A jövő nemzedék felnevelése a társadalom egyik legfontosabb befektetése, de ezt mintha senki sem akarná tudomásul venni, amikor a gazdaságról vagy a nyugdíjrendszerről van szó.
A német pontrendszer bevezetésével egy átlátható, méltányosnak érzett, a mai fontosabb problémákat megoldó rendszert kapnánk, amely jó alapja lenne a további reformoknak.
Van-e értelme egyre jobban kitolni a nyugdíjkorhatárt?
Napjainkban a generációs transzferek nem biztosítják szisztematikusan az életpálya termelési és fogyasztási egyensúlyát, ezért ezt társadalmi szinten kell megtervezni.
Egyre kevesebb nyugdíjasra költünk egyre kevesebbet, és a nyugdíjak emelése lemarad a bérnövekedéshez képest. A szegény nyugdíjasok aránya mégis hatalmasat csökkent.
Szakértő szerzőnk megindokolja, miért lenne érdemes a korhatáremelést a várható hátralévő élettartamhoz igazítani.
Vajon mekkora nyugdíjra számíthatunk majd? Hogyan számolják ki, mitől függ ez az összeg, és milyen jövőbeli változásokra számíthatunk a közgazdászok és nyugdíjszakértők szerint? Cikkünkben ezekre a kérdésekre válaszolunk, és kalkulátor segítségével megmutatjuk, hozzávetőlegesen mekkorára becsülhető a jövendő nyugdíjunk összege.
Látszólag példátlanul gáláns lesz a nyugdíjasokkal a kormány a most kezdődő időszakban, ám 2002 és 2006 között már láthattunk majdnem ugyanezt.
A nyugdíjviták évtizedek óta két fő rendszer hívei között folynak, szakértő szerzőnk szerint azonban a megoldás a kettő együttes alkalmazása lenne.
A humántőke-alapú nyugdíjrendszer nem diszkriminál, és megszerzett jogokat sem vesz el - írja a rendszer bevezetése mellett érvelő nyugdíjszakértő szerzőnk.