Hírlevél feliratkozás
Rigó Anita
2018. november 22. 11:34 Közélet

Egész évben túlóráztatni lehet a dolgozókat, ha átmegy a Fidesz javaslata

Fideszes politikusok szerdán benyújtottak egy munkaidő-szervezéssel kapcsolatos törvényjavaslatot, amelyet ha a parlament elfogad, akkor január 1-jétől a jelenlegi 250 óráról 400 órára nő az egy évben elrendelhető rendkívüli munkaidő maximális mértéke. A javaslat benyújtása előtt a megszokott módon nem került sor szakmai egyeztetésre az érintettekkel, ezért a szakszervezetek ki vannak akadva.

A jelenlegi túlóraszabályok szerint a rendkívüli munkaidő éves mértéke nem haladhatja meg a 250 órát, illetve ha kollektív szerződés így rendelkezik, a 300 órát. Emellett a törvény arról is rendelkezik, hogy a munkáltató 12 hónapos időkeretben oszthatja be a munkaidőt.

Most amellett, hogy 400 órára növelnék a rendkívüli munkaidő éves maximális értékét, ezt a 12 hónapos időkeretet is legfeljebb 36 hónapra növelnék, utóbbiról kollektív szerződésben kell megállapodni a munkáltatóknak a törvény szerint. Vagyis a módosított jogszabály hároméves időszakban tenné lehetővé a munkáltató számára, hogy a felhasznált és fel nem használt munkaórákat beossza.

A munka törvénykönyve szerint a túlórát akkor lehet visszautasítani, ha az jogszabályba ütközik: például ha a munkavállaló ezzel túllépi a napi vagy heti munkaidő legmagasabb mértékére vonatkozó szabályokat, ami napi 12 óra, illetve heti 48 óra (túlórával együtt).

Ha a rendes munkaidő napi 8 óra, és valaki 5 napban dolgozik, akkor egy héten legfeljebb 8 órányi túlórát lehet kiszabni, hogy a heti 48 órás szabály ne sérüljön. Ha viszont heti 8 órát túlórázik valaki, akkor 50 teljes hétre van szükség ahhoz, hogy kimerítse a 400 órás túlórakeretet.

A törvényjavaslat értelmében tehát egész évben túlóráztatni lehetne a dolgozókat.

Akkor sem kötelezhető egyébként túlórára a munkavállaló, ha ez a pihenőidő szabályait sértené, például nem lenne meg a napi munka vége és a következő napi munkakezdés között egybefüggő 11 óra pihenőideje. A rendkívüli munkaidő után persze bérpótlék jár, amiért a munkavállalók gyakran önkéntesen túlóráznak.

A szerdán benyújtott törvényjavaslat célja egyértelműen a munkaerőhiány enyhítése,

és hogy az iparban a vállalatoknak kiszámíthatóbb és tervezhetőbb legyen a termelés. Csakhogy a munkavállalókat hátrányosan érintené, ami miatt a munkavállalói oldalt képviselő szakszervezetek finoman szólva nem örülnek.

Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke szerint a munkaidőkeret megemelése lehetővé tenné a munkáltatók számára, hogy 3 éves időszakon belül számoljanak el a dolgozóknak járó túlmunkák díjával és a szabadnapokkal. Kordás szerint a javaslat elfogadása egyet jelentene azzal, hogy a dolgozók jelentős részét a munkaadók szinte tetszésük szerint kötelezhetnék túlmunkára, a heti két pihenőnap bármely napra eshetne; az egyenlőtlen munkaidő-beosztásban – például több műszakos munkarendben – foglalkoztatottaknak pedig havonta egy munkaszüneti nappal kellene beérniük. Ez a szövetség szerint oda vezetne, hogy az érintetteket négy hétig reggeltől estig munkára kötelezhetnék, ami elfogadhatatlan.

A Vasutasok Szakszervezete szerint a módosítás a modernkori rabszolgaság bevezetését jelentené, hiszen a munkáltatók akár 36 hónapig ellentételezés nélkül is túlóráztathatnák a dolgozókat. Meleg János elnök szerint ez a munkaidő-szervezés egyes szempontjairól szóló uniós irányelvvel is szembemegy, ezért nem lehet a magyar jogba átültetni. Amennyiben a javaslat átmegy a törvényhozókon, akkor a szakszervezeti vívmányok legfontosabb eleme, a kollektív szerződés is erejét veszíti, hiszen eddig legalább abban szabályozták a túlórát.

A szakszervezetek emlékeztettek, hogy a kormány 2017 tavaszán már benyújtott egy hasonló törvényjavaslatot, ami szintén egyéni képviselői indítvány volt, hiszen így elkerülhetik az érdemi egyeztetést és gyorsan át lehet vinni az előterjesztést az Országgyűlésen. Ugyanakkor megjegyezték, hogy tavaly a kérdés tárgyalásakor a szakszervezetek nyomására a kormány visszavonult.

Közélet Fidesz munkaerőhiány munkaidő munkaidőkeret szakszervezetek túlóra Olvasson tovább a kategóriában

Közélet

Jandó Zoltán
2019. február 20. 12:18 Közélet, Pénz

Egy szerződés, aminek minden oldala 700 millió adóforintba kerül

Alig több mint két év alatt 56 milliárd forint ment el a kék plakátokkal és mostanában Soros György arcképével fémjelzett kampányokra.

2019. február 20. 11:06 Közélet

Neccesen halmozza a juttatásokat tíz parlamenti képviselő

Öt fideszes és öt ellenzéki képviselő egyszerre kap hivatali autót és üzemanyagkártyát, pedig egyszerre nem lehetne mindkettőt igénybe venni.

Jandó Zoltán
2019. február 18. 06:53 Közélet

Káoszba süllyedt a kormány terve, hogy jobban szervezzék a nagy sportrendezvényeket

Nagyon úgy tűnik, hogy hiába volt rá törekvés, mégsem lesz egységes szervezési kerete és felelőse a magyarországi rendezésű nagy sporteseményeknek. Pedig lett volna logika benne.

Fontos

Bucsky Péter
2019. február 19. 07:00 Pénz

Évi 50 milliárdot hagyunk az államnál egy ki nem használt adókedvezmény miatt

Százezrek nem élnek az szja-kedvezménnyel, pedig egy orvosi papírral évi 90 ezer forintot spórolhatnának. Aki eddig nem tette meg, öt évre visszamenőleg is kérheti.

Torontáli Zoltán
2019. február 17. 07:17 Élet

Mégis mit eszünk ennyire a Túró Rudin?

Szó szerint ízekre szedtük a kakaós masszával bevont túrórudat. Most kiderül, hogy miért van benne kukoricakeményítő, hidrogénezett olaj, vagy olyan vegyületek, mint a kálcium-laktát vagy a kálium-szorbát.

Jandó Zoltán
2019. február 15. 18:34 Adat

Sehol nem gazdagszik olyan ütemben a foci, mint Magyarországon

Beverekedte magát Európa 20 leggazdagabb ligája közé az nb1, de a régióban mindenhol egészségesebb a focicsapatok bevételi struktúrája.