Újra nekifut a kormány a 2016 elején már bedobott, de az előző ciklusban elmaradt bürokráciacsökkentésnek. Az állam karcsúsítása azért sem lesz könnyű feladat, mert éppen a jelenlegi kormányerő volt az, amelyik az elmúlt években felduzzasztotta a közszféra állományát.

A pontos létszámot nehéz meghatározni, egyrészt azért, mert 2010 óta fenekestül fel lett forgatva az államapparátus, és többféleképpen is átsorolták a statisztikákat, másrészt, mert az állami vállalatok alkalmazottait a versenyszektor alkalmazottai közé sorolja a KSH. Sőt, emellett még az időközben felfuttatott közfoglalkoztatás is bezavar a képbe.

Mindenesetre az OECD adatai alapján valóban kicsit túlnőtte magát a magyar közszféra. 2015-ben az összes foglalkoztatott 21,9 százalékának adott az állam munkát, ami 3,8 százalékponttal magasabb az OECD-átlagnál, ez a növekedés pedig a második legmagasabb volt a tagországok között ebben az évben. Németországban például csak 10,6 százalék az állami dolgozók aránya.

Hasonló következtetésre jutott a 2016-os mikrocenzus alapján a KSH is, ami szerint 2011 óta a gazdasági ágazatok közül a legjelentősebb létszámnövekedés a közigazgatásban valósult meg, ami csak részben magyarázható a közmunkások létszámbővülésével.

Az elérhető adatok alapján közmunkások nélkül 2010 óta 23 ezer fővel, 264 ezerre nőtt a közigazgatás, a védelem és a társadalombiztosítás területén dolgozó alkalmazottak létszáma, ami 10 százalékos állománynövekedésnek felel meg. A tervezett bürokráciacsökkentés legfőképpen a közszférának e részét, a közigazgatásban dolgozókat érintheti a leginkább, ám az összes állami alkalmazott száma ennek többszörösére rúg.

A központi és a helyi költségvetési szerveknél dolgozók teljes létszáma – az oktatással, humán-egészségüggyel, szociális ellátással együtt –  idén január és május között 705 ezer fő volt közmunkások nélkül, ami 2010-ben még 20 ezer fővel kevesebb volt. Emellett 120 ezer közmunkást is közvetlenül az állam alkalmaz, amivel együtt a költségvetési szervezetek által alkalmazott dolgozók száma 825 ezer főre rúg.

De ezen túl még ott vannak az állami, illetve részben állami vállalatok dolgozói, beleértve közmunkásokat is, illetve a nonprofit szektor alá tartozó, állami feladatot teljesítő alkalmazottak, akikkel együtt a teljes állami szféra állománya körülbelül egymillió főre rúghat. Ennyi dolgozótól nincs adó, illetve járulékbevétele az államnak, hiszen ezeket maga fizeti, egyik zsebéből a másikba.

A versenyképességünk javítását és részben a munkaerőhiány enyhítését is szolgálná, ha az állami szektor hatékonyabban tudna működni, ám a vélhetően elbocsátásokkal is járó racionalizálás egy politikailag kimondott érzékeny téma lehet. A nyilatkozatok sűrűségéből mégis úgy tűnik, az új ciklusban tényleg belevág a kormány. A bürokráciacsökkentés előkészítése céljából június végén létszámstopot rendeltek el a közigazgatás több szintjén, legújabban pedig Tuzson Bence közszolgálatért felelős államtitkár beszélt arról a vg.hu-nak, hogy készülnek az “olcsó és hatékony állam” kialakítására, igaz, tanulva a korábbiakból, ő nem mondott számokat, hogy ez hány állami dolgozót érinthet.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Közélet bürokráciacsökkentés foglalkoztatottság közszféra versenyképesség Olvasson tovább a kategóriában