Hírlevél feliratkozás
Katona Hajnalka
2021. január 3. 12:10 Élet

Egyértelmű az összefüggés a mentális zavarok és a csökkenő jövedelmek között

Bár nagyon sok embert érint, mégis kevésbé kutatott téma, hogy milyen hatással vannak a mentális betegségek a jövedelmekre. Barbara Biasi és szerzőtársai annak jártak most utána, hogy mekkora bérhátrányt szenvednek azok, akiknél depressziót, bipoláris zavart vagy skizofréniát diagnosztizáltak.

Az már a szakirodalom számára sem rejtély, hogy a mentális zavarok erősen együtt mozognak a szegénységgel, mivel az alacsonyabb jövedelműek körében jóval nagyobb a valószínűsége a mentális betegségek kialakulásának. Biasiék azt kutatták, hogy minden más tényezőt figyelmen kívül hagyva hogyan változik azoknak a bére, akiknél mentális zavart diagnosztizálnak.

Már az átlaghoz viszonyítva is látszik, hogy jelentősen kevesebb ezeknek az embereknek a jövedelme, de mivel tudjuk, hogy a szegények körében arányaival többen küzdenek ilyen zavarokkal, ezért ez még önmagában nem jelenti, hogy a betegség miatt lenne alacsonyabb a jövedelmük.

A szerzők ezért dán adatokat vizsgálva (ahol a jövedelem, az egészségügyi adatok és a családi kapcsolatok is rendelkezésre állnak) összehasonlították a depresszióval, bipoláris zavarral vagy skizofréniával diagnosztizáltak jövedelmét a testvéreik jövedelmével. Ebből pedig az látszik, hogy a korábban észlelt bérhátrány szinte ugyanolyan mértékben jelentkezik. Tehát ezek az emberek nem a családi háttér vagy a társadalmi helyzet miatt, hanem egyértelműen a betegségük miatt keresnek kevesebbet.

Egy másik bizonyíték ugyanerre, hogy

a diagnosztizálás utáni időszakban csökken le jelentősen ezeknek az embereknek a jövedelme.

Bár már a diagnosztizálás előtt is némileg csökkenő trend látszik (ami valószínűleg azt jelzi, hogy ekkor jelentkeznek azok a tünetek, ami miatt orvoshoz fordulnak), amikor később megszületik a diagnózis, jóval drasztikusabb csökkenés látható, miután hivatalosan is betegeknek nyilvánítjták őket.

Végül az is kiderül a kutatásból, hogy a mentális zavarokkal élő emberek

nagyobb eséllyel kerülnek a jövedelem eloszlás legaljára,

függetlenül attól, hogy korábban mennyit kerestek vagy milyen családi hátterük van. Ugyanígy nagyobb eséllyel csökken le nullára a jövedelmük, vagyis kiesnek a munkaerőpiacról.

Jó hír viszont, hogy a vizsgált mentális zavarok részben már kezelhetőek a megfelelő terápiákkal. A bipoláris zavart hatékonyan enyhítheti a lítium, amit 1976-ban engedélyeztek is Dániában az ilyen zavarral küzdők kezelésére. A szerzők ezért megnézték, hogy van-e különbség az 1956 előttiek és a később születettek bérhátránya között. Akik ugyanis 1956-ban születtek, azok 20 évesek voltak, amikor a lítium kezelést engedélyezték, és ez az a kor, amikor általában felszínre kerülnek a mentális zavarok, így ők lehetnek azok, akik már kezdettől fogva megfelelő kezelést kaptak.

Egyértelműen megállapítható, hogy azoknál,

akik már hozzáférhettek a megfelelő kezeléshez sokkal kisebb hatása volt a bérekre a bipoláris zavar jelenlétének.

Harmadával csökkent a bérhátránya azoknak, akiknek rendelkezésre állt a lítium kezelés. Ugyanígy jelentősen csökkent az esélye, hogy a legalacsonyabb jövedelmi rétegbe kerüljenek vagy megszűnjön a jövedelmük. Ez a hatás erősebb azoknál, akiknek súlyosabbak a tüneteik.

Ezért fontos, hogy a megfelelő segítség mindenkinek biztosítva legyen, nem csak “fizikai” betegség, hanem mentális betegség esetén is. Jelenleg még nagyobb a szakadék a mentális betegségek kezeléséhez való hozzáférésben a szegények és a jómódúak között, mint a fizikai betegségek esetében. Pedig az eredmények alapján látszik, hogy ezek is nagy mértékben hozzájárulnak az emberek jólétének csökkenéséhez, így ugyanolyan fontos, hogy ezeket is megfelelően kezeljék.

Ráadásul a koronavírus járvány felerősíti a mentális betegségek kialakulását, a gazdasági válságon, a bizonytalanságon és a vírusfertőzés esetleges mellékhatásain keresztül, így most még fontosabb lenne, hogy figyeljünk azokra, akik segítségre szorulnak.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Élet egészség-gazdaságtan jövedelemkülönbségek mentális betegség munkaerőpiac Olvasson tovább a kategóriában

Élet

Torontáli Zoltán
2024. április 13. 04:34 Élet, Világ

Melyik paradicsom környezetbarátabb, a kiskertből szedett vagy a boltban vett?

Egy amerikai kutatás arra hívja fel a figyelmet, hogy a kérdésre nem is olyan egyértelmű a válasz.

Váczi István
2024. április 3. 15:52 Élet

Új korszak előtt a G7

Ahogy múlt héten beszámoltunk róla, új tulajdonoshoz kerül portálunk, ez a folyamat ma lezárult, így új kiadó működteti tovább a G7-et.

Debreczeni Anna
2024. április 3. 10:22 Adat, Élet

Lettországban él a legtöbb, Görögországban a legkevesebb gyermek állami gondozásban lakosságarányosan

Magyarországon a 20 463 állami gondozott gyermek 70 százaléka családoknál, 30 százaléka intézményekben élt a 2021-es adatok szerint.

Fontos

Ha tíz olcsó zsemle helyett nyolc drágábbat veszünk, akkor gazdasági fordulat van, csak még nem látszik

Gyenge kereskedelmi adatokkal indult az év, amely mögött szakértő szerzőink szerint három fontos tényező állhat, és a számokban talán csak az év második felében látszik majd a kilábalás.

Bucsky Péter
2024. április 12. 04:34 Adat, Közélet

Nem látszik, hogy ellenzéki vezetés alatt dübörögne a budapesti kerékpáros fejlesztés

A biciklizés aránya már nem nő a fővárosban, és a budapesti infrastruktúra sok összehasonlításban le van maradva, még régiós szinten is.

Kiss Péter
2024. április 11. 04:34 Pénz

A kínai ingatlanpiaci válság Amerikával ellentétben nem fog rendszerszintű krízissé fajulni

Az ország új növekedési modellje már nem az ingatlanpiacra fog támaszkodni, így annak gazdasági súlya tovább csökken, és ez a részvénypiacra is hatással lesz.