Hírlevél feliratkozás
Forint Ferenc
2020. december 27. 10:20 Fizetett hirdetés

Lassult a dohányzásról való leszokás üteme a világban

A húsz évvel ezelőtti állapothoz képest változatlanul 1,1 milliárd ember dohányzik – írja idei jelentésében a Knowledge-Action-Change nevű nemzetközi civil szervezet, amely 2018 után másodszor számolt be a dohányzással kapcsolatos ártalomcsökkentési kezdeményezések helyzetéről. A GSTHR nevű jelentés saját meghatározása szerint a Harm Reduction International nevű NGO évente kiadott anyagának mintájára készül*GSTHR: Global State of Tobacco Harm Reduction.

Az 1,1 milliárd dohányzó a globális lakosság alacsonyabb arányát jelenti most, mint 2000-ben. Ezalatt az idő alatt 6 milliárdról 7,7 milliárdra nőtt a Föld lakóinak száma, tehát a dohányosok aránya 18 százalékról 14 százalékra csökkent. Ugyanakkor az arány csökkenésének üteme folyamatosan lassul, és úgy tűnik, hogy hiába hagytak fel sokan ezzel a káros szokással a fejlett országokban, a világ többi részén volt, ahol még nőtt is a dohányzók száma. Ez utóbbi többnyire a lakosság növekedésével függ össze, de azt is jelenti, hogy a dohányzás problémaköre nem szűnik meg a közeljövőben, annak ellenére, hogy a kormányok világszerte költséges kampányokat folytatnak ellene.

Még most is van 22 ország, ahol 30 százalék feletti a dohányzók*dohányzón itt a WHO 2017-es standardizált becslése alapján a napi rendszerességgel cigarettát szívók arányát veszi a jelentés aránya, többek között Görögország, Szerbia, Ciprus és Chile. Csak néhány apró ország van, ahol a lakosság tíz százalékánál kevesebben dohányoznak, a fejlett országok közül a legjobb aránnyal büszkélkedő Kanadában, Svédországban és Izlandon sem alacsonyabb a mutató 11-12 százaléknál. Magyarországon a férfiak 28,2, a nők 20,8 százaléka szív napi rendszerességgel cigarettát.

Abban most már minden fél egyetért, hogy ez súlyosan rombolja a lakosság egészségügyi kilátásait. A becslések szerint évente 8 millió ember hal meg a dohányzással összefüggő betegségekben.

A vitatott kérdés az, hogy mit kellene csinálni: a dohányzás minden formáját visszaszorítani, vagy ez, valamint a leszokásra tett kísérlet sikertelensége esetén a dohányzókat kevésbé ártalmas viselkedés felé terelni. A GSTHR jelentés amellett érvel, hogy az ártalomcsökkentés – amit az utóbbi évek termékfejlesztései, és az ezt lekövető fogyasztói viselkedés is lehetővé tesz – adott esetben hatékonyabbá teheti a dohányzás visszaszorítását. Ennek ellenére több szereplő (többek között az ENSZ egészségügyi szervezete, a WHO) ezeket a stratégiákat is helyből elutasítja.

Az ártalomcsökkentés, mint a jelentés megállapítja, azoknak a szakpolitikáknak és szabályozási intézkedéseknek az összefoglaló neve, amelyek vagy kevésbé ártalmas termékek terjesztésével csökkentik az egészségügyi kockázatokat, vagy a kevésbé kockázatos viselkedést ösztönzik. Fontos azonban, hogy az ártalomcsökkentésnek elsősorban nem az egyes problémásnak tartott termékek vagy viselkedések felszámolása a célja.

A dohányzás esetében például mindig lesznek olyanok, akik rászoknak erre a káros szenvedélyre, és a nikotin addiktív hatása miatt csak nagyon nagy nehézségek árán szoknának le róla. Ezért az iparágban számos olyan technológiát fejlesztettek ki, amelyek a cigarettához hasonlóan alkalmasak a nikotin bevitelére (és a cigarettázáshoz hasonló rituáléval lehet használni őket), ám nem járnak égéssel, így a létrejövő pára az eddigi eredmények alapján kevesebb káros és potenciálisan káros vegyületet tartalmaz, mint a cigarettafüst.

