Hírlevél feliratkozás
Avatar
2021. január 2. 12:31 Közélet

A járulék a nyugdíjrendszer befektetési vagy megtérülési ága?

(A szerző a Budapesti Corvinus Egyetem docense. Az Ekonomi a G7 véleményrovata.)

A nyugdíj az átlagolvasó számára egyszerű témának tűnik, aminek az egyetlen lényeges jellemzője, hogy kicsi, és amúgy is csak egy bizonyos, elég magas kortól kezdve érdekes. Sorozatunk azonban a mértékkel szinte egyáltalán nem foglalkozik, és kifejezetten a fiataloknak és középkorúaknak szól. Nem nyugdíjpolitikai aktualitásokat, hanem stratégiai megfontolásokat vetünk fel. A célunk, hogy a még legalább egy emberöltővel a nyugdíj előtt állók számára egy a mainál sokkal jobb nyugdíjrendszer vízióját vázoljuk fel, hiszen a rendszer alapvető megváltoztatásához – amire szükség van – legalább néhány évtizedes időtartamra van szükség. (A sorozat korábbi cikkei itt, itt, itt és itt olvashatók.)

A címben feltett kérdésre a jelenlegi folyó finanszírozású (FF) állami nyugdíjrendszernek annyira magabiztosan a „befektetési” a válasza, hogy a fenti kérdést fel sem teszi, illetve nem is érti. Pedig jó lenne, ha feltenné, ugyanis a válasz egyáltalán nem magától értetődő, és pont ez az a téma, ami összefoglalóan tartalmazza az FF rendszer legfontosabb problémáját: úgy osztja el az emberi tőkébe való befektetés hozamát és megtérülését, hogy egyáltalán nem veszi figyelembe, hogy azt a befektetést ki tette meg. Teszi ezt azáltal, hogy 

a járulékot tekinti a rendszerbe való befektetésnek, holott nem az az, hanem a gyermeknevelés,

hiszen azáltal hozzák létre azokat a járulékfizetőket, akik majd később fizetik a gyermeket nevelők generációjának a nyugdíját. Emiatt a járulék a gyermeknevelési erőfeszítések megtérülés oldala, praktikusan a felnőtt gyermekek ezen a módon fizetik vissza felnevelésük költségeit, vagyis az ő emberi tőkéjük létrehozásába annak idején szüleik (és részben az adófizetők) által tett invesztíciót és annak hozamát. Ezzel a felnőtté vált gyermek tartozik, hiszen enélkül nem tett volna szert azokra a képességekre, amelyek működtetése révén munkát tud vállalni és pénzt tud keresni.

Jogos tehát, ha keresetének egy részét tartozásának kiegyenlítésére visszatartják, és azoknak juttatják, akiknek ezeket a képességeket köszönheti, illetve akik fizettek ezeknek a képességeknek a kialakításáért. És mivel ezzel az aktív munkavállalóvá vált gyermek tartozik, ezért ennek fizetéséért nem jár neki nyugdíj, nem ezt kell figyelembe venni, amikor nyugdíjba megy. Amivel a saját nyugdíjához ténylegesen hozzájárult, az az általa elvégzett gyermeknevelés és/vagy a nyugdíjcélú előtakarékosság konkrét befektetésekben (a járulékfizetés nem ilyen). Kisebb részben ilyen az általa fizetett adó is, hiszen a gyermeknevelés bizonyos költségeit – például az iskoláztatás nagy részét – ebből finanszírozzák.

Érdemes megnézni egy problémát, ahol jól látszik, hogy a jelenlegi FF rendszer „filozófiája” nem ad kielégítő választ. Ez pedig az, amikor az egyik országban felnevelt gyermek tanulmányai befejezése után kivándorol egy másik országba. Ha a kivándorlás össze-vissza történik, tehát például körülbelül ugyanannyi magyar fiatal vándorol ki Angliába, Hollandiába, Németországba, mint ahány angol, holland, német fiatal vándorol be Magyarországra, akkor ezek a mozgások kiegyenlítik egymást, és ugyanazt az eredményt kapjuk, ha pontosan számon tartjuk az ilyen mozgásokat, mint ha nem. De tudjuk, hogy nem ez a helyzet. Noha mindegyik irányba történik mozgás – vagyis német fiatalok is települnek át Magyarországra -, a magyar fiatalok jóval nagyobb létszámban települnek át Németországba. Általában is elmondhatjuk, hogy a kevésbé fejlett országokból jóval több fiatal települ át a fejlett országokba, mint fordítva.

Tudjuk, hogy az FF rendszer nagyon erősen függ a demográfiai folyamatoktól. Ha kevesebb gyermek születik, akkor egyre nehezebb lesz az ezekhez képest növekvő létszámú idősek ellátása. Különösen akkor, ha ennek a kevés gyermeknek egy része ráadásul még ki is vándorol, és nem felnevelésének a helyén fizeti a nyugdíjjárulékot. A ki- és bevándorlásnak a nyugdíjak felől vannak nyertesei és vesztesei. Nyertesei azok az országok, ahova nettó bevándorlás történik, vesztesei azok, ahonnét nettó kivándorlás. Nyertesei a fejlett, vesztesei a kevésbé fejlett országok, hiszen a fejlettek így legalább részben pótolni tudják azt a járulékfizető réteget, amelyet az alacsony születésszám miatt nem „termeltek meg”. Befektetés nélkül, készen kapnak mások mellett magyar, lengyel, bolgár járulékfizetőket.

