Jóval nagyobb élelmiszer-drágulást mértünk, mint amire a hivatalos adatok alapján számítottunk

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) 2024 decemberében éves szinten 4,6 százalékos általános inflációt mutatott ki, és ezen belül az élelmiszereknél 5,4 százalékos drágulást mért. A hivatalos adatok szerint a tojás ára egy év alatt 21,9, a tejé pedig 19,5 százalékkal ment fel, ez az a két fő termék, amelyről azóta már a kormány is bejelentette, hogy figyeli, és szükség esetén akár be is avatkozik az árképzésébe.

A G7-nek 2020 és 2024 januárja között volt egy havonta bővülő saját fogyasztói kosara, minden hónapban elmentünk a boltokba, és felírtuk 42, többnyire alapvető élelmiszer aktuális árát. A lista és a vásárolt mennyiségek a mondat végén lévő csillagra kattintva kinyithatók^*Burgonya (piros) 3 kg
Cukor, 0,5 kg
Liszt, 1 kg
Olaj (napraforgó), 1 l
Vaj, 0,25 kg
Félbarna kenyér, 3 kg
Zsemle, 0,5 kg
Kifli, 0,5 kg
ESL tej 1,5%, 1 l
ESL tej 2,8% ,1 l
Tejföl 20%, 0,5 l
Natúr joghurt, 0,5 l
Kefir, 0,5 l
Paradicsom, 1 kg
TV paprika, 0,5 kg
Sárgarépa, 0,5 kg
Fehérrépa, 0,2 kg
Alma, 1 kg
Banán, 0,5 kg
Örölt kávé (100% Arabica) 0,25 kg
Csirkemell, 1 kg
Pulykamell, 1 kg
Sertés darált hús, max. 20% zsírtartalom, 0,5 kg
Sertéspárizsi, 0,2 kg
WC-papír, kétrétegű, 200 lap
Coca-Cola, 1 l
Zabital, 1 l
Rizs, (min. “A” minőség) 0,5 kg
Spagetti tészta, (durum) 0,25 kg
Tojás, 10 darab
Vöröshagyma, 0,25 kg
Kígyóuborka, 1 darab
Szénsavas ásványvíz, 3 l
Só, 0,05 kg
Rögös túró, 0,2 kg
Gouda sajt, 0,2 kg
Sertéskaraj, 1 kg
Trappista sajt, 0,2 kg
Kakaós/fahéjas csiga, 0,2 kg
Uht tej, 1,5% 1 l
Uht tej, 2,8% 1 l
Narancs, 0,3 kg. A felmérést négy boltláncban, az Aldiban, a Lidlben, a Penny-ben és a Tescóban) végeztük el, ugyanazzal a módszertannal (amely erre a csillagra kattintva olvasható^*Minden terméknél fajlagos árat rögzítünk, kilogrammot, litert, darabot, vagy a WC-papír esetében lapot.
Mindig az adott termék éppen elérhető legolcsóbb változatát vesszük figyelembe.
Ha akciós egy termék, akkor a nem akciós árral számolunk azért, hogy egy-egy rövid távú, de nagyarányú átmeneti árcsökkentés a havi adatokban ne okozzon nagy kilengést.
Minden olyan áreltérést akciónak tekintünk, amelyet a vásárló a boltban egyértelműen azonosítani tud. Ezek jellemzően: 1)Akció feliratú címke 2)Százalékos árengedményt jelző címke 3)Egy alacsonyabb és egy magasabb árat tartalmazó címke, akár “akció” felirat és/vagy százalék jelzés nélkül.
Amennyiben csak egy ár látható a címkén, akkor annak színétől és formájától függetlenül számunkra eldönthetetlen, hogy akciós-e a termék, ezért nem akciósnak tekintjük.
A kiszerelést nem vesszük figyelembe annak érdekében, hogy a termék fajlagos ára hosszú távon is összehasonlítható maradjon. Példa: Egy termékből minden hónapban egy kilót veszünk a legkisebb elérhető fajlagos áron, akkor is, ha ez az ár a kétkilós kiszereléshez tartozik. Ezzel biztosítjuk, hogy ha a termék egykilós kiszerelését kivezetik, és például bevezetik helyette az 1,25 kilós változatot, az összehasonlításunk visszamenőleg is helytálló marad.
Bizonyos termékeket pontosabban definiálunk, mint másokat. A különböző zsírtartalmú tejeket például külön terméknek tekintjük, a burgonyák vagy az almák között azonban nem teszünk minőségi különbséget. Utóbbiaknál azt feltételezzük, hogy az árérzékenyebb vásárlók sem tekintik ezeket olyan külön termékeknek, amelyek nem versenyeznek egymással.
Amennyiben egy termék ára regionálisan eltérő egy adott boltláncon belül, akkor az üzletek többségében érvényes árat vesszük figyelembe.), és a négy bolt árainak átlagát tekintettük mérvadónak.

Most egy év elteltével, azaz január végén újra megnéztük a 42 termék árát, és megtöltöttük a virtuális bevásárló kosarunkat ugyanannyi áruval, mint egy évvel ezelőtt.

