Vivian Paez herpetológus fekete teknősökkel foglalkozik a kolumbiai Medellín város állami egyetemén, férje Brian Bock pedig a kihalással veszélyeztetett Magdalena folyami teknősöket tanulmányozza. A házaspárnak március elején majdnem 100, éppen kikelés előtt lévő teknőstojása volt, amelyeket megfelelő laboratóriumi körülmények között, állandó hőmérsékleten kellett tartaniuk. Amikor március 17-én eldőlt, hogy a koronavírus-járvány miatt az egyetemet átmenetileg be kell zárni, a kutatóknak nem volt más választásuk, mint hazavinni a tojásokat.
Ahogy a Nature írja, a költözésnél nagy volt a kockázata annak, hogy a tojások a hőmérséklet ingadozás vagy a külső zajok miatt sérülnek, de végül sikerült elhelyezniük őket a ház garázsában.
Azok a kutatók, akik nem tudnak bemenni a laborjaikba, világszerte hasonló dilemmával néznek szembe: vagy hazaviszik az állatokat, vagy elengedik, vagy sajnos le kell ölniük őket.
Egy brazil kutatóorvos, Maria Eugênia Duarte például közel 100 immunhiányos állapotba hozott kísérleti egeret tart. A főleg gyerekeket sújtó rosszindulatú szarkómákat vizsgálja, és a pácienseiből az egerekbe ültetett daganatok fejlődését tanulmányozza.
Mivel Rio de Janeiro le van zárva, és Duarte 60 év felettiként egyáltalán nem mozoghat, a munkatársai 12 órás műszakokban éjjel-nappal gondoskodnak az egerekről. A felügyelet mellett azonban minden más támogatás megszűnt, ha bármilyen felszerelés meghibásodik, akkor senki nem lesz, aki megjavítsa, és minden eddigi kísérletnek le kell állnia.
Máshol eleve kizárt volt, hogy fenn lehessen tartani a kísérleti egér populációt, a kutatók százával ölték le az állataikat, amelyek egyébként komoly értéket képviselnek. Egy amerikai halbiológus pedig a múlt héten 48 pettyes kajmánhalat volt kénytelen visszaengedni a vadonba.
Milánóban az egyetemen csodák csodájára még kitartanak. Az intézményben többek között 10 ezer kísérleti egeret és 2 ezer zebrahalat tartanak, de vannak kísérleti nyulaik és békáik is. A Nature cikke szerint egyelőre sikerült úgy megoldani a helyzetet, hogy az állatokat gondozó személyzet a megfelelő távolságtartási szabályok mellett dolgozik.
Az amerikai Seattle-ben is sikerült elérni, hogy a laborban tartott állatok gondozása olyan létfontosságú munkának minősüljön, hogy a munkatársak a kijárási korlátozás alatt is dolgozhassanak.
Mégis sokan vannak, akinek nem marad más választásuk, mint hazavinni az állatokat. Egy marylandi kutatópáros például most kénytelen a kétszobás lakását megosztani két katicabogár kolóniával, a hűtőt pedig teljes mértékben elfoglalja az állatok tápláléka.
A napokban a Paez-Bock párosnál a hazavitt teknőstojások elkezdtek kikelni, a házaspár 19 éves, iskolabezárás miatt otthon tanuló lánya már 15 kis teknőssel kénytelen megosztani a szobáját. “Még szerencse, hogy nem jaguárokkal vagy krokodilokkal foglalkozunk” – mondja Vivian Paez.
