Hírlevél feliratkozás
Avatar
2020. augusztus 29. 17:29 Élet

Itt az ideje, hogy komolyabban vegyük az állatokat

A közgazdaságtani modellek minden esetben csak az emberek szempontjából elemzik a világot, még a környezetgazdaságtan is csak olyan értelemben foglalkozik a minket körülvevő világgal, hogy az milyen hatással van ránk. Az állatok ezekben a modellekben legfeljebb erőforrásként vagy fogyasztási cikként jelennek meg. Alexis Carlier és Nicolas Treich, a Toulouse-i Egyetem kutatói azonban azzal a gondolattal játszanak el, hogy mi lenne, ha az állatokat is önálló, jólét-maximalizáló egyedekként építenénk be ezekbe a modellekbe.

Azt már régóta meghaladta a tudomány, hogy az állatok ne lennének képesek érzésekre, érzelmekre. Ebben a tekintetben közelebb állnak az emberekhez, mint azt korábban gondoltuk. De már enélkül a tudás nélkül is az ókor óta foglalkozik a filozófia az állatok morális helyzetével. A vegetarianizmus gyökerei is régre nyúlnak vissza, ami szintén az állatok jólétéből eredeztethető.

Ennek ellenére a közgazdaságtani elemzésekben és kutatásokban még mindig igen kevés hangsúly kerül az állatokra. Ráadásul az állatokkal foglalkozó tanulmányok túlnyomó része az emberek jólétének egyik eszközeként tekint rájuk. Ezekben a modellekben az állatok csak házi-, haszon- vagy kísérleti állatok lehetnek, amelyeknek direkt hatásuk van az emberek jólétére. A vadállatok is megjelennek a modellekben, azonban azok is csak a biodiverzitás szintjén, ami technikailag ugyancsak azt hivatott mérni, hogy mennyire élhető a bolygó a mi számunkra.

Carlier és Treich azonban vitába száll ezzel a hozzáállással, szerintük már eljutottunk odáig, hogy elismerjük, az állatok is rendelkeznek saját jóléttel, amit a közgazdaságtannak is figyelembe kell vennie. Természetesen azt ők is elismerik, hogy az ilyen modellek megfelelő kidolgozásától még messze vagyunk.

Voltak már korábban próbálkozások az állatok jólétének mérésére, de a szerzők szerint ezek még nem érték el a használható állapotot. A kezdeti modellek azonos súlyt rendeltek hozzá minden emberhez és állathoz, amit még Carlierék is túlzásnak éreznek.

Egy másik ötlet szerint az alapján kéne súlyozni a különböző fajok jólétét, hogy mennyi az átlagos neuronszám az egyedek agyában. Ezzel azonban az a probléma, hogy túl kicsi súlyt helyez például a méhekre, amelyek viszont ökológiai szempontból nagyon fontosak a biodiverzitás fenntartásához. Így az állatok jólétének mérésére szolgáló, mindenki számára elfogadható súlyozás kidolgozása még várat magára.

A másik kérdés viszont az, hogy mi történjen, ha megalkotják azt a modellt, ami megfelelő módon veszi figyelembe az emberek és az állatok jólétét is. Mi történik, ha bizonyos állatoknak az növeli a jólétét, ha kevesebben vannak, mint most? A szerzők szerint erre lehetne válasz az emberi beavatkozás, amire már ma is van példa. Ha elszaporodnak egy erdőben az őzek, a vadászok ma is kilövik az egyedek egy részét – az elméleti különbség az lenne, hogy ezt az állatok jólétéért is tennék, nem csak az emberek kedvéért.

Viszont ez túl költséges és esetenként radikális megoldás lenne, ráadásul a történelem már megmutatta, hogy az ember beavatkozása a természetbe nagyon félresikerült helyzetekhez vezethet. A legújabb kutatások például megmutatták, hogy a pandákra irányuló masszív fajvédelmi akciók rengeteget ártottak a pandák területén élő nagy ragadozóknak. Tehát még a jószándékú emberi beavatkozás is súlyos következményekkel járhat.

Ezért más kutatók a laissez-faire megközelítést támogatják, és a mostaninál is kevesebb beavatkozást sürgetnek a vadállatok életébe. Természetesen ez csak akkor tudna teljes mértékben megvalósulni, ha az emberi jólét növelése érdekében végzett természetpusztítást is minimumra tudnánk csökkenteni, amire sajnos nem sok esély van a közeljövőben.

Az látszik tehát, hogy messze van még a közgazdaságtan attól, hogy az állatok és az emberek érdekeit is megfelelő módon építsék be a modellekbe. Ráadásul az még távolabbi célnak tűnik, hogy utána ezeknek a modelleknek az alapján intézkedéseket is hozhassanak, de mindenképp érdekes területnek ígérkezik. Ahogy pedig a tudomány halad előre, lehet, hogy mire elérünk ezekhez a modellekhez, már a növényeket is ugyanúgy figyelembe kell majd venniük, mint az állatokat.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkKutatás bizonyítja, hogy érdemes lelki támaszként kezelni a háziállatunkatEgyre többet költünk a háziállatainkra, de úgy tűnik megéri: egy jó kutya pont olyan szerepet tölthet be, mint egy ember családtag.

Élet állatok háziállatok jólét kísérleti állatok környezetvédelem Olvasson tovább a kategóriában

Élet

Avatar
2021. május 2. 18:01 Élet

Van megoldás a széthagyott közösségi rollerekre és biciklikre

Jól kialakított pontozórendszerrel és visszajelzéssel csökkenthető a nem megfelelő használat.

Torontáli Zoltán
2021. április 30. 12:40 Élet, Világ

Szicília az egy euróért kapható házak Mekkája lett

Újabb 900 ingatlannal bővült az egyébként sem szűkös kínálat.

Stubnya Bence
2021. április 29. 12:38 Élet, Világ

Beárazták a britek, hogy a természet mennyivel dobta meg a turisztikai bevételeket

2019-ben 7 milliárd fonttal. A természetet beárazva igyekszik előmozdítani a környezetvédelem ügyét az Egyesült Királyság.

Fontos

Jandó Zoltán
2021. május 7. 05:42 Vállalat

A magyar cég, amely kiszívja a hőt a Földből

A Mol nem csapott le az ötletükre, így végül úgy döntöttek, maguk csinálják meg a világszinten is egyedinek számító fűtőművet, amelynek külföldön is lehet piaca.

Avatar
2021. május 6. 16:27 Közélet

A módosított magyar költségvetés tele van átláthatatlan és trükkös számítással

A kormány a saját prognózisától is eltér az előirányzatokban, és még regionális összehasonlításban is gyenge a teljesítménye.

Torontáli Zoltán
2021. május 6. 06:03 Adat

Vihar előtti csend: a jósolt áremelés még nem érkezett meg az élelmiszerboltokba

Szokásos havi bevásárlásunknál ugyan mértünk némi drágulást, de ez még biztosan nem az, ami a következő hónapokban várhat ránk.