Hírlevél feliratkozás
Avatar
2019. január 7. 14:25 Közélet, Pénz

Öt év alatt 52 százalékos béremelkedéssel számol a kormány, és ezzel óvatosnak számít

A cikk eredetileg az Mfor.hu-n jelent meg.

A Pénzügyminisztérium szokásához híven tavaly év végén is közzétette makrogazdasági prognózisát, melyben a nominális nettó átlagbér várható növekedésére vonatkozóan is találni előrejelzést. Eszerint

  • 2018-ban 11,5,
  • 2019-ben 9,4,
  • 2020-ban 8,
  • 2021-ben és 2022-ben 7,5-7,5 százalékkal emelkedhet a nettó kereset.

Ennek eredményeként a 2017-es 206 ezer forint után 

2022-ben 314 ezer forint lehet az átlagos nettó bér Magyarországon.

Az öt év leforgása alatt bekövetkező 52 százalékos nominális növekedés ugyan szignifikáns változás, valójában mégis kevés ahhoz, hogy valóra váljanak a Magyar Nemzeti Bank elképzelései.

Tavaly nyáron ugyanis a jegybank elkészítette és el is juttatta a kormánynak a 180 pontos javaslatcsomagját a hazai versenyképesség javítása érdekében. A reformok egyik hozadéka pont a bérek alakulásában mutatkozna meg; Matolcsyék szerint az intézkedéseknek köszönhetően 2026-ra, vagyis nyolc év múlva a magyar bérszínvonal minimum az osztrák 80 százalékára emelkedhet. Ez az Mfor.hu akkori számításai szerint 650 ezer forintos átlagos nettó fizetést jelentene 2026-ra.

Minden jel szerint a Pénzügyminisztérium ebben azonban nem hisz, legalábbis nem gondolja azt, hogy ilyen gyorsan sikert lehetne elérni a reformok révén. Míg ugyanis 2017 és 2022 között 52 százalékkal nőnének a nettó fizetések a tárca szerint, 2026-ig, tehát négy év leforgása alatt további 102 százalékos növekedésre lenne szükség Matolcsyék tervének megvalósulásához, amire vajmi kevés esély mutatkozik.

Ha egyébként a Pénzügyminisztérium prognózisából indulunk ki, és a 2017-2022 közötti átlagos évi 8,78 százalékos nettó növekedéssel számolunk a kivetítési horizonton túl is, akkor a jegybanki eredményt, vagyis Ausztria bérszínvonalának 80 százalékát csak 2031-re érhetnénk el. Ekkor lenne az átlagos nettó bér 669 ezer forint, az osztrák bérszínvonalat változatlannak tekintve. Ha viszont figyelembe vesszük az ottani béremelkedéseket is, akkor még később jutnánk el erre a szintre.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkSosem lesz itt nyugati életszínvonal, ha így mennek tovább a dolgok az oktatásbanA statisztikák szerint romlik a fiatalok képzettsége, így pedig csak álmodozni lehet az Ausztriához történő felzárkózásról.

Közélet Pénz ausztria béremelés bérszínvonal Magyar Nemzeti Bank Pénzügyminisztérium Olvasson tovább a kategóriában

Közélet

Torontáli Zoltán
2019. december 13. 11:12 Közélet

Megpróbáltuk a Paks II-t bepasszírozni az európai Green Dealbe, és részben sikerült is

A csehekkel és a franciákkal közösen sikerült elérni, hogy az atomenergia választható lehetőség legyen a zöld célok elérésénél.

Bucsky Péter
2019. december 12. 16:22 Közélet

Kormányközeli üzleti körök tarolták le a közéleti lapok piacát, aztán állami pénzből tőkésítik fel

Nagy pénzt lehet csinálni közéleti nyomtatott lapokkal Magyarországon. A baj csak az, hogy a nyereség forrása túlnyomó részt az állami támogatás.

Fabók Bálint Jandó Zoltán
2019. december 12. 06:50 Közélet

Kirúgták a vizes vb gazdasági igazgatóját, 587 millió forint adó elcsalásával gyanúsítják

Többen egybehangzóan állítják, hogy Dubajban lehet Balogh Sándor, aki ellen üzletszerűen elkövetett költségvetési csalás gyanúja miatt adtak ki körözést.

Fontos

Avatar
2019. december 13. 17:11 Élet

Az oltásellenesek visszaélnek azzal, hogy a többség beoltatja magát

El lehet kerülni egy kicsit kellemetlen élményt, ha a többiek nagy része keresztülmegy rajta. Klasszikus potyautas probléma az oltásellenesség.

Jandó Zoltán
2019. december 13. 06:57 Vállalat

Vajna Tímea túl akart adni öröksége egy fontos részén, de a bíróság közbelépett

Osztatlan közös tulajdont csináltak volna a cégből, de a cégbíróság nem engedte. Közben a vállalat meg is szűnhet, mivel fél éve késik a beszámolójával.

Torontáli Zoltán
2019. december 12. 14:16 Világ

A német ipar elkezdte legalább annyira ellenezni a Green Dealt, mint Magyarország

Ismét egymásra találhatnak a kelet-európai államok és a német autóipar. A tagállamok a szenes erőműveik miatt, a németek pedig a várható elbocsátások, illetve a belsőégésű motorok gyors kimúlása miatt ellenzik az emisszió visszafogásának felgyorsítását.