Hírlevél feliratkozás
Banyár József
2021. november 8. 15:28 Élet

Érdemes lenne a magán- és az állami nyugdíjjáradékokat egymáshoz kapcsolni

(A szerző a Budapesti Corvinus Egyetem docense. Az Ekonomi a G7 véleményrovata.)

A nyugdíj az átlagolvasó számára egyszerű témának tűnik, aminek az egyetlen lényeges jellemzője, hogy kicsi, és amúgy is csak egy bizonyos, elég magas kortól kezdve érdekes. Rovatunk azonban a mértékkel szinte egyáltalán nem foglalkozik, s kifejezetten a fiataloknak és középkorúaknak szól. Nem nyugdíjpolitikai aktualitásokat, hanem stratégiai megfontolásokat vetünk fel. A célunk, hogy a még legalább egy emberöltővel a nyugdíj előtt állók számára egy a mainál sokkal jobb nyugdíjrendszer vízióját vázoljuk fel, hiszen a rendszer alapvető megváltoztatásához – amire szükség van – legalább néhány évtizedes időtartamra van szükség.

(A sorozat korábbi részei itt, itt, itt,  itt, itt, itt, itt, itt, és itt olvashatók.)

Sok állami, folyó finanszírozású nyugdíjrendszert egészít ki önkéntes vagy kötelező jelleggel egy feltőkésített nyugdíj részrendszer. A magyar nyugdíjrendszer is ilyen, önkéntes jelleggel lehet nyugdíjcélra takarékoskodni önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárban, nyugdíj-előtakarékossági számlán vagy nyugdíjbiztosításban. Közös bennük, hogy ezek az instrumentumok féloldalasan vannak kidolgozva: az akkumuláció, vagyis a nyugdíjtőke felhalmozása jól, a dekumuláció, vagyis annak folyamatos felélése szinte sehogy.

A nyugdíjtőke felélésével kapcsolatos elsődleges probléma, hogy nem tudjuk meddig élünk, mennyi időre kell azt beosztani. Ezen a problémán segít elvileg az életbiztosítók által árusított életjáradék biztosítás. Ha ugyanis tudjuk, hogy az emberek átlagosan mennyi ideig élnek, akkor egy embernek pont erre az átlagos időre kell elosztania a nyugdíjtőkéjét. Van, aki ennél kevesebb ideig él, van, aki ennél több ideig, de az előbbiek megmaradt pénzét átcsoportosíthatjuk az utóbbiakhoz, és így mindenkinek pont élete végéig tart ki a megtakarítása.

Legalábbis elvileg. Mert valójában nem tudjuk pontosan, hogy az emberek átlagosan mennyi ideig élnek. Erre ugyanis csak utólag vannak pontos adataink, és itt előre kellenének. Az utólagos adatokat azért nem tudjuk használni, mert a tapasztalat az, hogy a halandóság folyamatosan javul, de nem tudjuk mennyivel. Egy további probléma, hogy még utólagos adatokat is csak nagy népességre ismerünk, de nekünk egy erősen szelektált népességre kellene, azokra, akik végül járadékbiztosítást kötnek.

Itt egy dolgot tudunk csak, hogy ők még tovább élnek, mint a nagy népesség átlaga, mert önként csak azok a kevesek kötnek ilyen biztosítást, akik egészségesnek érzik magukat. Mondhatni a biztosítottak a biztosítás megkötésekor ravaszkodnak, és ezzel rákényszerítik a biztosítót, hogy ő is ravaszkodjon. Az eredmény az lesz, hogy a biztosítók nagyon nem az egész népesség átlagos várható élettartamát veszik alapul a díj kiszámításánál, hanem ennél sokkal hosszabb időszakot. Vagyis nagyon drága lesz a biztosítás. A dolgot csak súlyosbítja, hogy a kevés járadékbiztosítást vásárló is több biztosító között oszlik meg.

Ezen sokat segítene, ha a járadékbiztosítás kötelező lenne, mert akkor kevésbé kellene ravaszkodni. De még akkor is fennáll az a probléma, hogy önkéntes megtakarítása csak relatíve keveseknek van, pont azoknak, akik összességében hosszabb élettartamra számítanak. A folyó finanszírozású rendszer járadékánál ez a probléma viszont szinte nem létezik, mert ilyen járadékot (vagyis magát a nyugdíjat), szinte az egész népesség kap, tehát itt szinte semmiféle szelekció nincs.

