Hírlevél feliratkozás
Rigó Anita
2018. november 22. 11:34 Közélet

Egész évben túlóráztatni lehet a dolgozókat, ha átmegy a Fidesz javaslata

Fideszes politikusok szerdán benyújtottak egy munkaidő-szervezéssel kapcsolatos törvényjavaslatot, amelyet ha a parlament elfogad, akkor január 1-jétől a jelenlegi 250 óráról 400 órára nő az egy évben elrendelhető rendkívüli munkaidő maximális mértéke. A javaslat benyújtása előtt a megszokott módon nem került sor szakmai egyeztetésre az érintettekkel, ezért a szakszervezetek ki vannak akadva.

A jelenlegi túlóraszabályok szerint a rendkívüli munkaidő éves mértéke nem haladhatja meg a 250 órát, illetve ha kollektív szerződés így rendelkezik, a 300 órát. Emellett a törvény arról is rendelkezik, hogy a munkáltató 12 hónapos időkeretben oszthatja be a munkaidőt.

Most amellett, hogy 400 órára növelnék a rendkívüli munkaidő éves maximális értékét, ezt a 12 hónapos időkeretet is legfeljebb 36 hónapra növelnék, utóbbiról kollektív szerződésben kell megállapodni a munkáltatóknak a törvény szerint. Vagyis a módosított jogszabály hároméves időszakban tenné lehetővé a munkáltató számára, hogy a felhasznált és fel nem használt munkaórákat beossza.

A munka törvénykönyve szerint a túlórát akkor lehet visszautasítani, ha az jogszabályba ütközik: például ha a munkavállaló ezzel túllépi a napi vagy heti munkaidő legmagasabb mértékére vonatkozó szabályokat, ami napi 12 óra, illetve heti 48 óra (túlórával együtt).

Ha a rendes munkaidő napi 8 óra, és valaki 5 napban dolgozik, akkor egy héten legfeljebb 8 órányi túlórát lehet kiszabni, hogy a heti 48 órás szabály ne sérüljön. Ha viszont heti 8 órát túlórázik valaki, akkor 50 teljes hétre van szükség ahhoz, hogy kimerítse a 400 órás túlórakeretet.

A törvényjavaslat értelmében tehát egész évben túlóráztatni lehetne a dolgozókat.

Akkor sem kötelezhető egyébként túlórára a munkavállaló, ha ez a pihenőidő szabályait sértené, például nem lenne meg a napi munka vége és a következő napi munkakezdés között egybefüggő 11 óra pihenőideje. A rendkívüli munkaidő után persze bérpótlék jár, amiért a munkavállalók gyakran önkéntesen túlóráznak.

A szerdán benyújtott törvényjavaslat célja egyértelműen a munkaerőhiány enyhítése,

és hogy az iparban a vállalatoknak kiszámíthatóbb és tervezhetőbb legyen a termelés. Csakhogy a munkavállalókat hátrányosan érintené, ami miatt a munkavállalói oldalt képviselő szakszervezetek finoman szólva nem örülnek.

Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke szerint a munkaidőkeret megemelése lehetővé tenné a munkáltatók számára, hogy 3 éves időszakon belül számoljanak el a dolgozóknak járó túlmunkák díjával és a szabadnapokkal. Kordás szerint a javaslat elfogadása egyet jelentene azzal, hogy a dolgozók jelentős részét a munkaadók szinte tetszésük szerint kötelezhetnék túlmunkára, a heti két pihenőnap bármely napra eshetne; az egyenlőtlen munkaidő-beosztásban – például több műszakos munkarendben – foglalkoztatottaknak pedig havonta egy munkaszüneti nappal kellene beérniük. Ez a szövetség szerint oda vezetne, hogy az érintetteket négy hétig reggeltől estig munkára kötelezhetnék, ami elfogadhatatlan.

A Vasutasok Szakszervezete szerint a módosítás a modernkori rabszolgaság bevezetését jelentené, hiszen a munkáltatók akár 36 hónapig ellentételezés nélkül is túlóráztathatnák a dolgozókat. Meleg János elnök szerint ez a munkaidő-szervezés egyes szempontjairól szóló uniós irányelvvel is szembemegy, ezért nem lehet a magyar jogba átültetni. Amennyiben a javaslat átmegy a törvényhozókon, akkor a szakszervezeti vívmányok legfontosabb eleme, a kollektív szerződés is erejét veszíti, hiszen eddig legalább abban szabályozták a túlórát.

A szakszervezetek emlékeztettek, hogy a kormány 2017 tavaszán már benyújtott egy hasonló törvényjavaslatot, ami szintén egyéni képviselői indítvány volt, hiszen így elkerülhetik az érdemi egyeztetést és gyorsan át lehet vinni az előterjesztést az Országgyűlésen. Ugyanakkor megjegyezték, hogy tavaly a kérdés tárgyalásakor a szakszervezetek nyomására a kormány visszavonult.

Közélet Fidesz munkaerőhiány munkaidő munkaidőkeret szakszervezetek túlóra Olvasson tovább a kategóriában

Közélet

Torontáli Zoltán
2019. szeptember 21. 11:55 Közélet, Világ

A román uniós biztos jelölése telitalálat a magyar fuvarozóknak

Rovana Plumb minden bizonnyal megértőbb lesz a kelet-európai fuvarozók gondjával szemben, mint a nyugati szempontokat előtérbe helyező elődje.

Avatar
2019. szeptember 20. 10:43 Közélet

Millárdokról döntenek még a választások előtti az önkormányzati képviselők

Már csak ott ülnek össze a testületek, ahol a kormánynak, netán egy beruházónak fontos döntéseket kell átnyomni. Több kerület milliárdokkal ajándékozta meg az államot.

Tóth István János
2019. szeptember 19. 15:50 Közélet

Javítja a korrupció ellenőrzését az iskolázottság szintje?

Magyar adatok bizonyítják az összefüggést: ahol többen érettségiznek, ott aránylag kevesebbet lopnak.

Fontos

Kasnyik Márton
2019. szeptember 22. 18:06 Vállalat

Jól hangzik, de sajnos kamu a vezérigazgatók nagy fogadkozása

Amerikai vállalatvezetők megígérték, hogy mostantól nem csak a profitot fogják hajszolni. De valójában csak egy ravasz játékot játszanak.

Fabók Bálint Kasnyik Márton
2019. szeptember 20. 16:47 Adat

A magyarok egy picit jobban szennyezik a bolygót, mint bárki más, de Áder János szerint mi nem számítunk

Több mint kétszer akkora a magyar széndioxid-kibocsátás, mint ami a fenntarthatósághoz kell. A "környezetvédő" köztársasági elnök szerint nem nekünk kell cselekednünk.

Bucsky Péter
2019. szeptember 20. 07:00 Vállalat

Startupok helyett saját magukat támogatják az MVM cégének vezetői

Kétszer akkora a veszteség, mint amit befektettek. És azt is olyan cégekbe, amelyeknél nem látni életképes üzleti modell nyomát sem.