Hírlevél feliratkozás
Kovács Ágnes Lilla
2018. november 8. 08:53 Fizetett hirdetés

Csak az időnket ütjük el a neten, pedig használhatnánk érdemi ügyintézésre is

Posztolásban jóformán verhetetlenek vagyunk, de az online bankolás, e-számlázás vagy az internetes utazásszervezés terén nem jeleskedünk.

Ahány üzleti iskola, nemzetközi felmérés és index, annyi eredmény – pláne, ha egy olyan komplex gazdasági jelenséget igyekeznek megragadni, mint amilyen a versenyképesség. Két tény azonban az összes kapcsolódó felmérésből kiolvasható. Az egyik: a digitális gazdaság teljesítménye döntő. A másik: Magyarország komoly lemaradásban van.

A digitális gazdaság szerepe nyilvánvaló. 2005 és 2014 között a határokon átnyúló adatáramlás negyvenötszörösére nőtt, a világ GDP-jének növekedésében immár nagyobb szerepe van, mint az árukereskedelemnek. Az Európai digitális menetrendből (Digital Agenda) pedig az derül ki, hogy

  • az EU digitális gazdasága hétszer gyorsabban növekszik, mint a „hagyományos”;
  • az online világ minden két megszűnő offline munkahely helyett öt újat teremt;
  • az infokommunikációs szektor az Unió termelékenységnövekedésének felét adja;
  • az adatgazdaság két éven belül az összeurópai GDP négy százalékát teszi majd ki. (Ez pont négyszer annyi, mint Magyarország hozzájárulása az EU bruttó össztermékéhez.)

A papíralapú gazdaság lassú, alacsony hatékonyságú és költséges.

A digitális platformok ezzel szemben a tranzakciók költségeit a korábbiak töredékére redukálják.

Csak egy kiragadott elem: tanulmányok szerint uniós szinten hat év alatt megközelítőleg 240 milliárd eurót lehetne megtakarítani azzal, ha a papíralapú számlákat e-számlák váltanák fel. Ez éppen akkora összeg, mint amit az unió beruházásösztönző intézkedéscsomagja keretében infrastruktúrafejlesztésre és innovációra készül fordítani. Tetemes.

Brüsszel célja tehát, hogy 2020-ra az elektronikus legyen a legelterjedtebb számlázási mód Európában. Úgy számolnak, hogy a közszférában akár évi 1 milliárd eurót is megspórolhatnának, ha az összes számlát e-formátumban nyújtanák be.

S hol tartunk eközben mi? Nos, a lemaradásunk nem csökken. Legutóbb a Világgazdasági Fórum (WEF) listája jelezte: e tekintetben egy helyben toporgunk, szemben a visegrádi országokkal, akik elhúztak tőlünk. A digitális fejlődési index (Digital Evolution Index – DEI) is hasonló képet mutat. A mutató 60 ország 100 indikátora alapján négy csoportba sorolja a vizsgált 60 országot: kiemelkedők, stagnálók, kitörők és lemaradók. Mi még a kitörők közé sem fértünk be – azaz nemcsak a jelenlegi fejlettségi szintünk alacsony, de előrelépésnek sincs nyoma –, szemben az e kategóriába sorolt Oroszországgal, Kenyával vagy Szaúd-Arábiával. Magyarország így az utolsó csoportba került Egyiptom, Spanyolország, vagy a görögök mellé. Egy másik összevetés, a digitális versenyképességi rangsor 63-ból a 44. helyre sorol bennünket; a siralmas helyezést a vezeték nélküli internethálózat elégtelen kiépítettségével, valamint a technológiai szakértelem alacsony szintjével magyarázzák.

A hazai infokommunikációs helyzetkép valóban aggasztó. Az látszik, hogy miközben „értelmes” és gazdasági szempontból hasznos tevékenységre nagyon kevesen áldoznak az idejükből, az Eurostat adatai szerint tízből kilenc magyar netező rendszeresen mailezik, híreket olvas, böngészget. Hatan zenét hallgatnak, videókat néznek, sőt, akár telefonálnak is. Na meg posztolgatnak: Málta az egyetlen uniós ország, amelynek lakói több időt töltenek közösségi oldalakon, mint mi. Nálunk még az idősebb korosztály is vígan lájkolgat; bankolni, netán online szállást vagy utazást foglalni, intézni ellenben sokkal kevésbé hajlandóak, mint az az EU-ban jellemző.

A vállalkozók digitális magatartása sem mutat pozitívabb képet. A cégek esetében kimondottan üdvös lehetne a közösségi média használata, köreikben az mégis kevéssé jellemző; Magyarországon az uniós átlagnál alacsonyabb a közösségi felületeket marketingre, sales-re használó cégek száma. Az Európa digitális fejlődéséről szóló jelentés (EDPR) szerint a hazai vállalkozások alig hetede használja üzleti célra a közösségi médiát, online pedig mindössze 12 százalékuk kereskedik.

