Hírlevél feliratkozás
Katona Hajnalka
2021. április 18. 18:02 Élet

Semmi sem indokolja, hogy továbbra is állatokon kísérletezzünk

Még ma is rengeteg mindent tesztelnek állatokon, sőt egyes szabályozások még elő is írják, például gyógyszerek vagy vakcinák esetében. De mindent összevetve egyáltalán nem biztos, hogy ez a legjobb módja, hogy emberi tesztelés előtt kiderüljenek a gyógyszerek hiányosságai.

Thomas Hartung, a Johns Hopkins Egyetem kutatója nagyon jól összefoglalja, hogy mennyi területen problémásak az állatkísérletek, és ebből csak az egyik az etikai megfontolás. Erről beszélnek a legtöbbet – legutóbb a színész Taika Waititi hívta fel erre a figyelmet nyúlként -, de emellett rengeteg más érv is az ellen szól, hogy állatokon teszteljenek fejlesztési fázisban lévő gyógyszereket.

Először is az állatkísérletek meglehetősen drágák, több millió dollárba kerül egy-egy kísérlet elvégzése, amire egy egész iparág épül, mivel ezeket jellemzően kiszervezik a kutatók, és erre szakosodott cégek végzik el. Ráadásul ezek a kutatások nemcsak sok pénzbe, de sok időbe is kerülnek, ami jelentősen megnyújtja a teljes gyógyszerfejlesztés folyamatát.

Ezen túl az állatkísérletek egyáltalán nem garantálják, hogy reprodukálható eredményeket kapnak a kutatók. Bár vannak egységes protokollok – legalábbis bizonyos területeken -, de még ez sem tudja garantálni, hogy mások által is megismételhető kísérletek szülessenek. A szabályozás például nem mindig köti ki, hogy vakteszteket kell végezni, és a véletlenszerű kezelés sem feltétel.

Így az állatokon végzett

rákkutatások mindössze 57 százalékban reprodukálhatóak, ugyanez 70 százalék szemirritációs kutatásokra, 89 százalék bőrallergiára és csak 27 százalék endokrin zavarok esetén.

Ilyen számok mellett egyre nehezebb amellett érvelni, hogy megfelelő eredményeket hoznak a kísérletek, hiszen akár minden ismétlés új eredményekhez vezethet.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkItt az ideje, hogy komolyabban vegyük az állatokatA jelenlegi közgazdasági modellek legfeljebb fogyasztási cikként vagy erőforrásként tekintenek rájuk.

Végül az állatkísérletek sokszor még arra sem megfelelőek, hogy más állatokon vagy akár saját fajon belül jól megjósolják a gyógyszerek hatását. Az egereken vagy a patkányokon végzett kísérletek nagyjából 60 százalékban jósolják meg a hatást a másik fajra. De mivel nagyon specifikus állatokat használnak, ezért igazából a teljes fajra sem mindig jó előjelzők a kísérletek.

Ezek után nem meglepő, hogy az emberekre sem mindig alkalmazhatók az eredmények. Ahogy Hartung mondja, „az emberek nem 70 kilogrammos patkányok”, így nem is elvárható, hogy ugyanolyan módon hassanak ránk a gyógyszerek, mint a kísérleti patkányokra. Ráadásul mivel sokkal sokszínűbbek vagyunk, vannak kórelőzményeink, akár más gyógyszereket is szedünk – amik mind ki vannak szűrve egy állatkísérletben -, ezért még kevésbé általánosíthatók ezek az eredmények.

Így viszont sok embert sodornak feleslegesen veszélybe a kutatások emberi fázisában, amikor azt hiszik, hogy biztonságos egy gyógyszer, de kiderül, hogy mégsem az. Egyes kutatások szerint az állatokon tesztelt gyógyszereknek akár 90 százaléka nem működik embereken.

Pedig már vannak jól működő alternatívák.

Léteznek laboratóriumban növesztett emberi szervek vagy 3D nyomtatott mesterséges keringési rendszereken életben tartott emberi szervek. Ezeket már használták is a mostani koronavírus-vakcinák kifejlesztésében, mivel kifejezetten fontos volt a fejlesztési folyamat gyorsasága.

