Hírlevél feliratkozás
Avatar
2020. augusztus 29. 17:29 Élet

Itt az ideje, hogy komolyabban vegyük az állatokat

A közgazdaságtani modellek minden esetben csak az emberek szempontjából elemzik a világot, még a környezetgazdaságtan is csak olyan értelemben foglalkozik a minket körülvevő világgal, hogy az milyen hatással van ránk. Az állatok ezekben a modellekben legfeljebb erőforrásként vagy fogyasztási cikként jelennek meg. Alexis Carlier és Nicolas Treich, a Toulouse-i Egyetem kutatói azonban azzal a gondolattal játszanak el, hogy mi lenne, ha az állatokat is önálló, jólét-maximalizáló egyedekként építenénk be ezekbe a modellekbe.

Azt már régóta meghaladta a tudomány, hogy az állatok ne lennének képesek érzésekre, érzelmekre. Ebben a tekintetben közelebb állnak az emberekhez, mint azt korábban gondoltuk. De már enélkül a tudás nélkül is az ókor óta foglalkozik a filozófia az állatok morális helyzetével. A vegetarianizmus gyökerei is régre nyúlnak vissza, ami szintén az állatok jólétéből eredeztethető.

Ennek ellenére a közgazdaságtani elemzésekben és kutatásokban még mindig igen kevés hangsúly kerül az állatokra. Ráadásul az állatokkal foglalkozó tanulmányok túlnyomó része az emberek jólétének egyik eszközeként tekint rájuk. Ezekben a modellekben az állatok csak házi-, haszon- vagy kísérleti állatok lehetnek, amelyeknek direkt hatásuk van az emberek jólétére. A vadállatok is megjelennek a modellekben, azonban azok is csak a biodiverzitás szintjén, ami technikailag ugyancsak azt hivatott mérni, hogy mennyire élhető a bolygó a mi számunkra.

Carlier és Treich azonban vitába száll ezzel a hozzáállással, szerintük már eljutottunk odáig, hogy elismerjük, az állatok is rendelkeznek saját jóléttel, amit a közgazdaságtannak is figyelembe kell vennie. Természetesen azt ők is elismerik, hogy az ilyen modellek megfelelő kidolgozásától még messze vagyunk.

Voltak már korábban próbálkozások az állatok jólétének mérésére, de a szerzők szerint ezek még nem érték el a használható állapotot. A kezdeti modellek azonos súlyt rendeltek hozzá minden emberhez és állathoz, amit még Carlierék is túlzásnak éreznek.

Egy másik ötlet szerint az alapján kéne súlyozni a különböző fajok jólétét, hogy mennyi az átlagos neuronszám az egyedek agyában. Ezzel azonban az a probléma, hogy túl kicsi súlyt helyez például a méhekre, amelyek viszont ökológiai szempontból nagyon fontosak a biodiverzitás fenntartásához. Így az állatok jólétének mérésére szolgáló, mindenki számára elfogadható súlyozás kidolgozása még várat magára.

A másik kérdés viszont az, hogy mi történjen, ha megalkotják azt a modellt, ami megfelelő módon veszi figyelembe az emberek és az állatok jólétét is. Mi történik, ha bizonyos állatoknak az növeli a jólétét, ha kevesebben vannak, mint most? A szerzők szerint erre lehetne válasz az emberi beavatkozás, amire már ma is van példa. Ha elszaporodnak egy erdőben az őzek, a vadászok ma is kilövik az egyedek egy részét – az elméleti különbség az lenne, hogy ezt az állatok jólétéért is tennék, nem csak az emberek kedvéért.

Viszont ez túl költséges és esetenként radikális megoldás lenne, ráadásul a történelem már megmutatta, hogy az ember beavatkozása a természetbe nagyon félresikerült helyzetekhez vezethet. A legújabb kutatások például megmutatták, hogy a pandákra irányuló masszív fajvédelmi akciók rengeteget ártottak a pandák területén élő nagy ragadozóknak. Tehát még a jószándékú emberi beavatkozás is súlyos következményekkel járhat.

Ezért más kutatók a laissez-faire megközelítést támogatják, és a mostaninál is kevesebb beavatkozást sürgetnek a vadállatok életébe. Természetesen ez csak akkor tudna teljes mértékben megvalósulni, ha az emberi jólét növelése érdekében végzett természetpusztítást is minimumra tudnánk csökkenteni, amire sajnos nem sok esély van a közeljövőben.

Az látszik tehát, hogy messze van még a közgazdaságtan attól, hogy az állatok és az emberek érdekeit is megfelelő módon építsék be a modellekbe. Ráadásul az még távolabbi célnak tűnik, hogy utána ezeknek a modelleknek az alapján intézkedéseket is hozhassanak, de mindenképp érdekes területnek ígérkezik. Ahogy pedig a tudomány halad előre, lehet, hogy mire elérünk ezekhez a modellekhez, már a növényeket is ugyanúgy figyelembe kell majd venniük, mint az állatokat.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkKutatás bizonyítja, hogy érdemes lelki támaszként kezelni a háziállatunkatEgyre többet költünk a háziállatainkra, de úgy tűnik megéri: egy jó kutya pont olyan szerepet tölthet be, mint egy ember családtag.

Élet állatok háziállatok jólét kísérleti állatok környezetvédelem Olvasson tovább a kategóriában

Élet

Fabók Bálint
2020. október 26. 06:26 Élet

Hajléktalanságból az albérletbe, szégyenből a megbecsülésbe – Tamás története

Egy sors, amely megmutatja, milyen könnyű ma lehetetlen helyzetbe kerülni, milyen nehéz a szociális segítő rendszer munkája, és milyen nagy szükség lenne bizalomra és elfogadásra.

Hajdu Miklós
2020. október 22. 12:17 Élet, Vállalat

Sokkal könnyebb olyan munkahelyre bejutni, ahol már dolgozik egy évfolyam- vagy szaktárs

Az egyetemisták nagyon jól segítik egymást a pályakezdésnél.

Torontáli Zoltán
2020. október 21. 13:47 Élet

A magyar fiatalok gyors ütemben közelítenek Nyugat-Európához

A magyar fiatalok gondolkodása a tipikus élethelyzetekről már csak körülbelül 12 éves csúszásban van Nyugat-Európához képest.

Fontos

Kasnyik Márton
2020. október 29. 17:38 Világ

Trump új főbírója mögött egy ultrakonzervatív mozgalom több évtizedes munkájának végső diadala van

Elérte hosszú ideje forralt célját egy nyilvánosságot kerülő konzervatív érdekcsoport. De olyan eszközökkel, amelyek az egész intézményt bedönthetik.

Fabók Bálint Jandó Zoltán
2020. október 29. 06:40 Közélet

Ismerőseinek és saját érdekeltségeinek játszott át közpénzt az úszó vb-s cég körözött vezetője

A Bp2017 kiperelt szerződéslistája betekintést enged abba, hogy az adófizetői pénzek hogyan gazdagítanak egy állami vezetőt és környezetét.

Bucsky Péter
2020. október 28. 06:45 Adat

Az autózás lett a koronavírus nyertese Magyarországon

Míg a közösségi közlekedésben az utasok harmada eltűnt, a közúti járműforgalom már a járvány előtti szinten van - sose közlekedtünk még olyan szennyezően, mint most.