2022 volt az az év, amikor országos szinten közvetlenül szembesülhettünk az időjárás megváltozásával: előbb a kiszáradó tájjal és folyókkal vagy a júniusban hulló falevelekkel, majd a boltokban az Európa-rekord inflációval.
A meteorológiai szolgálat által történelmiként jellemzett aszály a klímaválatozásnak egyik leginkább kitett – és a klímavátozásért egyik leginkább felelős – szektorban, a mezőgazdaságban is rendkívüli károkat okozott.
A legfontosabb szántóföldi növények közül:
- a kukorica termésátlaga 57 százalékkal csökkent az előző évhez képest,
- a repcéé 31 százalékkal,
- a napraforgóé 29 százalékkal,
- a búzáé 26 százalékkal,
- az árpáé 25 százalékkal.
A déli országok mellett Magyarország van leginkább kitéve a klímaváltozásnak a Kárpát-medence sajátos klímája miatt, mivel extrém hőmérsékleti ingadozások és nagy szárazságok érzékenyebben érintik. A medence a szárazföld belsejében van, és a tengerhez közelebbi területek lassabban melegszenek fel a víz hűtő hatása miatt.
A tavalyi aszály – amelyet a következő években pusztítóbbak követhetnek az El Niño miatt – ténylegesen és kimagaslóan a magyar mezőgazdaságnak okozta a legnagyobb kárt az uniós tagállamok közül: 18 százalékkal csökkent a mezőgazdaság kibocsátás egy év alatt.
A Kárpát-medencei éghajlat mellett a sebezhetőség másik oka a mezőgazdaság szerkezete. Ahogy a KSH is írja, a magyar termelési szerkezet a szántóföldi növénytermesztés irányába tolódott el, így az ágazat “rendkívül érzékeny az egyre gyakoribb időjárási szélsőségekre”. A tavalyi aszály valóban jelentősen nagyobb károkat okozott a szántóföldeken, mint gyümölcs- vagy zöldségtermesztésben.
A őszi betakarítású – így a nyári aszályokra különösen érzékeny – kukorica a búza mellett a legfontosabb szántóföldi növény Magyarországon. A kukoricának az egyenletes, de nem túl forró nyári meleg az ideális, és különösen életciklusa elején elegendő csapadék. Mivel egyre kevésbé állnak elő ezek a feltételek, rövid távon hangsúlyosabbá válhat a strapabíróbb búza és a napraforgó termesztése.
Az adatokból is látszik, hogy a viszonylag egyszerűen termelhető, nyár elején aratott búza hozama kevésbé esett vissza. Tavaly emiatt megfordult a betakarított búza és kukorica mennyisége: 2021-ben még kukoricából takarítottak be többet, tavaly viszont búzából, méghozzá 50 százalékkal többet.
Az export visszaesése amiatt is érzékeny a magyar mezőgazdaság számára, mert a két fő termékből, kukoricából és búzából egyaránt a világ 10-15 legnagyobb exportőre között szerepelt Magyarország az elmúlt években. A kukoricatermesztés azonban egész EU-ban nálunk csökkent a legnagyobb mértékben (a termésátlag pedig egyedül Romániában volt alacsonyabb).
A harmadik legnagyobb területen termesztett szántóföldi növény a napraforgó, bár exportban korábban sem volt akkora szerepe, mint a búzának és a kukoricának.
Az EU-n belüli legnagyobb ütemű mezőgazdasági visszaesés az egyik oka a legmagasabb uniós élelmiszer-inflációnak. A KSH adatai alapján egy év alatt:
- a búza felvásárlási átlagára 79 százalékkal nőtt,
- a repcéé 62 százalékkal,
- a kukoricáé 56 százalékkal,
- a napraforgóé 53 százalékkal.
Az, hogy a szántóföldi növénytermesztés túlsúlya miért teszi érzékenyebbé a mezőgazdaságot, az is mutatja, hogy a zöldségtermesztés kevésbé esett vissza. A legfontosabb zöldségfajták közül:
- a csemegeuborka mennyisége 17 százalékkal az előző évhez képest,
- a paradicsomé 10 százalékkal,
- a zöld paprikáé 8 százalékkal,
- a zöldborsóé 5 százalékkal.
A gyümölcsök közül a legnagyobb területen termesztett alma mennyisége jelentősen, közel 40 százalékkal esett, ugyanakkor a meggy, a cseresznye, a kajszi- és az őszibarack mennyisége magasabb lett az egy évvel ezelőttihez képest (további adatok a KSH összefoglalójában).
Adat
Hiába nőnek meglepően a fizetések, nem merjük elkölteni
A jelenlegi helyzet jó példát mutat arra, hogy aligha csak a jövedelmek alakulásán múlik, mennyire visszafogott a háztartások fogyasztása.
Csak egy rekordot hagyott érintetlenül Magyarország eddigi legdurvább hőhulláma
Végül 15 napig volt érvényben hőségriasztás, de hétfőre is meg lehetett volna hosszabbítani. Az abszolút melegrekord nem dőlt meg, de sok más csúcs igen.
A számok nem indokolják, hogy vendégmunkásokkal dolgoztató beruházót támogasson a kormány Nógrádban
Ha viszont a cég korábbi nyilatkozataival összhangban helyieket vesznek fel, akkor megtérülhet az állami ösztönzés, hiszen majdnem 10 ezren keresnek munkát a megyében.
Fontos
Tele van kérdőjelekkel az álomszerű utasszám-növekedés, amit a MÁV kommunikál
Egyelőre nem látszik, hogy az ország- és vármegyebérletek bevezetése óta érdemben nőtt volna a közösségi közlekedést választók száma.
Keveset költünk a kormány terveihez képest, és még a megtakarítást sem állampapírba tesszük
A magyar lakosság nem hajlandó jelentősen növelni költéseit, inkább megtakarít, az viszont átrendeződött, hogy hova teszi a pénzét.
A pénz már a Molnál van, de jobb lesz-e a magyar hulladékos rendszer?
Fél év alatt elvitte a Mol az ágazati profit harmadát, miközben nőtt a hazai hulladékgyűjtés és kezelés korábban átlagosnak számító költségszintje.
