Hírlevél feliratkozás
Bucsky Péter
2019. február 5. 06:54 Közélet

Nyerészkedik a magyar dolgozókon az osztrák kormány, miközben csalást kiált

Idén már az alacsonyabb családi pótlékot kapják az Ausztriában dolgozó, de Magyarországon élő magyarok a gyermekeik után. Az intézkedés ugyan sértheti az uniós jogot, de Németországban is egyre népszerűbb.

Évek óta a politikai közbeszéd és a bevándorlásellenes média kedvenc témája Ausztriában a családtámogatásokkal kapcsolatos állítólagos visszaélés. Talán már több cikk született erről, mint valódi visszaélés. A legtöbb esetben ráadásul ezek a visszaélések a rosszul működő német és osztrák bürokráciának tudhatók be, és a meglévő szabályok is lehetőséget adnának a bűnözők elleni fellépésre. Elég lenne egyszerűen lekérni a többi tagállamtól havonta a gyerekek adatait és lakcímét, így ki lehetne szűrni a csalókat.

Az egyre növekvő szélsőjobboldali választói rétegek igényeinek kielégítésére a kelet-európai*A német nyelvű médiában így nevezik az egész, Szlovéniától Észtországig, Csehországtól Oroszországig terjedő térséget. állampolgárságú, a szociális rendszerrel visszaélők ellen versengve próbálnak fellépni német és osztrák konzervatív és szélsőjobboldali pártok. Úgy állítják be, hogy nem létező gyermekeket jelentenek be tömegével a “kelet-európaiak” a hatóságoknak, akik ráadásul nem is követik a szülőket abba az országba, ahol ők élnek és dolgoznak. Ez azonban nagyon kevés esetben fordul elő.

Ausztria 2019. január 1-jétől nem fizeti a családi pótlék teljes összegét azon gyermekek után, akik nem Ausztriában élnek. Ehelyett az adott ország megélhetési költségeitől teszik függővé a támogatás összegét. Így lényegében másodosztályúvá fokozzák le a keleti tagállamok munkavállalóit, akik a kevesebb támogatás ellenére ugyanannyi adót és járulékot fizetnek, mint az osztrákok. 

A másodosztályú polgár kifejezés nem tőlünk származik, hanem az EU-tól. Az Európai Bizottság a szinte biztosan uniós jogot sértő törvény miatt meg is kezdte a kötelezettségszegési eljárást. De a populista politikusokat ez a legritkább esetben tántorítja el.

Az intézkedés leginkább a magyar ingázókat érinti rosszul, mint alábbi ábránkon látható, a magyarok kapnak a legtöbbet ebből a juttatásból, és az esetükben csökkentették az egyik legjobban.

 

Magyarország esetében különösen fájó ez a kérdés, hiszen 40 ezernél is több magyar ingázik naponta Ausztriába dolgozni. Ők az osztrák gazdaságot erősítik, ott fizetnek adót. Most viszont kevesebb támogatást kapnak az általuk is fenntartott osztrák államtól.

A témát Németországban is felkapták, külön munkacsoportokat állítanak fel az ügyek kivizsgálására. Igaz, konkrét csalási esetről még mindig nem tudnak beszámolni, és a családi pótlék mindössze 1 százalékát veszik igénybe külföldön élő gyerekek után. A Deutschlandfunk januári beszámolója szerint például egy lengyel mezőgazdasági idénymunkás nem csalási céllal hagyja otthon a gyermekét, hanem azért, mert egy néhány hónapos munkára nem fogja magával hozni. És neki is meg kell fizetnie a német adókat és járulékokat, így teljesen természetes, hogy járnak a juttatások is.

A kérdést olyannyira komolyan vették Ausztriában, hogy a számvevőszék külön jelentést készített róla (pdf), de a vita alapvetően előítéletekre és bevándorlásellenességre épített, a médiában félinformációk jelentek meg, és a politikusok is ilyen alapokon érvelnek. A statisztikai hivatal ábráiból azonban csak az látszik, hogy egyre több külföldi gyermek van, ami nem csoda, hiszen egyre több külföldi munkavállaló költözik az országba. A családi pótlékra fordított összeg ehhez képest egyáltalán nem emelkedik drasztikusan.