Ha már a kormány rá van kattanva a tojásra és a tejre, rögtön le is írjuk, hogy mi ebben a négy boltban 2024 januárjában 40-44 forintos tojásokkal találkoztunk, most viszont már csak 69-75 forintosokkal. Ha az átlagokat hasonlítjuk össze, akkor ez 74,4 százalékos drágulás, szemben a decemberi hivatalos 21,9 százalékkal.

Fontos körülmény, hogy a két adat felvételi ideje között akár közel két hónap is eltelhetett (december eleje – január vége), és természetesen a KSH módszertana a statisztikailag helyes, a miénk egy laikus megfigyelés. A különbség mindenesetre jelentős.

A másik kipécézett termékcsoportnál, a tejeknél jóval bonyolultabb a helyzet, hiszen sokféle tej van a boltokban, ráadásul a 2,8-as UHT 2024 elején még benne volt a kötelező akciózásban is, vagyis az ára akkor még központilag torzított volt. Az viszont biztos, hogy az 1,5-ös UHT tej nekünk 2024 elején még mindenhol 254 forintba került, most viszont 329 forintot kérnek érte, ez pedig 29,5 százalékos drágulás.

Igaz, mi mindig a legolcsóbb, de akció nélkül számított árakat néztük, ez általában a saját márkás termék, és könnyen elképzelhető, hogy a drágább, gyártói márkás tejeknél kisebb volt az áremelkedés, ami a hivatalos inflációs adatot így lefelé húzta. A laikus tapasztalás azonban a tejeknél is a jóval magasabb infláció.

Az ESL tejeknél egyébként mi 22-23 százalékos drágulás mértünk, ami igen közel áll a decemberi KSH-adathoz.

Nem meglepő módon a kötelező akciózás torzítása alól felszabaduló termékek egy év alatt alaposan megdrágultak, a cukor 17, a liszt 31, az étolaj 54, a 2,8-as UHT tej pedig 75 százalékkal ment fel egyetlen év alatt. Költői kérdés lehet, hogy ha az árstop és a kötelező akciózás ideje alatt a boltok a kieső bevételeiket más termékek tervezettnél nagyobb áremelésével kompenzálták, akkor visszafelé ugyanez megtörtént-e az elmúlt hónapokban?

A tejtermékek (vaj, sajt, túró, joghurt, kefir) általában véve is 20 százalék körüli drágulásban vannak, és ahogy azt nemrég megírtuk, ennek hátterében részben az áll, hogy külső okok miatt a nyerstej nemzetközi ára emelkedett. Részben viszont van egy olyan tényező is, amiről a kormányzati kommunikáció hallgat: a tej árát már jó ideje az euróban lévő alaphoz viszonyítják a magyarországi üzletkötéseknél is, így a forint gyengülése elég gyorsan megjelenik a boltok polcain. Hiába magyar a tehenészet és a tej, a vásárló szempontjából majdhogynem olyan a végtermék, mintha euróövezetből származó import volna.

Érdemes arra is figyelni, hogy a magyar kormányzati kommunikációban szentségtörésnek számító növényi italok közül a zabital (amelyet hivatalosan nem lehet még hírből sem összehasonlítani a tehéntejjel, annak ellenére, hogy sokan azt helyettesítik vele környezetvédelmi, állatjóléti szempontok és/vagy laktózérzékenység miatt) ára egy év alatt átlagosan csak 7,2 százalékkal emelkedett. Sőt, a teljes képhez az is hozzátartozik, hogy ha nem a négy bolt átlagát nézzük, hanem belemegyünk az egyes boltok árazásába, akkor egy éve 399 forintért juthattunk hozzá a legolcsóbb helyen, most pedig 389-ért, azaz kis odafigyeléssel ma a termék 10 forinttal olcsóbban beszerezhető, mint 2024 elején.

Míg a tejipar ezer külső és belső gonddal küzd, a növényi italok nemzetközi piaca fellendülőben van, és most kezdi elérni azt a méretet, amelytől méretgazdaságossági előnyöket lehet remélni. A növényi italok vonata jó pár éve elindult, sokan tettek arra, hogy a tehéntejet előbb-utóbb nagy mennyiségben ilyenekkel fogják helyettesíteni a vásárlók, de a magyar piaci szereplők erre a vonatra nem szálltak fel, most pedig már jóval nehezebb is lenne.

Kosarunkban ugyan nincs laktózmentes tej, de nem lenne meglepő, ha az egy év alatt jóval nagyobbat drágult volna, mint a növényi italok.

Olcsó poénként egy magyaros vasárnapi ebédet ajánlanánk a spórolni vágyó olvasóknak: a húsleves-rántott hús-krumplipüré fő összetevőinek ára ugyanis egy év alatt úgy változott, hogy összességében talán kiadják a nullához közelítő inflációs mutatót.

A nagy bevásárlásunk 2024 januárjában összesen 23 390 forintba került, idén január végén ugyanezért 25 524 forintot kellett volna fizetnünk, vagyis

a mi kosarunk szerinti éves infláció januárban 9,12 százalék volt.

A KSH hivatalos januári adata a jövő hét kedden érkezik, és a fentiek alapján meglepő lenne, ha a decemberi 5,4 százalékhoz képest nem gyorsulna az ütem.