A lakáspiaci boommal párhuzamosan vált egyre népszerűbbé a közjegyző előtt kötött bérleti szerződés, illetve a bérlők által tett úgynevezett egyoldalú kötelezettségvállaló nyilatkozat. Mindkét esetben bevethető a közokiratok titkos fegyvere, a közvetlen végrehajtás, azaz nem kell pereskedni akkor, ha a felek nem tartják be az okiratban vállaltakat, tetemes perköltségeket spórolva meg az érdekelteknek.

Fontos tudni, hogy egy ingatlan kiadásakor mindig a bérbeadó viseli a nagyobb kockázatot, mivel a bérlő van birtokon belül, megilleti a birtokvédelem joga, így csak a bérleti szerződés megszüntetésével lehet kimozdítani az ingatlanból. Bár a magyar jogban nem kötelező közjegyző előtti közokiratba foglaltatni a lakásbérleti szerződéseket, a gyakorlatban számos előnye van nemcsak a bérbeadó, hanem a bérlő szempontjából is.

A tapasztalatok szerint a közjegyzői okirat megléte, és így a bérleti szerződésben foglaltak közvetlen végrehajtásának lehetősége már önmagában növeli a fizetési és a teljesítési hajlandóságot. Ez azért lényeges, mert elég nagy a nemfizetés kockázata: a bérleti szerződés felmondására 10 esetből 7 alkalommal azért kerül sor, mert a bérlő nem fizeti a bérleti vagy közüzemi díjakat, ritkábban pedig azért, mert nem tartja be a lakáshasználat feltételeit.

Mikor éri meg közjegyzőhöz fordulni?

• Lakásbérleti szerződés érvényesen csak írásban jöhet létre. Ennek hiányában a bérbeadó is kiszolgáltatott helyzetbe kerül, hiszen nem tud mire hivatkozni, ha nem fizet, vagy nem akar kiköltözni a bérlő.
• Sok házilag készített szerződésből adódik később probléma, mert a felek kihagytak belőle lényeges pontokat, vagy egyszerűen csak alakilag hibás a szerződés. Például gondot okozhat, ha elfelejtik kikötni, hogy csak egy fő lakhat az adott garzonban és a bérlő további személyeket szállásol el. A jogokat és kötelezettségeket pontosan, a valós helyzetnek és az irányadó jogszabályoknak megfelelően kell tartalmaznia a szerződésnek, így célszerű jogász (közjegyző vagy ügyvéd) segítségét igénybe venni.
• A leggyakoribb eset, amivel szemben véd a közokirat, hogy ha a bérlő nem fizeti a bérleti díjat és a rezsiszámlákat. Ekkor nem kell fizetési meghagyásos eljárást indítani vagy bírósághoz fordulni, mert a közjegyzői okirat alapján közvetlen végrehajtásnak lehet helye. A felek a teljes bérleti szerződést elkészíttethetik közjegyzőnél, vagy a már megkötött szerződés bizonyos rendelkezéseit is megerősíthetik egy közjegyzői okirattal: a bérlő egyoldalú kötelezettségvállaló nyilatkozatával, ami ugyancsak közvetlenül végrehajtható. Ebben a bérlő vállal kötelezettséget arra, hogy kiköltözik, amennyiben megszűnik a szerződés bármilyen okból, vagy pedig arra, hogy fizeti a bérleti díjat.
• Nemcsak a bérbeadót, hanem a bérlőt is védi a közjegyző előtt kötött szerződés. Nem emelhet például egyoldalúan bérleti díjat a bérbeadó, vagy nem teheti meg azt, hogy kiköltözéskor visszatartja a jellemzően 2-3 havi bérleti díjnak megfelelő biztosítékot (kauciót). A kauciót csak a szerződésben meghatározott célokra, például az elmaradt bérleti díj vagy a lakásban okozott károk fedezetére lehet elszámolni, attól eltérő okokból nem tartható vissza.
• Ha viszont a bérlők okoztak kárt a lakásban, amit nem akarnak elismerni – például túlterhelték az elektromos rendszert, ami miatt zárlat keletkezett és leégtek a vezetékek – akkor több módon segíthetnek a közjegyzők. Ha sikerül a bérlőket jobb belátásra bírni, tehetnek egy tartozáselismerő nyilatkozatot, ha viszont nem, akkor ténytanúsítással vagy szükség esetén igazságügyi szakértő kirendelésével is fel lehet deríteni az okozott kárt és annak pontos okát.

Ezeket a kockázatokat mérlegelve mindenki szabadon dönthet, megéri-e neki a plusz garanciát biztosító közjegyzői közreműködés a lakásügyekben.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Fizetett hirdetés Olvasson tovább a kategóriában