Hírlevél feliratkozás
Avatar
2019. január 7. 14:25 Közélet, Pénz

Öt év alatt 52 százalékos béremelkedéssel számol a kormány, és ezzel óvatosnak számít

A cikk eredetileg az Mfor.hu-n jelent meg.

A Pénzügyminisztérium szokásához híven tavaly év végén is közzétette makrogazdasági prognózisát, melyben a nominális nettó átlagbér várható növekedésére vonatkozóan is találni előrejelzést. Eszerint

  • 2018-ban 11,5,
  • 2019-ben 9,4,
  • 2020-ban 8,
  • 2021-ben és 2022-ben 7,5-7,5 százalékkal emelkedhet a nettó kereset.

Ennek eredményeként a 2017-es 206 ezer forint után 

2022-ben 314 ezer forint lehet az átlagos nettó bér Magyarországon.

Az öt év leforgása alatt bekövetkező 52 százalékos nominális növekedés ugyan szignifikáns változás, valójában mégis kevés ahhoz, hogy valóra váljanak a Magyar Nemzeti Bank elképzelései.

Tavaly nyáron ugyanis a jegybank elkészítette és el is juttatta a kormánynak a 180 pontos javaslatcsomagját a hazai versenyképesség javítása érdekében. A reformok egyik hozadéka pont a bérek alakulásában mutatkozna meg; Matolcsyék szerint az intézkedéseknek köszönhetően 2026-ra, vagyis nyolc év múlva a magyar bérszínvonal minimum az osztrák 80 százalékára emelkedhet. Ez az Mfor.hu akkori számításai szerint 650 ezer forintos átlagos nettó fizetést jelentene 2026-ra.

Minden jel szerint a Pénzügyminisztérium ebben azonban nem hisz, legalábbis nem gondolja azt, hogy ilyen gyorsan sikert lehetne elérni a reformok révén. Míg ugyanis 2017 és 2022 között 52 százalékkal nőnének a nettó fizetések a tárca szerint, 2026-ig, tehát négy év leforgása alatt további 102 százalékos növekedésre lenne szükség Matolcsyék tervének megvalósulásához, amire vajmi kevés esély mutatkozik.

Ha egyébként a Pénzügyminisztérium prognózisából indulunk ki, és a 2017-2022 közötti átlagos évi 8,78 százalékos nettó növekedéssel számolunk a kivetítési horizonton túl is, akkor a jegybanki eredményt, vagyis Ausztria bérszínvonalának 80 százalékát csak 2031-re érhetnénk el. Ekkor lenne az átlagos nettó bér 669 ezer forint, az osztrák bérszínvonalat változatlannak tekintve. Ha viszont figyelembe vesszük az ottani béremelkedéseket is, akkor még később jutnánk el erre a szintre.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkSosem lesz itt nyugati életszínvonal, ha így mennek tovább a dolgok az oktatásbanA statisztikák szerint romlik a fiatalok képzettsége, így pedig csak álmodozni lehet az Ausztriához történő felzárkózásról.

Közélet Pénz ausztria béremelés bérszínvonal Magyar Nemzeti Bank Pénzügyminisztérium Olvasson tovább a kategóriában

Közélet

Jandó Zoltán
2020. február 20. 14:05 Közélet

Egy Puskás stadionnyi pénzt költhet propagandára az állam

Bár a kommunikáción korábban sem spórolt a kormányzat, most az eddigiekhez képest is egészen elképesztő összegben kötött szerződést a Nemzeti Kommunikációs Hivatal.

Hajdu Miklós
2020. február 19. 15:25 Közélet

Hiába szorult vissza a hétköznapi korrupció, mégsem lett tisztességesebb az ország

Magyarországon ma már nem a feketemunka, a számla nélküli vásárlások vagy a forgalmiba dugott ötezresek miatt tartják nagy problémának a korrupciót, hanem azért, mert maga az állam van nyakig benne a csalásokban.

Bucsky Péter
2020. február 18. 06:55 Közélet

Találtunk egy titkos fideszes kádertemetőt

Valószínűleg senkinek nem tűnne fel, ha egyik napról a másikra megszüntetnék a megyei önkormányzatokat. Kivéve a képviselőket és bürokratákat, akik onnan kapják a fizetésüket.

Fontos

Hajdu Miklós
2020. február 26. 11:46 Pénz

Gyorsan nőnek a magyar keresetek, és velük együtt a kételyek is

Tavaly is mutatós béremelkedés történt az országban, azonban nem osztozik minden dolgozó egyenlő részben az örömből.

Torontáli Zoltán
2020. február 25. 06:54 Élet, Vállalat

Nálunk is lehetne visszaváltható üvegben a tej, mint Ausztriában, csak akarni kellene

A sör, a bor és a szörp példája mind azt mutatja, hogy sem technológiai, sem logisztikai akadálya nincs Magyarországon annak, hogy a tej is visszaváltható üvegekben kerüljön a boltokba. Miért van akkor mégis kartondobozban és PET palackban?

Fabók Bálint
2020. február 24. 06:50 Vállalat

Nincs csücsülés 250 ezerért a kasszában, csak állandó loholás – mennyire facsarja ki dolgozóit az Aldi és a Lidl?

Van, akit lelkileg, de van, akit fizikailag terhel meg a diszkontos munka. Az olcsó termékekért és a magas fizetésekért súlyos árat fizetnek a dolgozók.