Teljes emberi immunrendszereket le tudnak így modellezni, amin tesztelni tudják a vakcinákat. Sajnos néhány koronavírus-vakcina esetében sem hagyhatták ki az állati teszteket, mivel a szabályozások és főleg a tradíció megkívánták, de ezek most sem bizonyultak hatékonynak. A tipikus tesztállatokat (egér, majmok) nehéz volt megfertőzni a vírussal, és ha sikerült is, akkor sem produkáltak hasonló tüneteket, mint az emberek.

A Pfizer kutatói is elég hamar rájöttek, hogy

egyszerűen máshogy működnek az mRNS vakcinák az állatokon,

a Moderna vakcinánál pedig teljesen ki is tudták hagyni ezt a lépést, mivel a vezető orvos szerint nem kritikusan fontos a biztonságosság szempontjából.

Természetesen nem lehet egyik napról a másikra megszüntetni egy évszázados módszert a tudományban, de a fentiek alapján nagyon fontos, hogy minél hamarabb és minél gyorsabban leálljanak az amúgy se hatékony állatkísérletekkel, hiszen miért okozna bárki fájdalmat és szenvedést az állatoknak, ha vannak sokkal jobb alternatívák?

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkKaticabogarak és teknősök a hálószobában, a kutatók home office-ba vitték a kísérleti állataikatA bezárt laborok vezetői sokszor nem tudják biztosítani a kísérleti állatok ellátását, ezért vagy leölik vagy szabadon engedik őket, de előfordul, hogy a kutatók otthonában kötnek ki.

Élet covid-19 gyógyszer kísérleti állatok vakcina Olvasson tovább a kategóriában

Élet

Katona Hajnalka
2021. november 28. 16:18 Élet

Miért járnak szakadt ruhában a leggazdagabbak?

Kísérleti közgazdaságtani módszerekkel jártak utána, hogy miért hajlamosak a legtehetősebbek olcsónak látszó ruhadarabokat hordani.

Hobot Péter
2021. november 27. 16:07 Adat, Élet

Néhány ábra arról, hogy oltások nélkül sokkal nagyobb bajban lennénk

Sokan nem tartják elég hatékonynak a vakcinákat, pedig a járványadatokból kiderül, hogy az oltásoknak köszönhetően sokkal jobb helyzetben van a társadalom, mint a harmadik hullám idején.

Váczi István
2021. november 26. 16:11 Élet

Minőségi Újságírásért Díjat nyert a G7 újságírója

Megosztva Torontáli Zoltán kollégánknak ítélte az októberi Minőségi Újságírás Díjat a Főszerkesztők Fóruma. Ahogy a zsűri írta, rendszeresen készített fogyasztóikosár-elemzéseire alapozva őt érte a legfelkészültebben az infláció felpörgése, és így a legértőbb cikkek a témában neki köszönhetőek.

Fontos

Torontáli Zoltán
2021. november 29. 11:59 Támogatói tartalom, Vállalat

Előre a múltba, Magyarországon betiltják az online gyógyszer-kereskedelmet

Nem feltétlenül indokoltak azok a félelmek, amelyek miatt a törvénymódosítást megalkották.

Torontáli Zoltán
2021. november 28. 07:33 Világ

Hogyan lehet elérni, hogy a házakat bontás után máshol újra összerakják?

Technikailag és üzletileg is nagyon nehéz ezt megoldani, de bemutatunk egy valós, működő példát. Ez a körforgásos építészet kezdete.

Stubnya Bence
2021. november 27. 07:21 Podcast

„Volt olyan ügyfelem, aki inkább veszni hagyta a pénzét” – már több mint egy éve tart a globális konténerkáosz

G7 Podcast! A boltok polcain azért is drágábbak egyes termékek, mert a konténerek a világban még mindig nem ott vannak, ahol lenniük kéne. Mihály Attila logisztikai szakértő magyarázta el, hogy miért.