 

Érdekesség, hogy a tervezet ellen nem azért emeltek szót a parlamenti vitában, mert látványosan kirekesztő, hanem mert az elfogadása esetén nehezebb lesz ápolókat találni a kelet-európai országokból, és ez gondot okozhat az idősek ellátásában. 

Az osztrák kormány álláspontja szerint “csalás”, ha egy magyar munkavállaló gyermeke Magyarországon él, és kárt okoz Ausztriának, ha ő is ugyanannyi családtámogatást kap, mint egy magyar. A valóságban azonban Ausztria nyer óriást ezzel: nem ott kell fizetni a gyermekek iskoláztatási és egészségügyi költségeit. A magyar ingázó munkavállalók ugyanis Magyarországon sem adót, sem járulékot nem fizetnek, de a gyerekekkel kapcsolatos költségek Magyarországot terhelik. Egy átlagos magyar iskolásra évi 1,56 millió forintot költ a magyar állam (5600 dollárt, nemzetközi statisztikáról van szó), míg egy átlag magyar egészségügyi kiadásaira mintegy 250 ezer forintot (893 dollárt) – ez utóbbit az Ausztriában dolgozó szülő és a gyermek után is. Azt is kiszámíthatjuk, hogy az érintett 38 700 gyermek és szülő esetében ez mekkora összeg.

Az Ausztriában dolgozó, magyar szülők által nevelt gyerekek kedvezményeit megrövidítő osztrák állam becslésünk szerint évi 0,25 milliárd eurót, azaz 80 milliárd forintot vesz el a magyar adófizetőktől.

Ráadásul ebben magyar kiadásokkal számoltunk: ha mindezt a költséget az osztrák adatokkal számítjuk, akkor még nagyobb az összeg: 0,75 milliárd euró, avagy közel 250 milliárd forint – évente.

A családi pótlékra az osztrák állam évi 4,7 milliárd eurót fordított 2017-ben, amiből 263 milliót fizettek ki külföldön élő gyermekek után. Ebből a várakozások szerint 100 millió eurót tudnak majd megtakarítani, ami 30 milliárd forint. Ez még a magyar költségvetésben sem egy nagy összeg, nemhogy a közel négyszer akkora osztrákban. Ráadásul már ezt a számot is egyre inkább túlzónak tartják. Mindenesetre a törvény tervezetében 111 millió euróról van szó.

A magyarok sokat buknak: az eddigi járandóságoknak csak az 56 százalékát tarthatják meg. Még csak az sem transzparens, hogy egyáltalán mi alapján találták ki a százalékokat. Összességében az eddigi 79 millió euró helyett 44 milliót terveznek kifizetni.

 

Ez azt jelenti, hogy a konzervatív-szélsőjobb osztrák kormány évente 11 milliárd forintot vesz ki a magyar családok zsebéből.

De ezt is csak a törvény előterjesztéséből lehet tudni, pontosabb számokat sem az illetékes minisztérium, sem a statisztikai hivatal nem tesz közzé. (A témáért felelős minisztériumot megkértük, hogy osszák meg velünk a pontos adatokat, de nem válaszoltak.)

A számokat érdemesebb részletesebben is megvizsgálni. Ausztriában 3 millió 655 ezer munkavállaló volt 2017-ben, akik közül 698 ezer volt a külföldi. Ebből 99 ezer főnek volt külföldi lakhelye, a családtámogatás csökkentése csak az esetükben merült fel. A statisztikai hivatal adataiból az is látható, hogy egy átlagos gyermekre 2662 euró családi pótlékot és ehhez kapcsolódó támogatást fizettek egy év alatt. A törvény előterjesztése szerint viszont 252 millió eurót fizetnek ki 132 ezer gyermek után. Ez alapján a külföldiek gyermekei már eddig kevesebbet kaptak, csak 1 909 eurót évente. Az alacsonyabb kifizetésnek pedig egyszerű oka lehet: a kafkaian bonyolult osztrák bürokráciát a külföldi, sokszor kevésbé képzett munkavállalók egyszerűen nem ismerik ki olyan jól.

