Hírlevél feliratkozás
Jandó Zoltán
2017. november 27. 17:25 Állam

Nem mindenhol jön össze a sportcsarnokra való a tao-támogatásokból

(Sorozatunkban előbb bemutattuk a tao-rendszert, majd a jégkorong, a vízilabda–, a kézilabda– és labdarúgó-szervezetek támogatásait, a mostani rész a kosárlabda-csapatokkal foglalkozik.)

Miközben a labdarúgásban és a kézilabdában a legtöbb tao-támogatást begyűjtő sportszervezetek nagyobb erőfeszítés nélkül össze tudják szedni a számukra megítélt százmilliós, milliárdos összegeket, más sportágakban ez egyáltalán nem magától értetődő. A kosárlabdában például sokkal nehezebb dolga van a csapatoknak. Hiába hagyott jóvá tavaly rekordösszegben sportfejlesztési programokat a Magyar Kosárlabda Szövetség (MKOSZ), sok klub nem tudott élni a felkínált lehetőséggel.

A tao-támogatás igénylése úgy indul, hogy a sportszervezet benyújt egy sportfejlesztési programot a szövetséghez. Ha a szövetség ezt jóváhagyja, akkor lehet elkezdeni felhajtani a cégeket, amelyek majd az államkassza helyett az adott klubnak utalják társasági adójukat. Na, ez nem sikerült túl jól az előző idényben a kosárlabdacsapatoknak.

A 2016/2017-es szezonban elvileg 23 milliárd forintnyi társasági adót is magukhoz irányíthattak volna a kosárcsapatok (ez több mint kétszerese a korábbi legmagasabb értéknek), ennek azonban mostanáig csak durván kétharmada érkezett meg. Ez a többi sportággal összevetve ez kifejezetten alacsony arány.

A jégkorongban és labdarúgásban például 80 százalék körüli hatékonysággal szedték össze a pénzt a klubok, a kézilabda pedig ezt is messze felülmúlta, ott a megítélt támogatás 96 százaléka meg is érkezett az egyesületi számlákra tavaly. A vízilabda lóg még kicsit ki a sorból, de a tao közel 72 százalékát itt is be tudták gyűjteni a pályázók.

A kosárlabdaklubok tavalyi számai ráadásul sokat biztosan nem fognak javulni. Az előző idény felajánlásai ugyanis már lezáródtak. Adminisztratív okokból – a legtöbb szövetségnél nagyon komoly csúszásban van a tao-adatok feldolgozása – szinte még biztosan lesz változás, de a többi sportágat valószínűleg már nem sikerül utolérni.

 

Persze ez nem jelenti azt, hogy akiknek nem sikerült összekalapozni a pénzt le kell mondaniuk az adott fejlesztésről, a következő két idényben ugyanis még tehetnek kísérletet a támogatás begyűjtésére. Ezzel a lehetőséggel pedig többen élni is fognak. Cegléden például a megítélt 883 millióból eddig csak 34 jött össze, és hasonlóak az arányok Zalaegerszegen is. A jászberényi sportegyesület kissé jobban áll, de a 620 milliós keretből még náluk is 540 milliónyi feltöltésre vár.

Lapunknak mindhárom egyesületnél azt mondták: úgy számolnak, hogy összejöhet még a pénz. Enélkül egyébként bajban is lennének, a támogatás jelentős részét ugyanis valamennyiüknek új csarnok építésére ítélte meg a szövetség, azt meg ugye nem túl előnyös félbehagyni.

Az említett három egyesület helyzete nem egyedi, lapunknak többen is azt mondták, hogy a kosárlabdában jóval nehezebb összeszedni a támogatást, mint a kézilabdában, vagy a futballban. A cégek ugyanis inkább utóbbi két sportágnak adják társasági adójukat, a többiek gyakran csak a maradékon osztoznak. Ezért is fordulhatott elő, hogy az első olyan évben, amikor igazán nagy keretet ítéltek meg a kosárlabdasportnak, a klubok ennyire alacsony intenzitással tudták csak begyűjteni a pénzt.

Persze ez csak az egyik magyarázat, emellett más okok is szerepet játszattak a kisebbfajta kudarcban. Volt, aki a sportág gyengébb kapcsolati hálójára panaszkodott (jóval kevesebb céghez van bejárásuk a kosárlabda-szervezeteknek, mint mondjuk a futballelitnek), de az egyes klubok tapasztalatlansága is sokszor visszaütött.

