Hírlevél feliratkozás
Katona Hajnalka
2022. augusztus 27. 18:18 Élet

Megfelelő terápiával jelentősen csökkenthető a mentális problémák miatt kivett betegszabadságok ideje

Ha betegszabadságról van szó, a legtöbben automatikusan fizikai betegségekre gondolnak, pedig előfordul, hogy az embereknek a mentális egészségük miatt van szükségük arra, hogy szünetet tartsanak a munkájukban.

Spanyol adatok alapján az összes betegszabadság 3,5 százalékát teszik ki a mentális egészséggel összefüggő hiányzások. Ráadásul a betegszabadságon töltött napoknak több mint 5 százalékára mentális betegség miatt van szükség, ami azt mutatja, hogy ezek a szabadságok általában hosszabbak, mint a fizikai betegségekhez köthetők.

Ez az alacsony arány egyébként amiatt lehet, hogy a munkavállalók, bár sok helyen megtehetnék, nem mernek betegszabadságra menni mentális okok miatt. Sokan nem is tudják, hogy milyen problémák tartoznak a mentális betegségek kategóriájába.

Sajnos a mentális betegségtől szenvedők és végül betegszabadságig is eljutó emberek nagyobb eséllyel is esnek vissza, 20-30 százalékuk kerül újra betegszabadságra, miután visszatért a munkába.  

Jose H. Marco és szerzőtársai annak jártak utána, hogy milyen kezelésekkel lehet csökkenteni a mentális okokból kivett betegszabadságok hosszát, és megakadályozni a munkavállalók visszaesését. Spanyol betegeket vizsgáltak 2015-2016 között, akik mentális betegség miatt kényszerültek betegszabadságra.  

Minden megfigyelt beteget ugyanott és ugyanúgy kezeltek. A mintába való bekerülés feltétele az volt, hogy szorongásos, depressziós vagy alkalmazkodási zavart diagnosztizáljanak náluk. Összesen 167 embert figyeltek meg, aki betegszabadságra ment, volt köztük nő, férfi, alacsony és magas végzettségű, mindenféle ember 18-65 év között (természetesen mindenki foglalkoztatott volt, hiszen csak így tudtak betegszabadságra menni).

Minden páciens kognitív viselkedésterápiában részesült, aminek a fő célja a munkából fakadó stressz kezelésének elősegítése volt, de ezen kívül is bármilyen akadály legyőzése, ami nehezíti a munkába való visszatérést.

A különbség, amit a szerzők vizsgáltak, mindössze annyi volt, hogy mikor kezdték el az emberek a terápiát. Korai kezelésnek számít, amikor a betegszabadság első 14 napján belül már elkezdődik a kezelés, míg késői beavatkozásnak, ha csak ezután indul el a terápia.

Arra voltak kíváncsiak, hogy mennyit számít ez a különbség a kezelés időzítésében. Az eredményeik pedig azt mutatják, hogy elég nagy szerepet játszik a korai kezdés a kezelés sikerességében.

Akiknél korán elkezdték a terápiát, azok átlagosan 80 nappal kevesebb ideig voltak betegszabadságon,

mivel nekik kevesebb idei tartott a terápia, és ennek befejezte után hamarabb tudtak visszatérni a munkába.

A munkaadónak, a munkavállalónak és az egészségügyi ellátórendszernek is érdeke, hogy az emberek minél egészségesebben és – bizonyos határok között – minél több időt töltsenek munkával. Ezért fontos a mentális betegségek korai felismerése és az ettől szenvedők támogatása abban, hogy minél hamarabb elmenjenek terápiára, akkor is, ha ez átmenetileg betegszabadsággal jár, hogy minél hamarabb visszatérjenek a munkába.

Ahhoz további kutatásokra van szükség, hogy azt is meg tudják vizsgálni, hogy a visszaesés valószínűségét is csökkenti-e a megfelelően korán elkezdett terápiás kezelés.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkEgyértelmű az összefüggés a mentális zavarok és a csökkenő jövedelmek közöttViszonylag egyszerű kezeléssel is jó eredményeket lehet elérni abban, hogy a mentális betegségek miatt ne növekedjen a társadalmi egyenlőtlenség.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA digitális oktatás nem csak a tanulmányokban növelheti a hátrányos helyzetű gyerekek lemaradásátNemcsak a tanulásban szenvedhetnek hátrányt a gyerekek, hanem az érzelmi és mentális fejlődésükben is a kényszerű otthonmaradás miatt.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMár vásárlásfüggőket is kezel a magánklinika, ahol Kate Moss és Paul Gascoigne kezeltette magátA pszichológusok között is vita van arról, hogy pontosan hogyan lehet diagnosztizálni, de abban biztosak, hogy létezik ilyen betegség, és egy csomó ember életét megkeseríti.

Élet mentális betegség mentális egészség munkavállalók szabadság Olvasson tovább a kategóriában

Élet

Fabók Bálint
2022. szeptember 23. 15:28 Élet

Az eredeti jegyár tízszeresébe kerül egy belépő az olaszok elleni meccsre a másodlagos piacon

A stadion befogadóképességének a többszörösét is megtölthették volna, így beindult a másodlagos piac. Eddig 1700 jegynél volt névátírás.

Pálos Máté
2022. szeptember 19. 11:01 Élet

Ha tényleg fontos a fenntarthatóság, akkor meg kell barátkoznunk a rovarevés gondolatával

A hagyományos állattenyésztésnél sokkal fenntarthatóbb, kiválthatja a lisztet is.

Katona Hajnalka
2022. szeptember 13. 10:37 Élet, Világ

Kitalálták, hogyan kellene átalakítani az egyetemi felvételit, hogy ne legyen ennyire stresszes

Egy elméleti modell szerint jobban járhatnának a felvételizők, ha nem függne annyira a pontszámuktól, hogy melyik egyetemre kerülnek be.

Fontos

Kiss Péter
2022. szeptember 25. 16:44 Közélet, Pénz

Alaposan betárazva indul harcba az MNB az infláció ellen

De vajon elegendő lesz-e a muníció a forint árfolyamának stabiliziálásra, és a pénzromlás megfékezésére?

Bucsky Péter
2022. szeptember 25. 04:34 Adat, Közélet

Rogán 446 milliót, a legszegényebb államtitkár 4 milliót keresett tavaly

A miniszterek és az államtitkárok vagyoni helyzete között óriási a különbség. Orbán Viktornál 27-en is többet keresnek. A szja-kedvezményekkel százmilliót spórolnak a miniszterek, de Rogán Antal nem él a kedvezménnyel.

Avatar
2022. szeptember 24. 15:27 Pénz, Világ

Fontos részleteket takar el a nyilvánosság elől a brit udvartartás, a közvélemény ennek ellenére kitart mellettük

III. Károly népszerűsége sokat javult, mióta király lett, bár vannak, akik szerint túl sokba kerül a királyi intézmény fenntartása.

Ne hagyd ki