Vajon mekkora nyugdíjra számíthatunk majd? Hogyan számolják ki, mitől függ ez az összeg, és milyen jövőbeli változásokra számíthatunk a közgazdászok és nyugdíjszakértők szerint? Cikkünkben ezekre a kérdésekre válaszolunk, és kalkulátor segítségével megmutatjuk, hozzávetőlegesen mekkorára becsülhető a jövendő nyugdíjunk összege.
Jövőbeli nyugdíjunk összegét elsősorban az határozza meg, hogy nyugdíjba vonulásunkkor hány év szolgálati idővel rendelkezünk, valamint hogy ez idő alatt milyen jövedelmekre tettünk szert. Ezen adatok alapján joggal feltételezhetnénk, hogy nyugdíjas korunkban is megtarthatjuk jelenlegi életszínvonalunkat, a valóságban azonban ez koránt sincs így. A továbbiakban megnézzük, hogyan számolhatjuk ki nyugdíjunkat, és mire számíthatunk jelenlegi munkavállalóként.
Hogyan számolhatjuk ki a nyugdíjunk összegét?
A nyugdíjszámítás meglehetősen összetett, sőt, kifejezetten bonyolult folyamat, de leegyszerűsítve a következőképpen néz ki: először is megállapítják a nettó életpálya átlagkeresetünket. Ez tulajdonképpen a nyugdíjjárulék alapját képező kereseteinkből kiszámított nettó átlagkeresetünk.
A számítás természetesen nem ad pontos képet az átlagos jövedelmünkről, hiszen egy húsz évvel ezelőtti fizetés összege mai értéken elenyésző – így hát szükség van ennek kompenzálására, vagyis arra, hogy a régi kereseteinket a mai értékre emeljék.
Erre az úgynevezett valorizációs (valorizáció = értékessé tétel) szorzót alkalmazzák. Ezt a százalékos mértékű szorzót minden év márciusában aktualizálják, és attól függően, hogy hány szolgálati évvel rendelkezünk, az adott százalékkal megszorozzák azokat a jövedelmeinket, amelyeket a nyugdíjba vonulás éve előtt szereztünk.
Nem mindegy tehát az sem, hogy mekkora a valorizációs szorzó értéke, hiszen ha épp olyan évben vonulunk nyugdíjba, amikor magas ez a szorzó, akkor nagyobb nyugdíjra számíthatunk (az idei év szorzója például 9,7 százalékkal magasabb a tavalyinál).
Itt csupán nagy vonalakban vázoltuk az alapokat, de a számos szabály és részletszabály segítségével a nyugdíjfolyósító határozza majd meg a nyugdíjunk pontos összegét.
Általánosságban az mondható el, hogy a mai nyugdíjak összege nagyjából a nettó kereset 60–70 százalékát jelenti. 2021 elején az öregségi nyugdíj átlagos összege 150.000 forint volt, ami egyrészt azt jelenti, hogy sokan ennél jóval kevesebbet kaptak kézhez, másrészt pedig, hogy az aktuális átlagkeresetnek (nettó 273.300 forint) mindössze 55 százalékát tette ki csak az átlagnyugdíj.
Tényleg baj lesz a nyugdíjakkal?
Számos előrejelzést olvashatunk arról, hogy a nyugdíjhelyzet a jövőben csak romlani fog. De vajon miért és milyen mértékben?
A nemzetközi szinten is igen jelentős nyugdíjrendszer-problémák gyökere a felosztó-kirovó mechanizmusban rejlik. Ez a kifejezés azt a gyakorlatot takarja, hogy az aktív munkavállalók befizetéseit (a nyugdíjjárulékokat) az állam összegyűjti, majd felosztja az aktuális nyugdíjkifizetésekre.
Vagyis nem a saját nyugdíjunkra megy az a pénz, amelyet a nyugdíjjárulékkal befizetünk, hanem egy közös „nagy kalapba”, amelyből aztán az állam kifizeti az akkor nyugdíjasok juttatását.
Ez mára azonban igencsak súlyos problémává nőtte ki magát: az aktív keresők száma ugyanis egyre kevesebb, mivel csökken a népességszám. A nyugdíjasok száma viszont egyre több, hiszen kevesebb születés mellett nő a várható élettartam is. Folyamatosan kevesebb pénz érkezik hát be nyugdíjjárulékként, és mind több és több nyugdíjas közt kell azt szétosztani.
Van-e remény a nyugdíjrendszer problémáinak megoldására?
A fent leírt tendencia sajnos nemcsak hogy nem változik, de egyre erősödik, így a helyzet romlására indokolt számítani. Lehetséges megoldás a nyugdíjkorhatár emelése, a nyugdíjak összegének csökkentése, vagy pedig a bevételek növelése, azaz magasabb járulékok kirovása.
Azonban sem a járulékokat, sem a nyugdíjkorhatárt nem lehet a végtelenségig emelni, és a nyugdíjak összegét sem lehet olyan alacsonyra csökkenteni, hogy az megelőzze a rendszer összeomlását. Így hát egyetlen járható út mutatkozik: az embereknek saját maguknak kell megoldaniuk a jövőbeli nyugdíjukat, hiszen az államtól kapott összeg aligha lesz elegendő a pénzügyi gondoktól mentes nyugdíjas évekhez.
A becslések szerint ugyanis 20 év múlva a nyugdíjunk már csak az átlagjövedelmünk 30–40 százalékát fogja elérni. Ez annyit tesz, hogy egy nettó 400.000 forintos kereset esetén nagyjából 120.000–160.000 forintból kell majd megélnünk.
Egy hozzávetőleges összeget már most ki tudunk kalkulálni
A fenti tényezőkből látható, hogy nyugdíjunk pontos meghatározására évekkel nyugdíjba vonulásunk előtt nincs módunk. Hozzávetőleges képet azonban kaphatunk róla: mára már rendelkezésünkre állnak olyan kalkulátorok, amelyek segítségével becslést kaphatunk a várható összegről.
Szakértői portálunkon csak néhány alapadatot kell megadnunk, és könnyen megkaphatjuk a hozzávetőleges összeget. A kalkulátor kiszámolja számunkra azt is, hogy mennyit kellene félretennünk ahhoz, hogy öngondoskodással kiegészítve a nyugdíjunkat fenntarthassuk a jelenlegi életszínvonalunkat.
A jövőbeli nyugdíjunk veszélyesen alacsony összege már nem csak egy riasztó lehetőség
Abban sajnos semmiképp nem reménykedhetünk, hogy pozitív változások történnek, és „valahogy majd csak megoldódik” a nyugdíjkérdés. Közgazdászok és nyugdíjszakértők folyamatosan figyelmeztetnek az öngondoskodás fontosságára, és teljes körű az egyetértés abban a tekintetben is, hogy a mai nyugdíjak értékét közel sem fogja elérni az az összeg, amelyre a 10–15 év múlva nyugdíjba vonulók számíthatnak.
Egyetlen lehetőségünk maradt: valamilyen megtakarítással kell rendelkeznünk, hogy kiegészíthessük az alacsony állami nyugdíjat. Más megoldás nincs, ráadásul minél több évünk van még hátra a nyugdíjig, annál nagyobb lesz a különbség a jelenlegi jövedelmünk és a nyugdíjunk értéke között. Sajnos ma már nem riasztó lehetőségként, hanem valós tényként kell elfogadnunk a jövőbeli nyugdíjak alacsony összegét. Az öngondoskodásra tehát nemcsak valószínűleg, hanem egészen biztosan szükségünk lesz.