A 19,8 százaléknyi külföldi állampolgárságú munkavállaló a családi pótlék kifizetések 18,7 százalékát kapta. Már csak ez alapján is teljesen félrevezető hangulatkeltés azt állítani, hogy a külföldiek kihasználták az osztrák szociális rendszert.

Az osztrák családtámogatási rendszer egyébként elég bonyolult, sok apró részletszabály van, az egyes szövetségi államok külön támogatásai is elérhetők. Jellemző a rendszer átláthatatlanságára, hogy még az osztrák számvevőszék sem tudott 2002-től egy egységes kimutatást összeállítani az összes kifizetésről. A többféle támogatásból az alábbi három a legfontosabb:

  1. Családi pótlék (Familienbeihilfe) – ekörül zajlik a botrány. Összege a gyermek életkorától függően havi 114-165,1 euró gyermekenként. A másodiktól a negyedik gyermekig további kiegészítés jár, ennek havi összege 12,8-50 euró.
  2. Kiegészítő pótlék (Kinderabsetzbetrag) – ezt a családi pótlékkal együtt utalják, összege 58,4 euró havonta gyermekenként.
  3. Gyermekgondozási hozzájárulás (Kinderbetreuungsbeihilfe) – a munkaügyi hivatalnál (Arbeitsmarktservice) kell igényelni. Az a család kaphatja, amelynek a jövedelme nem éri el a bruttó 2,3 ezer eurót, egyedül kereső szülőnél 2 ezer euró ez az érték. Ez 15 éves korig jár, és például bölcsődei és óvodai elhelyezés díját lehet belőle fizetni, egyedileg bírálják el összegét.

Ezek közül nemcsak az elsőt, hanem a másodikat is indexálják az új szabályok szerint. Sok egyéb olyan juttatás van, amit a befizetett adókból és járulékokból finanszíroznak, ilyen például a munkanélküli segély. Ez alapvetően egy évig jár Ausztriában, és ha a gyermektámogatás esetében elfogadható a helyi megélhetési körülményekhez indexálás, akkor következő lépésben ezt szemelhetik ki: aki nem Ausztriában él, de bejáróként elveszíti  a munkáját, miért kapjon ugyanannyi juttatást, mint egy osztrák? Azt ilyenkor elfelejtik az osztrák populista politikusok hozzátenni, hogy amikor dolgoztak, ezek az emberek ugyanannyi adót fizettek, mint az osztrákok.

Ausztria óriási összegeket nyer a több százezer közép-kelet-európai munkavállalóval. Nem nekik kellett a tanításukat, korábbi orvosi ellátásukat fizetni, és ha egyszer hazatelepülnek, akkor idős korukban sem kell a drága orvosi ellátást fizetni. A megfelelő munkaerő nélkül az ország gazdasági növekedése sem lenne fenntartható.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAz osztrákok kiszámolták, mennyit hoz nekik egy bevándorló és mennyit visz egy menekültRajtunk jó sokat keresnek, a menekültekre költeniük kell, de a mérleg összességében pozitív.

Ráadásul Ausztria nem csak rajtuk nyer: a bécsi WIIW kutatóintézet számításai szerint az osztrák cégek hazautalt profitja évente a GDP 1,2 százalékát teszi ki, amihez képest az EU-tagdíjként fizetett 0,27 százalékos költség – aminek egy részét Ausztria vissza is kapja – nagyon jó üzletnek tűnik. Az EU keleti bővítésének legnagyobb nyertese Ausztria volt, a helyi iparkamara szerint 20 milliárd euró, azaz 6350 milliárd forint gazdasági növekedést adott ez az országnak, ez a teljes éves GDP 5 százaléka. Ilyen összeghez képest kerekítési hiba a többéves politikai és médiahadjáratot elindító családi pótlék ügye.

