Hírlevél feliratkozás
Avatar
2019. szeptember 21. 06:55 Élet

Kutatás bizonyítja, hogy érdemes lelki támaszként kezelni a háziállatunkat

A budapestiek 2012-ben nagyjából 24 milliárd forintot költöttek csak a kutyáikra. Egy amerikai tanulmány szerint több pénzt költenek háziállatokra az emberek, mint könyvekre és más olvasnivalóra összesen. De vajon mivel tudják viszonozni kedvenceink az áldozatunkat? Régen azért tartottak kutyát, hogy megvédje a házat, macskát pedig azért, hogy eltávolítsa a kártevőket. Ez ma már csak kis részben ok a háziállatok tartására, inkább társként tekintünk rájuk. Allen R. McConell és szerzőtársai egy tanulmányban annak jártak utána, hogy mennyire teljesítenek jól ebben a szerepben kedvenceink.

Amerikában 2002-ben nagyjából

65 millió kutya és majdnem 80 millió macska élt háziállatként.

Tizennyolc éven aluli gyerekből összesen volt 72 millió. De nem csak mennyiségben, minőségben is jól állnak a háziállatok, már ha ezt a rájuk költött pénzben mérjük. 2015-ben már a 60 milliárd dollárt is meghaladta az amerikaiak háziállatokra fordított költése. Arról nem is beszélve, hogy ez a költés egyike az olyan ritka kiadásoknak, amik nem csökkentek, sőt kicsit növekedtek is a válság ideje alatt. Az emberek hamarabb húzzák meg a nadrágszíjat a saját költéseiknél, mint a háziállataikénál.

Ennek nagy része ételre és az állatok egészségügyi kiadásaira megy el, de csak az új állatok megvételére is 2 milliárd dollár felett áldoztak Amerikában. Pedig a leggyakoribb háziállatokat ingyen is be lehet szerezni menhelyekről. Ráadásul ezzel nem szaporítjuk a kóbor állatok rohamosan növekvő számát, hanem jobb lehetőséget biztosítunk az arra érdemes állatoknak. Szerencsére egyre szigorúbb a tenyésztés szabályozása és az állatok jólétét is jobban felügyelik, egyre többször olvashatjuk, hogy elítélnek állatkínzókat.

Egy közgazdász a számokat látva jogosan kérdezheti, hogy mennyi hasznosság jár az állatokkal, ha ennyi költséget hajlandóak vagyunk elszenvedni értük?

Ezt pénzre lehetetlen átfordítani, de arról sincs sok tanulmány, hogy egyáltalán van-e hatásuk a lelki vagy szociális jólétünkre. A legvadabb állatokat viszik repülőre, mint terápiás állat, de azt is alig tudjuk, hogy egészségesebbek leszünk-e, ha macskát vagy kutyát tartunk. McConell és szerzőtársai ennek jártak utána.

Azt az amerikai népszámlálási adatokból látjuk, hogy fiatal gyermektelen párok előszeretettel tartanak állatot, és bár kisgyermekes családoknál nem jellemző, de a gyerekek korával nő a háziállat beköltözésének a valószínűsége is. De vajon milyen módon hat a gazdik életére, ha megosztják az otthonuk állatokkal is?

McConnelliék a háziállat tartás pszichológiai hatását kérdőíves és kísérleti módszerekkel vizsgálták. Azt tudjuk, hogy nehéz számszerűsíteni, de pénzben mérhető haszna van, ha az életminőségünk javul, akár az egészségesebb lelki állapotunknak köszönhetően. Így, ha bebizonyosodik, hogy az állatok javítják a lelki egészségünket, akkor közelebb kerülhetünk ahhoz, hogy megállapítsuk, megéri-e ennyi pénzt költeni rájuk.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMennyit ér egy emberélet? Másfél milliárd forintotBármilyen őrülten is hangzik, de muszáj adni valamilyen értéket egy ember életének. Bemutatunk néhány objektív módszert.

A válasz persze önmagában senkit sem fog meglepni, jó hatással vannak az emberekre az háziállataik, hiszen mi másért tartanánk őket. De McConnelliék elemzése egészen mélyen megvizsgálja, hogy mikre hatnak az állattartás örömei.

Az látszik, hogy ezeknek az embereknek nagy része családtagként tekint az állatokra. Az állattartók harmada beengedi őket az ágyukba,

25 százalékuk szerint pedig jobban figyel rájuk a háziállat, mint a párjuk.

 

Ebből kiindulva arra voltak kíváncsiak a szerzők, hogy valóban tudnak-e támogatást nyújtani az állatok a gazdáiknak. Pszichológiai teszteknél használt módszertannal megvizsgálták az állattartók személyiségét, pszichológiai egészségét és, hogy mennyire támaszkodnak az állataikra nehéz lelki helyzetben.

A háziállatot tartók lelkiismeretesebbek és extravertáltak voltak, ami mindkettő olyan személyiséget jelent, akikre kevésbé jellemző a depresszió, a lelki betegségek és a magányosság érzése. Ezen túl jellemzőbb a jobb önbecsülés, boldogság és fittség. Más személyiségjegyekben nem különböznek az állattartók és akiknek nincs háziállata, de már ez is mutatja, hogy jó hatással lehet a pszichére, ha állatot tartunk.

