéz lenne megítélni az irodák hasznát, ezzel kapcsolatban az MNB legfeljebb olyan általános válaszokat adott, mint a HVG-nek: „az élő közvetlen szakmai kapcsolatok, amiket az irodák munkatársai kialakítanak a helyi intézményekkel, szakmai szervezetekkel, az MNB munkája során több területen és formában hasznosulnak.” Sokkal többre a jegybank felügyelőbizottsága sem jutott, 2017-es jelentésében ez szerepel: „Az irodák által az elmúlt közel kettő és fél évben elért eredmények – tevékenységük jellegéből adódóan – nehezen számszerűsíthetők, de határozottan kijelenthető, hogy a nemzetközi kapcsolattartó irodák létrehozásukat követően megfelelőképpen integrálódtak az MNB szervezetébe”.

Ezen az oldalon elérhetők az irodák által készített anyagok és elemzések, köztük olyanok, amelyeket – a témák alapján – minden bizonnyal a soha meg nem nyílt bejrúti és Buenos Aires-i kirendeltségre felvett, de mindig is Budapesten dolgozó alkalmazottak írtak. Jó eséllyel a többi is ugyanúgy elkészülhetett volna idehaza, mint Hamburgban, Rómában, Párizsban vagy New Yorkban.

Mennyibe került mindez? Tavaly novemberben a 24.hu közérdekű adatigényléssel kikérte a külföldi irodákkal kapcsolatos kiadásokat az MNB-től, és eszerint addig az irodák bérleti díjára, az alkalmazottak lakhatására és fizetésére nagyjából 807 millió forintot költött a jegybank. A havi kiadásokat idén június 1-jéig nagyjából változatlannal feltételezve az jön ki, hogy

összesen egymilliárd forintba kerülnek a jegybank külföldi irodái.

Igaz, az alkalmazottakat továbbra is fizetni kell, így az irodabérletre és a lakhatásra elköltött összegeket lehet megspórolni. Ez a tavaly novemberig tartó időszak költségarányaival számolva körülbelül a teljes összeg háromnegyede.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Közélet Hamburg külföldi irodák Magyar Nemzeti Bank New York Párizs Róma Olvasson tovább a kategóriában