Nem ez az első példa külföldiekkel szembeni diszkriminációra Ausztriában. Ahhoz az Európai Bíróság ítélete kellett 2012-ben, hogy a külföldi diákokat ne hozza hátrányos helyzetbe a bécsi BKV, a Wiener Linien és a többi, szemeszterbérletet kínáló közlekedési társaság. Hiába tanult ugyanis akkoriban egy diák Ausztriában, nem vehetett kedvezményes diákbérletet, csak azoknak járt ez a kedvezmény, akiknek a szülei igénybe veszik a családi támogatást (amit most éppen csökkenteni akarnak). Ezt csak egy nagyon drága és hosszadalmas bírósági eljárás után szüntették meg.*2008-ban figyelmeztette az Európai Bizottság Ausztriát, hogy törvénytelen az eljárásuk, de csak a 2012-es ítélet után voltak végre hajlandók változtatni. Ezek alapján most is az várható, hogy a családtámogatások rendszerében sem törekszenek a megegyezésre, a szélsőjobboldali választók számára fontos lépés mellett a végletekig kitart majd a kormányzat.

Legalább a bécsi tömegközlekedésen olcsóbban utazhatnak addig is az egyre nagyobb számban ott tanuló magyar diákok. Igaz, csak akkor, ha nem túl öregek. A Wiener Linien ugyanis egy újabb diszkriminatív feltételt talált ki: csak azok a diákok vehetik igénybe a kedvezményes bérletet, akik 26 évnél fiatalabbak.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkKevesebbet keresnek a magyarok Ausztriában, mint a törökökNem véletlen, ha úgy érzed, hogy nincs olyan benzinkút és étterem Ausztriában, ahol ne hallanál magyar szót, ugyanis például minden tizedik benzinkutas valóban magyar.

Közélet ausztria külföldi munkavállalás szociális ellátórendszer Olvasson tovább a kategóriában

Közélet

Bucsky Péter
2019. november 13. 06:48 Közélet

Budapesti behajtási díj helyett megcsinálta a kormány a kihajtási díjat

Annyit keres a kormány a fővárosi és agglomerációs autókon, amit a főváros a dugódíjból tervezne beszedni. Utóbbitól mégis félnek.

Avatar
2019. november 12. 17:31 Közélet

A gazdaság lassulni kezdett. De miért nem látszik?

Sok család reáljövedelmében most állhat be a fordulat. Ilyenkor érdemes lenne a kormánynak óvatosságra inteni.

Jandó Zoltán
2019. november 8. 06:56 Közélet

A Liget-projekt 150 milliárdjának kétharmada kormányközeli vállalkozókat gazdagított

Az eddig elköltött pénz 40 százaléka végső soron két céghez vándorolt, és mindkettő köthető Orbán Viktor vejéhez, Tiborcz Istvánhoz.

Fontos

Torontáli Zoltán Jandó Zoltán
2019. november 14. 16:44 Vállalat

Van értelme, hogy több évnyi bérre elég pénzt ad a kormány a munkahelyteremtőknek?

Rengeteg pénzt, 13,3 millió forintot adunk minden egyes új munkahelyért, miközben évek óta munkaerőhiánnyal küzd a gazdaság. Nem tűnik logikusnak a rendszer.

Jandó Zoltán
2019. november 12. 11:44 Adat

Magyar orvosok ezrei, nővérek tízezrei hagyják el a pályát vagy az országot

Az orvos és nővérhiányt bevándorlókkal sem tudjuk kezelni, és nem azért mert erre ne lenne igény, hanem mert a nővérek például szinte mindenhol jobban keresnek.

Fabók Bálint
2019. november 12. 06:51 Élet

Megnéztem két szelektív hulladékkezelőt, és alig hittem el, amit láttam

Hiába szelektálunk gondosan, a műanyaghulladék csak néhány típusa hasznosul újra. A joghurtos pohár, a zacskó vagy az ételhordó doboz sem ilyen.