Számos egyesületnek ugyanis most ítélt meg először igazán nagyobb összeget a szövetség, ezek egy részére pedig az Emberi Erőforrások Minisztériumának is rá kellett bólintania. Emiatt viszont sokan nagyon későn kapták meg a jóváhagyó nyilatkozatot. Beszéltünk olyan egyesülettel, amelynek programjára csak december 19-én bólintottak végleg rá, azaz ekkor tudta volna elkezdeni a kalapozást a cégeknél. A tao-befizetésekre vonatkozó törvényi határidők miatt azonban december 20-a után szinte már lehetetlen olyan vállalatot találni, aki még szabadon rendelkezhet adójáról és hajlandó is felajánlani azt egy sportszervezetnek.

Így sok olyan egyesület lemaradt a top 15-ös listáról, amelynek sportfejlesztési programja alapján lehetősége lett volna felkerülni rá. Voltak azonban olyanok is, akiknek sikerült összegyűjteni a csarnokra, kosárlabdapályára megítélt százmilliókat, és ez jellemzően elég is volt ahhoz, hogy felkerüljenek a toplistára.

 

Ilyen volt például a Hírös Sport Nonprofit Kft, a Kőbányai Diákok Sportegyesülete vagy éppen a Alba Regia SC. Illetve minden bizonnyal ebbe a körbe tartozik a rangsort vezető Széchenyi Kosárlabda Akadémia is, igaz itt nem sikerült felfejtenünk, pontosan mire megy el a kapott közel 1,3 milliárd forint. Az egyesület honlapján ugyanis nem találtuk meg a legnagyobb értékű sportfejlesztési programot, és a kapcsolatot sem sikerült felvennünk a szervezettel. Mindenesetre nagyon úgy tűnik, hogy az akadémia nem saját városában, Győrben építkezik tao-pénzből. A szervezetnél ugyanis tavaly, amikor a legnagyobb támogatást kapta, Biatorbágy és Lajosmizse önkormányzatával is egyeztettek egy csarnok felhúzásáról.

Persze ez így elég soknak tűnik, a hat év alatt 1,3 milliárdnyi taopénz, amivel a Széchenyi Kosárlabda Akadémia vezeti a listát a többi sportág tapasztalatai alapján egyáltalán nem kiugró. A felcsúti futball-akadémia ennél a legrosszabb évében is 200 millió forinttal többet kapott, a legjobban pedig több, mint kétszer ennyit. Sőt a fociban ezzel az értékkel a top 15-be is csak utolsó helyen férne be a tao-szempontból leggazdagabb kosárcsapat, és kézilabdában, illetve vízilabdában sem lennének top 10-esek.

Fotó: MTI/Bodnár Boglárka

Állam csarnok kosárlabda tao-támogatás. Olvasson tovább a kategóriában

Állam

Jandó Zoltán
2018. november 13. 14:42 Állam

Ott is vannak Európában halálutak, ahol kevésbé várnád

Kelet-Európában – és ez alól Magyarország sem kivétel – kevesebb személyi sérüléssel járó balesetben halnak meg jóval többen, mint nyugaton.

Rigó Anita
2018. november 12. 16:13 Állam, Élet

Magyarországon egy apa nem lehet annyira családcentrikus, hogy otthon maradjon a gyerekkel

Nálunk még most is nagyon erős a hagyományos kenyérkereső apai szerep támogatottsága, Németországban viszont más a helyzet.

Jandó Zoltán
2018. november 9. 13:18 Állam, Pénz

Kevés volt a felcsúti focinak 19 milliárd, visszamenőleg kaphattak újabb százmilliókat

Valószínűleg egy jogszabály-módosításnak köszönhetően juthatott újabb közel egymilliárd forinthoz, így összesen már 20 milliárdnyi közpénzből szépülhet az akadémia.

Fontos

Kasnyik Márton
2018. november 13. 12:51 Podcast

A nagy transzferár-trükközés igazi tétje

Tényleg fontos nekünk, hogy egy-egy multinacionális vállalat hogyan áramoltatja a pénzt az országok között? G7 podcast, a vendég a cikksorozatunk szerzője.

Hajdu Miklós
2018. november 13. 06:56 Tech

Adatszemüveg és virtuális valóság: szinte olyan lesz az autógyári munka, mint egy videójáték

Tablet, okosóra és hamarosan adatszemüveg egészíti ki karbantartók szerszámkészletét a magyarországi autógyárakban.

Bucsky Péter
2018. november 12. 06:53 Piac

Évi 48 milliárd forintnyi társasági adót trükközhet ki az országból 30 magyarországi multi

Ha csak a legnagyobb multik abbahagynák a nyereség kijátszását, egy pillanat alatt 1 százalékot nőne a magyar GDP. A nagy transzferár-trükk, harmadik rész.