E-számlát százból csupán nyolcan küldenek, s a 250 főnél kisebb cégeknek csak a fele használ számlázó programot.

Ezek terjedéséhez új lendületet adhat a júliusban életbe lépett online számlázási adatszolgáltatás. A gazdaság további fehérítése érdekében bevezetett szabály értelmében kötelezően le kell jelenteni a százezer forintot meghaladó áfatartalmú számlák adatait az adóhatóság felé. Ez újabb adminisztrációs terhet jelenthet az érintett cégek számára, ám van már olyan számlázó rendszer, amely minden egyes számla kiállításakor jelzi, hogy azok áfatartalma eléri-e a 100 ezer forintot, valamint automatikusan le is jelenti azt a NAV felé. (Ennek azért van jelentősége, mert egyrészt a manuális teljesítés időigényes, másrészt a kiszabható büntetés pedig akár félmillióra is rúghat.)

Ilyen például az OTP berkein belül fejlesztett eBIZ by OTP Business Digitális Pénzügyi Asszisztens rendszer. A fent említett automatikus lejelentési szolgáltatáshoz regisztrálni kell az adóhatóság online számlarendszerébe, ott létrehozni egy technikai felhasználót, a NAV így validálja a beküldő céget vagy egyéni vállalkozót. Az eBIZ a banki kapcsolódás révén jóval többet nyújt, mint a mennyiségi korlátozás nélküli ingyenes e-számla kiállítás lehetősége: a cégek könyvelői folyamatosan látják a mobil appal is lefotózható beérkező számlákat, és e felületről utalhatnak is. A bejövő összegeket pedig az automatikus összepontozás révén a rendszer automatikusan hozzápárosítja a kiállított számlához. A PSD2-nek, a Pénzforgalmi Szolgáltatásokról szóló módosított EU-irányelvnek köszönhetően 2019 közepétől már más bank ügyfelei is igénybe vehetik az eBIZ internetbanki funkcióit is.

Az új megoldás átformálja a vállalkozók és a könyvelők mindennapjait is. Használata annyira egyszerű, hogy várhatóan hamar ráébrednek az érintettek, mennyi időrabló rutinfeladattól szabadítja meg őket e rendszer, versenyelőnyt biztosítva számukra piacaikon.

A cikk megjelenését az OTP Bank támogatta.

Fizetett hirdetés könyvelés online számlázás OTP Bank vállalkozás Olvasson tovább a kategóriában

Fizetett hirdetés

Kovács Ágnes Lilla
2019. február 22. 17:10 Fizetett hirdetés

Amikor az orvos hazaviszi a munkát

A Magyar Telekom Csoport új, havonta jelentkező innovációs rendezvénysorozatának első fórumán részt vevők megtudhatták, milyen lesz a jövő orvoslása.

Wiedemann Tamás
2019. február 19. 13:43 Fizetett hirdetés

Van még erő a magyar mezőgazdaságban?

Sikeres évet zárt a magyar mezőgazdaság, amit az ágazat szereplőinek idei évre vonatkozó várakozásai is megerősítenek. Az OTP Bank tevékenységében továbbra is kiemelt helyen szerepel az agrárium igényeinek kielégítése.

Forint Ferenc
2019. február 15. 14:05 Fizetett hirdetés

Unod már a digitalizációt? Pedig most jön csak a java

A digitalizáció a ’90-es évek vége óta egyre masszívabban vesz körbe bennünket. A gazdaságba és az életünk különböző területeire már vagy 20 éve szivárognak be az új technológiák, új iparágak épültek ki és a hagyományosabb szektorok, vagy ezek részterületei is érdemi átalakuláson estek át, mégis, a digitalizációs folyamat még most, 2019-ben sem lefutott és befejezett. Sőt.

Fontos

Jandó Zoltán
2019. február 22. 06:53 Közélet

Szinte biztosan törvényt sért a fideszes médiaalapítvány, de a hatóság nem lát problémát

Egy jogi kiskapuval próbálták meg elérni, hogy a törvényben rögzítettnél több rádiója is lehessen a KESMA-nak, de porszem került a gépezetbe.

Váczi István
2019. február 21. 06:52 Közélet, Vállalat

Közel 2000 milliárd forintért vásárolt már cégeket az Orbán-kormány

Némelyik jól teljesít, más csődbe ment, és van olyan is, amely már Mészáros Lőrincé. De alapvetően csak puffadt és puffadt az állam az utóbbi években.

Bucsky Péter
2019. február 19. 07:00 Pénz

Évi 50 milliárdot hagyunk az államnál egy ki nem használt adókedvezmény miatt

Százezrek nem élnek az szja-kedvezménnyel, pedig egy orvosi papírral évi 90 ezer forintot spórolhatnának. Aki eddig nem tette meg, öt évre visszamenőleg is kérheti.