Ha az FF rendszer logikája felől nézzük a dolgot, akkor a dolog abszolút rendben lévőnek tűnik: a kivándorló fiatal a fejlett ország társadalombiztosításának fizeti a járulékot, és majd ha nyugdíjba megy, onnét kapja a nyugdíjat. Ugyanakkor az egész mégsem tűnik méltányosnak, mert egy szegényebb ország a gazdagabb országnak ellenszolgáltatás nélkül átadott egy jelentős mértékű, általa létrehozott tőkét, a fiatal munkavégző képességét, humán tőkéjét. Erről az oldalról nézve ezért teljesen jogos lenne, ha emiatt a kevésbé fejlett ország kompenzációt várna, hiszen veszteség éri: nem kapja meg a kivándorolt fiatal járulékát, vagyis azt a pénzt, aminek a révén a fejletlenebb ország humántőke-beruházása megtérülne. Ez a pénz a nyugdíjkasszából konkrétan is hiányzik, és ez egyben megmutatja azt is, hogy mennyire problémás az FF rendszer (híveinek) címbeli kérdésre gondolkodás nélkül adott válasza.

Természetesen jó okunk van feltételezni, hogy a fiatal azért vándorol ki, mert a fejlettebb országban jobban keres, és több járulékot is fizet, mint ha otthon maradt volna. Ezért a fejletlenebb országok ugyan joggal igényt tarthatnak a kivándorolt fiatal járulékára, de nem az egészre, csak annak egy részére.

Ha a kivándorlás által érintett – például visegrádi – országok felismerik az FF rendszer hibás logikáját, akkor érvet kapnak ahhoz, hogy tárgyalásokat kezdeményezzenek az EU-n belül egy ilyen járulék-visszafizetési mechanizmus kialakításához. Ez egyben egy új együttműködési lehetőséget is felmutatna a V4 országok számára, ahol közös az érdekük, és amely érdek jellegzetesen eltér az EU fejlett országainak az érdekétől, és jogosan szorgalmazhatnának egy új transzfermechanizmust az unión belül.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA gyermeket nem közjószágként kellene kezelni - jelöljük ki a tulajdonjogát!A nyugdíjrendszer arra épül, hogy mindig lesz elég járulékfizető. Ez egyre kevésbé igaz, ezért a nyugdíjon keresztül is honorálni kellene a gyermeknevelést.

Közélet kivándorlás nyugdíj nyugdíjrendszer visegrádi országok Olvasson tovább a kategóriában

Közélet

Avatar
2021. szeptember 20. 06:00 Közélet

Indul a Helyközi Járat, együtt szállítjuk a vidéki híreket

Sajtótörténeti pillanat? Hat magyar szerkesztőség fogott össze, hogy minél több emberhez jussanak el a vidék ügyei. Szeptember 20-án indul a Helyközi Járat, az Átlátszó, a G7, a Magyar Hang, a Mérce, a Partizán és a Szabad Pécs közös projektje. A Partizán által életre hívott együttműködés célja, hogy minél alaposabban mutassuk be a Budapesten túli világot, amely eddig méltatlanul kevés figyelmet kapott.

Zemplényi Antal
2021. szeptember 16. 16:06 Közélet

Mikor túl drága egy orvosi kezelés ahhoz, hogy kifizesse az állam?

Senki sem szereti, ha nem jut pénz egy új egészségügyi technológiára, de súlyos következményei lennének, ha nem húznák meg valahol a határt.

Avatar
2021. szeptember 16. 06:43 Közélet

Mégsem aszfaltoznak a Szigetcsúcson, de az erdőt így is meg kell menteni

Az utolsó percben fékezett a kormány, nem lesz a Dunakanyar talán legszebb helyén erdőkárosító turisztikai strandfejlesztés. Megoldás mégsem körvonalazódik.

Fontos

Hajdu Miklós
2021. szeptember 19. 17:03 Adat

Egy órát sem kell utazni, és egészen megváltoznak az életkörülmények az országon belül

Észak-Magyarország több szempontból is az unió egyik legkedvezőtlenebb életkilátásokkal kecsegtető régiója, de más hazai térségekben sem sokkal jobb a helyzet.

Torontáli Zoltán
2021. szeptember 19. 07:11 Adat

Tényleg olcsóbb a Lidl külföldön?

Elvégeztük ugyanazt a nagy bevásárlást egy francia és egy magyar Lidlben, és az eredmény több szempontból is tanulságos lett.

Hobot Péter
2021. szeptember 18. 16:25 Világ

Az arab világ alapjait változtatja meg az afganisztáni kivonulás

A konfliktusok súlypontja a Közel-Keletről Afganisztán felé tolódik, ahol Kína és Pakisztán, illetve India és Irán szövetsége nézhet szembe egymással.