Hírlevél feliratkozás
Stubnya Bence
2020. február 20. 12:26 Élet

A titokban szivárogtatott metán miatt még jobban rombolja az éghajlatot az olaj- és gázipar

Az olaj- és gázkitermelés sokkal nagyobb szerepet játszhat a légkörben lévő egyik nagy üvegházhatást okozó gáz, a metán koncentrációjának növekedésében, mint ahogy eddig hittük – derül ki egy friss kutatásból, ami a Nature-ben jelent meg.

A kutatás eredményei alapján erős a gyanú, hogy az olajipari cégek rutinszerűen és szándékosan szivárogtatnak metánt a légkörbe. Benjamin Hmiel, a Rochesteri Egyetem kutatója és a tanulmányt készítő kutatócsoport vezetője szerint amennyiben az általuk mért kibocsátás valóban olaj- és földgázkitermelés mellékterméke, akkor az vagy

arra utal, hogy az iparágban erről nem tudnak, vagy arra, hogy eltitkolják.

A metán légköri koncentrációja nagyjából megduplázódott az ipari forradalom előtti időszakhoz képest. A metán a földgáz fő alkotóeleme, klímavédelmi szempontból azért különösen veszélyes, mert 20 éves időtávon a szén-dioxidhoz képest akár 60-80-szoros mértékben melegíti a bolygót a légkörbe kerülése. A fosszilis tüzelőanyagok előállítása mellett az állattartás is komoly forrása a metánkibocsátásnak, ugyanis a szarvasmarhák és bárányok szervezete is jelentős mértékben termeli ezt a gázt az emésztés eredeményeként.

Arról, hogy a metán mekkora mértékben kerül a légkörbe ipari tevékenység vagy természetes folyamatok következtében, hosszú ideje folyik a tudományos vita. Metán szivárog az óceánok mélyéből, vagy például az iszapvulkonokból. Azonban a New York times korábbi oknyomozó cikke helyszíni vizsgálatok alapján arra is talált bizonyítékot, hogy az Egyesült Államokban néhány nyugat-texasi olajkútból annak ellenére szivárgott a metán, hogy a törvény szerint biztosítani kell, hogy a kitermelés során ne kerüljön a légkörbe az üvegházhatású gáz.

Azért, hogy kibocsátás forrásának megoszlásáról átfogó képet kapjanak, a Rochester Föld- és Környezettudományi Tanszékének kutatói 1750-ig visszamenőleg vizsgálták meg az antarktiszi és grönlandi kibocsátás összetételét és adatait. Olyan izotópokat azonosítottak be, amik segítségével meg tudják különböztetni a természetes forrásból és a kőolaj- illetve földgázkitermelésből légkörbe kerülő metánt.

Arra jutottak, hogy a természetből származó metánkibocsátás a valóságban sokkal kisebb, mint a globális kibocsátás kiszámításához használt becslésekben, amiből az következik, hogy a fosszilis energiahordozók kitermeléséből származó kibocsátás nagyjából 25-40 százalékkal van alulbecsülve. Robert Howarth, a Cornell Egyetem kutatója nem vett részt a kutatásban: ő a New York Times megkeresésére “nagyon fontos tanulmánynak” nevezte a Hmielék kutatását.

Howarth szerint az eredmény összhangban van a legújabb kutatások eredményeivel. Egy tavaly megjelent tanulmány szerint az észak-amerikai gáztermelés okozta a metánkibocsátás globális növekedésének kb. harmadát az elmúlt évtizedben. Daniel J. Jacob, a Harvard kutatója szintén jelentősnek találta az eredményeket, és elismerte, hogy ő maga is túlbecsülte a természetes forrásból származó metán koncentrációját a saját kutatásaiban. Azzal azonban vitatkozott, hogy a fosszilis tüzelőanyagok előállítása során keletkező kibocsátások nagyobbak lettek volna annál, mint amit korábban becsülték.

A vita egy módszertani különbségen alapul: a kutatók egy része a teljes koncentrációt vizsgálva becsli a kibocsátás forrását, mások viszont az egyes kibocsátók, tehát például az olajkutak kibocsátását összeadva számolnak. Jacob ez utóbbi csoportba tartozik, és ez alapján kritizálta a kutatást, azonban a cikk megjegyzi, hogy ennek a módszertannak is vannak hátrányai, például hogy ahogy a lap oknyomozása is bebizonyította, nem minden kút esetében nyilvánosak a kibocsátási adatok.

A tanulmány egyik szerzője a New York Timesnak elismerte, hogy nekik is voltak problémáik a kutatásukkal, ugyanis a grönlandi jégből nagyon nehézkes a mintavétel, ami miatt kevesebb adat állt a rendelkezésükre, mint amennyivel dolgozni szerettek volna. Szerinte ezért további kutatásokra van még szükség ugyanezen a területen.

Ez a kutatási eredmény Magyarország klímavédelmi célkitűzései szempontjából azért is lehet különösen aktuális, mert a szerdán Palkovics László innovációs és technológiai miniszter bejelentette, hogy 2025-ig leállítják a széntüzelést a Mátrai Erőműben, ehelyett nagyrészt földgázalapú, kisebb részt pedig napelemes technológiára állítják át az erőmű energiatermelését. A Mátrai erőmű átalakításáról szóló tervet Palkovics “környezetbarátként” harangozta be. A tanulmány eredményei alapján ez csak abban az esetben igaz, ha arról is gondoskodnak, hogy megfelelő technológia álljon rendelkezésre a termelés közben keletkező metán tárolására is.

Élet metán Olvasson tovább a kategóriában

Élet

Torontáli Zoltán
2020. április 8. 06:51 Élet

Több százezer veszélyeztetett embert járatunk a járványban feleslegesen az orvosi rendelőkbe

A cukorbetegek nem kaphatják meg elektronikusan minden receptjüket, pedig a technológia ki van építve hozzá. Pár papírdarab miatt túráztatunk rengeteg veszélyeztetett, idős embert.

Avatar
2020. április 7. 15:27 Élet

Kulcsfontosságú a kommunikáció a koronavírus-válság kezelésében

Minden válsághelyzet menedzselése elsősorban kommunikációs alapon zajlik, ezért óriási a felelőssége a pozícióban lévő országos és szervezeti vezetőknek.

Fabók Bálint
2020. április 6. 10:15 Élet

Az új világban a szabadságot jelentheti, ha valaki felgyógyult a koronavírusból

A gazdasága újraindítását tervező Olaszországban a tervek szerint azok mehetnek először munkába, és egyáltalán a szabadba, akik immunisak lehetnek a betegségre.

Fontos

Váczi István
2020. április 9. 06:53 Adat

Búcsút mondhatunk az épp induló baby boomnak, ha elszúrjuk a válságkezelést

A rendszerváltás és a 2008-as válság után is durván visszaesett a gyermekvállalási kedv, ami figyelmeztető jel a mostani helyzetben.

Stubnya Bence Jandó Zoltán
2020. április 8. 20:10 Vállalat

„Ugyanaz van, mint a Gyurcsány-kormány idején: duma és porhintés” – cégek értékelték a mentőcsomagot

A járvány által legkomolyabban érintett iparágakban működő cégek nagyon várták a mentőcsomag részleteit, de a bejelentés óta még nagyobb a bizonytalanság.

Fabók Bálint
2020. április 8. 14:14 Közélet

Alighogy bevezették, máris megroppan a kormány új egyetemi modellje

A Corvinus finanszírozását a Molra alapozták, amely azonban idén valószínűleg nem fizet osztalékot. Tavaly 13,5 milliárd ment az egyetemnek, idén ez 1,2 milliárd lehet.