Hírlevél feliratkozás
Jandó Zoltán
2017. december 6. 06:51 Közélet

A NAV-elnök focicsapata szállította a legnagyobb tao-trükköt

(Sorozatunkban előbb bemutattuk a tao-rendszert, majd a jégkorong, a vízilabda–, a kézilabda–, a labdarúgó– és a kosárlabda-szervezetek támogatásait, illetve, hogy mely nagyvállalatoktól, illetve kormányközeli cégektől érkezik a legtöbb pénz ezen a csatornán keresztül a sportba. Most az állami cégek támogatásairól lesz szó.)

Nagyon úgy tűnik, hogy a közvetlen állami tulajdonban lévő cégek igyekeztek távol tartani magukat a tao-rendszertől, legalábbis annak sport részétől. Ez persze nem meglepő, hiszen támogatásaik nagyon nem fértek volna bele a kormányzat narratívájába, miszerint az államkassza helyett sportszervezeteknek utalt társasági adó nem közpénz.

Más kérdés, hogy az önkormányzati cégek már nem feltétlenül voltak ilyen válogatósak. Bár ők is az állam pénzével gazdálkodnak, ez nem mindig jelentett akadályt akkor, amikor több 100 millió forintnyi adóbefizetés sorsáról kellett dönteni. Volt azonban még ennél is szórakoztatóbb eleme a tao-támogatásoknak, amit ráadásul a sportvállalkozások mutattak be.

A legnagyobb állami cég, az MVM 2011 óta több évben is nagyon masszív nyereséget könyvelt el, így akár milliárdos tételben is utalhatott volna taó-jából sportszervezeteknek, de nem tette. Ahogy a Posta, illetve a MÁV sem, igaz esetükben profit hiányában nem is mindig lett volna erre lehetőség.

A Szerencsejáték Zrt-vel már kicsit komplikáltabb a helyzet, a cég ugyanis 2013 és 2015 között összesen 4,2 milliárd forint értékben nyújtott társasági adó kedvezményre jogosító támogatást. Ezt azonban nem a látvány-csapatsportágak, hanem – legalábbis az állami cég beszámolója szerint – teljes egészében a Magyar Nemzeti Filmalap kapta (tao-támogatást nem csak sport-, hanem kulturális szervezetnek is lehet adni).

A Budapesti Városüzemeltetési Holding Zrt. (BVH) azonban már nem ódzkodott attól sem, hogy leányvállalatai sportszervezeteknek utalják társasági adójukat. A BVH vezérigazgatója júniusban egy közérdekű adatigénylésre adott válaszában árulta el, hogy mennyi közpénz ment így a csoport cégeitől a magyar sportba: közel 1,2 milliárd. A vállalatok ráadásul elég széles kört támogattak: a nevesebb budapesti klubok (Vasas, FTC, MTK, BVSC, KSI) mellett jutott adójukból például a siófoki kézilabdának és a gödöllői sportegyesületnek is néhány tízmillió.

 

De nem csak a főváros volt ilyen figyelmes: ha sokkal kisebb tételben, de például a Mezőkövesdi Városgazdálkodási Zrt. is vett igénybe adókedvezményt látványcsapat sport támogatására hivatkozva. Az önkormányzati tulajdonban lévő cég három év alatt hétmillió forintot utalt így sportszervezeteknek. Az összeg elenyésző a tao-rendszerben mozgó pénz mennyiségéhez képest, a történet azonban így is bájos, ha figyelembe vesszük, hogy Mezőkövesd annak a Tállai Andrásnak a birodalma, akit azóta adóügyekért felelős miniszterhelyettessé, és az adóhatóság vezetőjévé neveztek ki.

Ráadásul még csak nem is ez volt a legjobb tao-trükk Mezőkövesden. A helyi labdarúgó csapatot működtető cég, a Mezőkövesd Zsóry FC Kft. a nyeresége után nem a költségvetésbe fizette be, hanem látványcsapat sport támogatásra használta adója egy részét. Mindezt úgy, hogy a profit részben tao-támogatásból származott. Magyarul

az államkassza helyett nekik utalt pénznek köszönhető nyereség után ők sem az államkasszába, hanem valahova máshova fizették adójukat.

Mindezt pedig pont abban az évben, amikor a kft-t kézben tartó sportegyesület elnöke, Tállai András elfoglalta jelenlegi kormányzati pozícióját.

 

Egyébként nem csak Mezőkövesd ajánlotta fel taóból származó nyeresége után a taót másnak, ugyanezt meglépte a Szolnoki MÁV FC Kft. is. Kifejezetten érdekes, hogy utóbbi cég mögött az a Nyerges Zsolt áll, aki az egykor a szintén az adóhatóságot vezető Simicska Lajos állandó üzlettársa.

(MTI Fotó: Vajda János)

Közélet Mezőkövesd Szerencsejáték Zrt. tao-támogatás. Olvasson tovább a kategóriában

Közélet

Török Zoltán
2022. január 18. 15:59 Közélet

Egyre közelebb van, amikor már nem egészségügyi válsághelyzetként tekintünk a járványra

Bizonytalanság és kiszámíthatatlanság – talán ez a két jelző írja le legtalálóbban az elmúlt két évet, és nem lehetünk biztosak benne hogy 2022 mást hoz.

Avatar
2022. január 17. 16:34 Közélet

Több mint 1000 milliárd forintnyi koronába került a norvégoknak az e-autók tavalyi tarolása

Az értékesített új autók kétharmada elektromos volt, ami után adókedvezmény jár.

Hobot Péter
2022. január 16. 17:13 Adat, Közélet

Egyenlőbb társadalom és szigorú versenypolitika kell egyre több közgazdász szerint

Egyre nagyobb az egyetértés az amerikai közgazdászok körében, hogy kezdeni kell valamit a monopóliumokkal és a növekvő egyenlőtlenséggel.

Fontos

Hajdu Miklós
2022. január 18. 06:19 Adat

Itt az omikron, de Magyarország nem szigorít – kellene?

Megvizsgáltuk az óvintézkedések és az átoltottság összefüggését a járvány erősségével: az oltások számítanak igazán, de a szigorítások sem közömbösek.

Katona Hajnalka
2022. január 17. 17:04 Élet

Ha hiteles az érvelés, még a leginkább elutasító országokban is könnyen lehet növelni a másság elfogadását

Az emberek azonban külön kérdésnek tartják a gazdasági és a társadalmi egyenlőséget.

Stubnya Bence
2022. január 17. 06:49 Pénz

Hosszabb távon is velünk maradhat az év végén rekordokat döntögető drágulás

A 14 éves rekordot döntő inflációt idén még mindig külső tényezők okozhatják, de a belföldi hatások is erősödnek. Két trendből pedig hosszabb távon is gyors drágulás lehet.