Ilyen technológia az e-cigaretta – amelyek piacán az utóbbi években emlékezetes botrányt kavart az amerikai középiskolások körében gyorsan nagyon népszerűvé váló Juul -, illetve a füstmentes dohánytermékek, mint a hevítéses technológiák vagy a sznüsz. Ez utóbbi Magyarországon nem engedélyezett, de Svédországban különösen népszerű, itt már többen használnak sznüszt, mint ahányan dohányoznak, és két dolog összefügg: a sznüsz terjedésével párhuzamosan esett vissza jelentősen a dohányzók aránya. Hasonló történt az Egyesült Királyságban, ahol az e-cigaretta részesedése nőtt a dohányzás kárára, és Japánban, ahol a hevített dohánytermékek hasítottak ki nagyobb részt a piacból, miközben csökkent a cigarettázók száma.

A jelentés szerint jelenleg 98 millió ember fogyaszt úgy nikotint, hogy nem a klasszikus módon dohányzik; közülük 68 millióan e-cigarettát használnak, és túlnyomó többségük a fejlett országokban él. Ez nem éri el a dohányzók tíz százalékát sem, és a jelentés szerint a probléma méretéhez képest nem elég gyors ezek terjedése. A dohányzók 80 százaléka szegény vagy közepes jövedelmű országokban él, itt azonban jóval nehezebb hozzájutni az alternatív technológiákhoz. Ebből a szempontból tehát sok dohányzón lehetne segíteni világszerte, ha hozzáférhetőbbé tennék az ártalomcsökkentést elősegítő alternatívákat.

A cikk társadalmi célú reklám, megrendelője a Philip Morris Magyarország Kft.

Fizetett hirdetés ártalomcsökkentés dohányzás e-cigaretta Olvasson tovább a kategóriában

Fizetett hirdetés

Forint Ferenc
2020. december 23. 09:49 Fizetett hirdetés

Kórházakat, oktatási intézményeket támogat az OTP Bank csaknem 200 millió forinttal

A Humanitás Szociális Alapítvány közreműködésével közel 200 millió forintot fordít jótékony célú eszközvásárlásra az OTP Bank.

Forint Ferenc
2020. december 18. 13:03 Fizetett hirdetés

Függőség vagy napi rutin? – Gondoljuk újra rossz szokásainkat!

Berögzült, káros szokásainkon változtatni nem egyszerű, de ha van hozzá megfelelő tájékozottság, motiváció és bátorság, akkor nincs lehetetlen!

Forint Ferenc
2020. december 11. 09:48 Fizetett hirdetés

Ártalomcsökkentéssel a fenntartható jövőért

2020 végére eljutottunk oda, hogy a különböző üzleti szektorok és gazdasági ágazatok fejlődését – legyen szó autóiparról, energiaiparról, környezetvédelemről, gasztronómiáról vagy egy olyan hétköznapi szokásunkról, mint a dohányzás – az ártalomcsökkentés iránti társadalmi igény mozgatja.

Fontos

Hajdu Miklós
2021. január 18. 06:32 Közélet

A beoltások felpörgetését tényleg nem a magyar ellátórendszer kapacitásai nehezítik

Ha a számokat nézzük, az ellátórendszer korlátai nem látszanak, a szűk keresztmetszet egyelőre az, hogy nincs elég oltás, és sokan nem is akarják felvenni.

Avatar
2021. január 17. 16:25 Élet

Nemcsak anyagiakban, de boldogságérzetben is egyre jobban szétszakad a társadalom

A jövedelem természetesen befolyásolja a boldogságérzetet, de összességében inkább az számít, hogy milyen az ember társadalmi státusza, és ez is szétszakadóban van.

Kasnyik Márton
2021. január 17. 06:29 Világ

Öt dolog, amit a Trump-korszakból tanultam

Őrült Királyként, saját hazugságaiba gabalyodva fejezi be elnökségét, de már korábban is kemény tanulságokkal szolgált Donald Trump politikai pályafutása.