Gyakran elhangzik magyar politikusoktól, hogy Magyarország így meg úgy diktálja a tempót az európai növekedésben. Teljesen normális, sőt elvárható lenne, hogy gyorsabban növekedjünk a sokkal fejlettebb országoknál, hiszen velük összehasonlítva nagyon alacsony a magyar növekedés bázisa. Vásárlóerő paritáson az európai átlag kétharmadánál áll az egy főre jutó magyar GDP, de ha nem igazítunk ki az olcsóbb magyar árakkal, akkor csak a 40 százalékán. Ha azt szeretnénk, hogy a magyar életszínvonal néhány évtizedes (és nem sok évszázados) időtávon felzárkózzon legalább az európai átlagszinthez, akkor lényegesen nagyobb növekedési ütemre lenne szükség, mint a gazdagabb európai országokban.
Ugyanakkor csak azért is nehezen lehetnénk növekedési motor az EU-ban, mert a magyar gazdasági teljesítmény jelentős részben függ az exportszektor felvevőpiacaitól, ami kevés híján 80 százalékban az Európai Unió országaiból áll. A tavalyi 31 ezer milliárdos magyar exportból 15 ezer milliárd ment a legnagyobb európai gazdaságokba (Németország, Franciaország, Olaszország, Hollandia, Ausztria), további 5 ezer milliárd az ugyanezen országok felé kitett visegrádi országokba és Romániába. Ha tehát az EU magországaiban visszaesés van, akkor az nálunk erősen érződik.
A következő ábra semmit nem mond a növekedés mértékéről, csak azt mutatja, hogy az utóbbi nyolc évben hányadik helyezett volt Magyarország az éppen aktuális negyedévben, ha külön-külön sorba rendezzük az országokat az éves növekedés alapján. (Figyelem, a rangsor fordított, tehát az első hely legalul helyezkedik el.)
Mint látható, 2010 és 2012 között a hátsó egyharmadban voltunk, ez 2013 és 2015 között megfordult, akkor az EU élmezőnyébe kerültünk (2013 utolsó negyedévében csak Romániát kellett volna megelőzni, hogy meglegyen az első hely), 2015 és 2017 között pedig az abszolút középmezőnyben foglalunk helyet.
Az átlagos helyezésünk a 32 negyedév alatt 12,8 a 28. tagállamból. Szlovákia esetében ez 9,2, Lengyelországnál 9,4, Észtországnál 9,8 (egyébként ezek az országok állnak a legjobban ebben az összevetésben, ha az EU titkos növekedési bajnokával, a parányi Máltával nem számolunk). Feltűnő, hogy az EU keleti tagjai átlagosan jobban szerepelnek Magyarországnál ebben az összevetésben:
A keleti tagokon kívül egyedül Málta és Írország tudott az élbolyba kerülni. Érdekes az is, hogy az utóbbi két évben, amikor a korábbiakhoz képest lényegesen nagyobb volt a gazdasági növekedés Magyarországon, a keleti tagok túlnyomó többsége előttünk járt az aktuális negyedévi rangsorokban.
Közélet
Ha fegyelem van és rend, nincs több gond az oktatással?
Mintha az lenne az oktatásirányítás meggyőződése, hogy ha valahol gondok vannak, akkor nem érdemes vizsgálni az okokat, elég a szigorítás.
Ha tíz olcsó zsemle helyett nyolc drágábbat veszünk, akkor gazdasági fordulat van, csak még nem látszik
Gyenge kereskedelmi adatokkal indult az év, amely mögött szakértő szerzőink szerint három fontos tényező állhat, és a számokban talán csak az év második felében látszik majd a kilábalás.
Nem látszik, hogy ellenzéki vezetés alatt dübörögne a budapesti kerékpáros fejlesztés
A biciklizés aránya már nem nő a fővárosban, és a budapesti infrastruktúra sok összehasonlításban le van maradva, még régiós szinten is.
Fontos
Sikerült volna csökkenteni az autók fogyasztását, helyette jöttek a SUV-ok
Hiába szorgalmazza az Európai Unió, hogy legyenek egyre kevésbé szennyezők a személyautók, a városi terepjárók miatt egyre rosszabb a helyzet.
Kifulladni látszik a magyar államadósság-ráta csökkenése
Nemcsak rövid, hanem középtávon is magasan ragadhat az adósságráta, ami a gazdasági felzárkózási folyamatunkat is megnehezítheti.
Kivételes szerencsével léphettek be a 90-es évek közepe után született fiatalok a munkaerőpiacra
A gazdasági fellendülés időszakában pályára lépő fiatalok viszonylag könnyen találtak munkát jó fizetés mellett, kérdés, hogy ez miként hat a motivációjukra.