Az állattartók a direkt méréseken is magasabb önbecsülési eredményeket értek el és többet is mozognak, mint nem állattartó társaik. Amikor azt nézték meg, hogy mennyire elégítik ki a gazdik  szociális igényeit a kutyájuk, akkor arra az eredményre jutottak, hogy

hasonló eredményeket értek el, mint a családtagok vagy a barátok.

Viszont nem volt igaz, amit előzetesen feltételezhetnénk, hogy azért tekint valaki nagyon jó társként a kutyájára, mert kevésbé támaszkodhat az őt körülvevő emberekre. Akik úgy érzik, hogy több támogatást kapnak a kutyájuktól, ők jellemzően az ismerősökkel is így éreznek, tehát nem helyettesítő hatás a kutyák vagy az emberek lelki támogatása.

Egyébként az is kiderült, hogy fontos a háziállat személyisége. A kutyák személyiségét is meg lehetett mérni tesztek segítségével, és akik ezen

a jó kutya kritériumoknak megfeleltek, azoknak a gazdái is úgy érezték, hogy jobban támaszkodhatnak rájuk.

Végül kísérleti közegben magányosság érzést idéztek elő a résztvevőknél, majd megnézték, hogy ez mennyire múlik el, ha az alanyok a háziállatukra, a testvérükre vagy valami semleges tényre gondolnak. A testvér vagy az állat felidézése ugyanúgy elmulasztotta a magányosság által okozott szomorúságot, míg a semleges helyzet semmit sem segített.

Ezzel belátták, hogy a fentebb említett lelki egészségre gyakorolt hatások valóban az állatok miatt vannak, nem pedig csak alapból jobb az egészsége azoknak, akik úgy döntenek, hogy megosztják az otthonukat egy háziállattal. Bár nyilván nem ez alapján döntenek az emberek az állattartás mellett, de a kutatás alapján megéri a sok időt, pénzt és energiát, amit rájuk költünk, és valóban van értelme lelki támaszként alkalmazni őket.

Egy hajléktalanokkal készült interjú sorozat is arra az eredményre jutott, hogy jobban viselik a nehézségeket és kevésbé hajlamosak különböző szerekhez nyúlni, ha egy állatban társra lelhetnek. De sok tanulmány megmutatta azt is, hogy súlyos betegségben szenvedők jobban viselik az ezzel járó negatívumokat, ha van háziállatuk.

Összességében azt mondhatjuk, hogy mindenkinek a lelki egyensúlyában segíthet, ha van háziállata, akár egyedülálló, akár családban él, akár magányos vagy társasági ember. Viszont sokat spórolhatunk, ha nem drága tenyésztői állatokat választunk, hanem a fenntarthatóság szellemében örökbe fogadunk egy rászoruló állatot. Ezen túl természetesen felelősséget kell vállalni azért, akit befogadunk az otthonunkba, mert az háziállatunk is megérdemli, támaszt nyújtsunk neki, ha már ő megteszi ezt értünk.

Élet állattartás egészség háziállatok jóllét költségek pszichológia Olvasson tovább a kategóriában

Élet

Váczi István
2019. december 8. 13:00 Élet

Ehető kávéspoharakkal csökkentik a szemét mennyiségét

Az új-zélandi nemzeti légitársaság kísérletképpen olyan poharakban szolgálja fel a kávét járatain, amelyeket az ital elfogyasztását követően meg lehet enni.

Torontáli Zoltán
2019. december 8. 07:59 Élet, Világ

Hátba szúrás, zsugoriság és morális csőd miatt bukott el a nagy kísérlet

560 euró havonta, megkötés nélkül - jól hangzik, de a finn alapjövedelem-program egy nemes cél szürreálisan banális bukásával ért véget.

Torontáli Zoltán
2019. december 7. 12:29 Élet

A 40 órás munkahét csak az ipari forradalom rabszolgatartó rendszerének enyhébb formája

Miután sokszor bebizonyosodott, hogy kevesebbet dolgozni hatékonyabb, érdemes a kérdést történeti és pszichológiai összefüggésbe is helyezni.

Fontos

Avatar Avatar
2019. december 11. 06:49 Vállalat

Ezért érzed úgy, hogy a te béred lassabban nő, mint az átlag

Jól kell megválasztania az iparágat és a céget, aki jól akar keresni. Végső soron oda érdemes menni, ahol nagyobb teljesítményhez segíthetjük a vállalatunkat.

Kasnyik Márton
2019. december 9. 16:32 Vállalat

Ebből az ábrából kiderül, mennyire értékeli a piac a NER-cégeket

Sokkal több pénzt toltak volna a befektetők a piaci vállalatokba, mint a NER-cégeibe az MNB kötvényprogramjában.

Bucsky Péter
2019. december 9. 06:58 Adat

Nagy üzlet a feketézéssel fertőzött bulinegyed, csak nem a kerületnek

Pár vendéglátóhely adja a bevétel és a nyereség felét, sok kisebb hely alig jelent be dolgozót a bulinegyedben. Az állam jól jár, a mellékhatásokat elviselő kerület bukik.