A nyugdíjcélú megtakarításoknál további problémaként merül fel – ami persze amúgy nagy előnyük -, hogy az elvileg örökölhető – szemben a folyó finanszírozású rendszerben összegyűjtött nyugdíjjogosultsággal. Itt merül fel egy másik eldöntendő dilemma is: ha valaki a nyugdíjcélú megtakarításából életjáradékot vásárol, akkor azt már biztosan nem hagyhatja örökül. Ez sokakat visszatart a járadékbiztosítás vásárlásától, hiszen gyermekeik megrövidítéseként fognák fel, ha ők lennének azok, akik járadékot vásároltak, és az átlagosnál kevesebb ideig éltek. Erre a problémára egy viszonylag kielégítő megoldás a garanciaidős életjáradék vásárlása, magas garanciaidővel. Ekkor a garanciaidő (pl. 10-15 év) alatt a járadékot mindenképp folyósítják, a biztosított halála után is, mégpedig az örökösnek. Csak az ennek letelte után meginduló, a nyugdíjtőke kisebb részéből (a garanciaidő hosszától függően) vásárolt halasztott járadék nem örökölhető, a még fel nem élt garanciaidős járadék igen. És igazából a biztosítótól elég ezt a részt megvásárolni, a maradék nyugdíjtőkének egy határozott időtartamra (a halasztás hosszára) való beosztásáról már maga a biztosított, vagy egy nem biztosító jellegű pénzügyi intézmény is tud gondoskodni. Továbbra is fennáll azonban az a probléma, hogy az önkéntes, biztosító által nyújtott halasztott járadék is nagyon drága (bár a potenciális veszteség így már kisebb).

Mindezek a problémák azonban leginkább csak azért jelentkeznek, mert magától értetődőnek veszünk egy dolgot, ami valójában nem az. Ez pedig az, hogy a magánmegtakarításból származó járadékot párhuzamosan kell nyújtani az állami nyugdíjjal, illetve azt, hogy ezt a két nyugdíj alrendszert egymástól szigorúan el kell választani. Pedig együtt is működhetnének, optimalizálva előnyeiket és hátrányaikat. Az állami nyugdíj előnye, hogy a nagy biztosítotti kör miatt a járadék díja itt számítható ki előre a legbiztosabban, így ez lehet a legolcsóbb. Hátránya, hogy itt a nyugdíjjogosultság öröklése fel sem merül. A nyugdíjcélú megtakarítások örökölhetőek, viszont drága belőlük járadékot vásárolni.

A két rendszer úgy tudna együttműködni, ha nem egymás mellett, hanem egymás után szolgáltatnának járadékot.

Vagyis az állami nyugdíjat átdolgoznák halasztott járadékká úgy, hogy a halasztás miatt az innét kapott járadék (nyugdíj) magasabb lenne, mintha az a nyugdíjkorhatárkor azonnal megindulna.

Helyette – a magánmegtakarítás nagyságától függően – csak 5-15 év múlva, de emelt összeggel. Az emelt összeget úgy számítanák ki, hogy két dolog teljesüljön:

  1. összességében annyi lenne, mintha az állami és a biztosítói járadék együtt indulna meg a nyugdíjbavonuláskor,
  2. a halasztás alatt (a nyugdíjba vonulástól a halasztás végéig) ütemezetten felélve az önkéntes nyugdíjmegtakarítást, abból is hasonló járadék (nyugdíj) jöjjön ki.

Az eredmény az lenne, hogy egyáltalán nem kellene a drága biztosítói járadékkal foglalkozni, és ha a takarékoskodó halála ez alatt az 5-15 év alatt következne be, akkor a megtakarított pénzéből általa még fel nem élt tőke örökölhető maradna. A dolgot erősen segítené, és áttekinthetővé tenné, ha az állami nyugdíjaknál is bevezetnék a régóta napirenden lévő virtuális egyéni számlákat, és a nyugdíjakat ebből számítanák ki, hasonló logikával, mint ahogy azt a biztosítók teszik.

Élet állami nyugdíj életjáradék járulék magánnyugdíj nyugdíj Olvasson tovább a kategóriában

Élet

Németh Szilvia
2022. szeptember 30. 18:03 Élet

Nem a versenyről kellene szólnia az oktatásnak

A 21. századi legfontosabb készségek együttműködés-alapúak, ezért olyan körülmények kellenek, melyek biztosítják a társas tanulás örömét.

Csanádi Marcell
2022. szeptember 30. 09:43 Adat, Élet

A COVID-járvány az egészséggazdaságtan szemüvegén át

Az elmaradt szűrések miatt sok, kezdeti stádiumban lévő daganatos megbetegedés maradt rejtve az orvosok elől.

Stubnya Bence
2022. szeptember 29. 15:04 Élet, Világ

A felmelegedésre is katasztrofálisan hat a gázvezetékek felrobbantása

A robbantások egyik következménye az elmúlt évtizedek egyik legnagyobb metánszivárgása.

Fontos

Jandó Zoltán
2022. október 1. 16:53 Adat, Pénz

Többet drágult idén 19 élelmiszer, mint az előző 20 évben összesen

A kenyérnek, a tejnek, a tejfölnek, a csirkehúsnak, a kávénak és az ásványvíznek is többet emelkedett az ára az elmúlt egy évben, mint az előtte lévő húszban.

Stubnya Bence
2022. október 1. 04:34 Podcast

Nem kell csődhullámra számítani jövőre a magyar gazdaságban

Nagyon sokat számít, hogy a lakosság és a vállalatok is időben elkezdtek alkalmazkodni a romló gazdasági kilátásokhoz - mondta Becsey Zsolt a G7 Podcastban.

Avatar
2022. szeptember 30. 15:38 Világ

Az Ázsiára borított orosz olaj is fűti az iráni tüntetéseket

Véres összecsapásba torkollnak az iráni tüntetések, miközben az iráni gazdaság egyre rosszabbul teljesít.