Hírlevél feliratkozás
Katona Hajnalka
2022. augusztus 27. 18:18 Élet

Megfelelő terápiával jelentősen csökkenthető a mentális problémák miatt kivett betegszabadságok ideje

Ha betegszabadságról van szó, a legtöbben automatikusan fizikai betegségekre gondolnak, pedig előfordul, hogy az embereknek a mentális egészségük miatt van szükségük arra, hogy szünetet tartsanak a munkájukban.

Spanyol adatok alapján az összes betegszabadság 3,5 százalékát teszik ki a mentális egészséggel összefüggő hiányzások. Ráadásul a betegszabadságon töltött napoknak több mint 5 százalékára mentális betegség miatt van szükség, ami azt mutatja, hogy ezek a szabadságok általában hosszabbak, mint a fizikai betegségekhez köthetők.

Ez az alacsony arány egyébként amiatt lehet, hogy a munkavállalók, bár sok helyen megtehetnék, nem mernek betegszabadságra menni mentális okok miatt. Sokan nem is tudják, hogy milyen problémák tartoznak a mentális betegségek kategóriájába.

Sajnos a mentális betegségtől szenvedők és végül betegszabadságig is eljutó emberek nagyobb eséllyel is esnek vissza, 20-30 százalékuk kerül újra betegszabadságra, miután visszatért a munkába.  

Jose H. Marco és szerzőtársai annak jártak utána, hogy milyen kezelésekkel lehet csökkenteni a mentális okokból kivett betegszabadságok hosszát, és megakadályozni a munkavállalók visszaesését. Spanyol betegeket vizsgáltak 2015-2016 között, akik mentális betegség miatt kényszerültek betegszabadságra.  

Minden megfigyelt beteget ugyanott és ugyanúgy kezeltek. A mintába való bekerülés feltétele az volt, hogy szorongásos, depressziós vagy alkalmazkodási zavart diagnosztizáljanak náluk. Összesen 167 embert figyeltek meg, aki betegszabadságra ment, volt köztük nő, férfi, alacsony és magas végzettségű, mindenféle ember 18-65 év között (természetesen mindenki foglalkoztatott volt, hiszen csak így tudtak betegszabadságra menni).

Minden páciens kognitív viselkedésterápiában részesült, aminek a fő célja a munkából fakadó stressz kezelésének elősegítése volt, de ezen kívül is bármilyen akadály legyőzése, ami nehezíti a munkába való visszatérést.

A különbség, amit a szerzők vizsgáltak, mindössze annyi volt, hogy mikor kezdték el az emberek a terápiát. Korai kezelésnek számít, amikor a betegszabadság első 14 napján belül már elkezdődik a kezelés, míg késői beavatkozásnak, ha csak ezután indul el a terápia.

Arra voltak kíváncsiak, hogy mennyit számít ez a különbség a kezelés időzítésében. Az eredményeik pedig azt mutatják, hogy elég nagy szerepet játszik a korai kezdés a kezelés sikerességében.

Akiknél korán elkezdték a terápiát, azok átlagosan 80 nappal kevesebb ideig voltak betegszabadságon,

mivel nekik kevesebb idei tartott a terápia, és ennek befejezte után hamarabb tudtak visszatérni a munkába.

A munkaadónak, a munkavállalónak és az egészségügyi ellátórendszernek is érdeke, hogy az emberek minél egészségesebben és – bizonyos határok között – minél több időt töltsenek munkával. Ezért fontos a mentális betegségek korai felismerése és az ettől szenvedők támogatása abban, hogy minél hamarabb elmenjenek terápiára, akkor is, ha ez átmenetileg betegszabadsággal jár, hogy minél hamarabb visszatérjenek a munkába.

Ahhoz további kutatásokra van szükség, hogy azt is meg tudják vizsgálni, hogy a visszaesés valószínűségét is csökkenti-e a megfelelően korán elkezdett terápiás kezelés.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkEgyértelmű az összefüggés a mentális zavarok és a csökkenő jövedelmek közöttViszonylag egyszerű kezeléssel is jó eredményeket lehet elérni abban, hogy a mentális betegségek miatt ne növekedjen a társadalmi egyenlőtlenség.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA digitális oktatás nem csak a tanulmányokban növelheti a hátrányos helyzetű gyerekek lemaradásátNemcsak a tanulásban szenvedhetnek hátrányt a gyerekek, hanem az érzelmi és mentális fejlődésükben is a kényszerű otthonmaradás miatt.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMár vásárlásfüggőket is kezel a magánklinika, ahol Kate Moss és Paul Gascoigne kezeltette magátA pszichológusok között is vita van arról, hogy pontosan hogyan lehet diagnosztizálni, de abban biztosak, hogy létezik ilyen betegség, és egy csomó ember életét megkeseríti.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Élet mentális betegség mentális egészség munkavállalók szabadság Olvasson tovább a kategóriában

Élet

Jandó Zoltán
2024. december 4. 04:34 Élet, Közélet

Egy erős érve van Orbánnak és Karácsonynak az olimpia mellett, de az nem igaz

Budapesten a szükséges sportinfrastruktúra nagy része megépült, ám ebből nem következik, hogy nem kellene még ilyenekre rengeteg pénzt elkölteni.

Torontáli Zoltán
2024. december 2. 06:06 Élet

Újra lehet napelemet telepíteni állami támogatással, akkumulátor nélkül?

A jövőre induló Vidéki Otthonfelújítási Programban benne van a napelem, elég furcsa módon mindenféle kötöttség nélkül.

Avatar
2024. november 25. 15:56 Élet

A parkolás változik, de a behajtási övezet már a startnál elbukott Budapesten

Miközben Európa egyre több városa küzd az autók légszennyezése ellen, nálunk a főváros ignorálja a témát, Erzsébetváros pedig egyenesen visszalép.

Fontos

Hajdu Miklós
2024. december 9. 05:20 Adat

Lengyelek, románok, bolgárok százezrei léptek a magyarok elé a jövedelmi ranglétrán

Sok francia, portugál és szlovák jövedelmét hagyta le az elmúlt három évben a magyar társadalmi közép, de eközben szegényebb országok állampolgárai előztek.

Kiss Péter
2024. december 8. 05:35 Pénz

A beígért Trump-intézkedések időzítésén sok fog múlni

Nagyon más a helyzet, mint 2016-ban, és hiba lenne azt gondolni, hogy az elnök a Kongresszuson mindent simán átvisz.

Bucsky Péter
2024. december 7. 21:43 Podcast

Az osztrák fizetést könnyebb elérni, mint az osztrák boldogságot

Friss kutatási eredmények szerint az ausztriai magyarok boldogabbak a magyarországi átlagnál, de nem érik el az osztrák átlagot.