Hírlevél feliratkozás
Avatar
2020. augusztus 29. 17:29 Élet

Itt az ideje, hogy komolyabban vegyük az állatokat

A közgazdaságtani modellek minden esetben csak az emberek szempontjából elemzik a világot, még a környezetgazdaságtan is csak olyan értelemben foglalkozik a minket körülvevő világgal, hogy az milyen hatással van ránk. Az állatok ezekben a modellekben legfeljebb erőforrásként vagy fogyasztási cikként jelennek meg. Alexis Carlier és Nicolas Treich, a Toulouse-i Egyetem kutatói azonban azzal a gondolattal játszanak el, hogy mi lenne, ha az állatokat is önálló, jólét-maximalizáló egyedekként építenénk be ezekbe a modellekbe.

Azt már régóta meghaladta a tudomány, hogy az állatok ne lennének képesek érzésekre, érzelmekre. Ebben a tekintetben közelebb állnak az emberekhez, mint azt korábban gondoltuk. De már enélkül a tudás nélkül is az ókor óta foglalkozik a filozófia az állatok morális helyzetével. A vegetarianizmus gyökerei is régre nyúlnak vissza, ami szintén az állatok jólétéből eredeztethető.

Ennek ellenére a közgazdaságtani elemzésekben és kutatásokban még mindig igen kevés hangsúly kerül az állatokra. Ráadásul az állatokkal foglalkozó tanulmányok túlnyomó része az emberek jólétének egyik eszközeként tekint rájuk. Ezekben a modellekben az állatok csak házi-, haszon- vagy kísérleti állatok lehetnek, amelyeknek direkt hatásuk van az emberek jólétére. A vadállatok is megjelennek a modellekben, azonban azok is csak a biodiverzitás szintjén, ami technikailag ugyancsak azt hivatott mérni, hogy mennyire élhető a bolygó a mi számunkra.

Carlier és Treich azonban vitába száll ezzel a hozzáállással, szerintük már eljutottunk odáig, hogy elismerjük, az állatok is rendelkeznek saját jóléttel, amit a közgazdaságtannak is figyelembe kell vennie. Természetesen azt ők is elismerik, hogy az ilyen modellek megfelelő kidolgozásától még messze vagyunk.

Voltak már korábban próbálkozások az állatok jólétének mérésére, de a szerzők szerint ezek még nem érték el a használható állapotot. A kezdeti modellek azonos súlyt rendeltek hozzá minden emberhez és állathoz, amit még Carlierék is túlzásnak éreznek.

Egy másik ötlet szerint az alapján kéne súlyozni a különböző fajok jólétét, hogy mennyi az átlagos neuronszám az egyedek agyában. Ezzel azonban az a probléma, hogy túl kicsi súlyt helyez például a méhekre, amelyek viszont ökológiai szempontból nagyon fontosak a biodiverzitás fenntartásához. Így az állatok jólétének mérésére szolgáló, mindenki számára elfogadható súlyozás kidolgozása még várat magára.

A másik kérdés viszont az, hogy mi történjen, ha megalkotják azt a modellt, ami megfelelő módon veszi figyelembe az emberek és az állatok jólétét is. Mi történik, ha bizonyos állatoknak az növeli a jólétét, ha kevesebben vannak, mint most? A szerzők szerint erre lehetne válasz az emberi beavatkozás, amire már ma is van példa. Ha elszaporodnak egy erdőben az őzek, a vadászok ma is kilövik az egyedek egy részét – az elméleti különbség az lenne, hogy ezt az állatok jólétéért is tennék, nem csak az emberek kedvéért.

Viszont ez túl költséges és esetenként radikális megoldás lenne, ráadásul a történelem már megmutatta, hogy az ember beavatkozása a természetbe nagyon félresikerült helyzetekhez vezethet. A legújabb kutatások például megmutatták, hogy a pandákra irányuló masszív fajvédelmi akciók rengeteget ártottak a pandák területén élő nagy ragadozóknak. Tehát még a jószándékú emberi beavatkozás is súlyos következményekkel járhat.

Ezért más kutatók a laissez-faire megközelítést támogatják, és a mostaninál is kevesebb beavatkozást sürgetnek a vadállatok életébe. Természetesen ez csak akkor tudna teljes mértékben megvalósulni, ha az emberi jólét növelése érdekében végzett természetpusztítást is minimumra tudnánk csökkenteni, amire sajnos nem sok esély van a közeljövőben.

Az látszik tehát, hogy messze van még a közgazdaságtan attól, hogy az állatok és az emberek érdekeit is megfelelő módon építsék be a modellekbe. Ráadásul az még távolabbi célnak tűnik, hogy utána ezeknek a modelleknek az alapján intézkedéseket is hozhassanak, de mindenképp érdekes területnek ígérkezik. Ahogy pedig a tudomány halad előre, lehet, hogy mire elérünk ezekhez a modellekhez, már a növényeket is ugyanúgy figyelembe kell majd venniük, mint az állatokat.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkKutatás bizonyítja, hogy érdemes lelki támaszként kezelni a háziállatunkatEgyre többet költünk a háziállatainkra, de úgy tűnik megéri: egy jó kutya pont olyan szerepet tölthet be, mint egy ember családtag.

Élet állatok háziállatok jólét kísérleti állatok környezetvédelem Olvasson tovább a kategóriában

Élet

Váczi István
2021. augusztus 3. 12:30 Élet

Nyaralás alatt is el tudja érni munkaadója a németek háromnegyedét

Sokan nem merik teljesen elengedni a munkát, mert úgy gondolják, hogy a főnökük ezt rossz néven venné. Igaz, sokukat csak vészhelyzet esetén lehet elérni.

Kasnyik Márton
2021. augusztus 1. 17:36 Élet

Egyre több a bizonyíték, hogy az ősember jó sok szénhidrátot evett

Vad gabonát őröltek, kenyeret sütöttek, gyökereket és hüvelyeseket főztek jóval azelőtt, hogy elindult volna a tudatos mezőgazdaság.

Avatar
2021. július 30. 16:28 Élet, Világ

Megmentheted-e az egyéni döntéseiddel a világot a klímakatasztrófától?

A cégek szeretik azt mondani, hogy ők csak olyan termékeket gyártanak, amelyeket el lehet adni. A fogyasztóknak kellene más termékeket venniük? De befolyásolhatja az egyéni fogyasztói döntés a piacokat?

Fontos

Papp László
2021. augusztus 2. 17:07 Pénz

Lassulhat vagy meg is állhat az ingatlanárak emelkedése a kamatemelések miatt

Olyan sokféle módon érinti mindennapjainkat a jegybank kamatemelési ciklusa, hogy a következő hónapok izgalmasak lesznek a lakosság és a cégek számára is.

Stubnya Bence
2021. augusztus 2. 06:06 Adat, Vállalat

Mi történne valójában, ha 200 ezerre emelnénk a bruttó vagy akár a nettó minimálbért?

Orbán Viktor bruttó 200 ezres ajánlata nem kiugró, Karácsony Gergely nettó 200-as licitje már komolyabb, de érdemi hatása még annak is csak más intézkedésekkel kombinálva lenne.

Avatar
2021. augusztus 1. 07:20 Közélet, Pénz

Mai szemmel szinte elképzelhetetlen állapotok között indult el a forint, épp 75 éve

Magyarország szó szerint romokban hevert, az államnak súlyos fizetési kötelezettségei voltak, bevétele viszont alig. A pengőt fel kellett áldozni.