Az olaj- és gázkitermelés sokkal nagyobb szerepet játszhat a légkörben lévő egyik nagy üvegházhatást okozó gáz, a metán koncentrációjának növekedésében, mint ahogy eddig hittük – derül ki egy friss kutatásból, ami a Nature-ben jelent meg.

A kutatás eredményei alapján erős a gyanú, hogy az olajipari cégek rutinszerűen és szándékosan szivárogtatnak metánt a légkörbe. Benjamin Hmiel, a Rochesteri Egyetem kutatója és a tanulmányt készítő kutatócsoport vezetője szerint amennyiben az általuk mért kibocsátás valóban olaj- és földgázkitermelés mellékterméke, akkor az vagy

arra utal, hogy az iparágban erről nem tudnak, vagy arra, hogy eltitkolják.

A metán légköri koncentrációja nagyjából megduplázódott az ipari forradalom előtti időszakhoz képest. A metán a földgáz fő alkotóeleme, klímavédelmi szempontból azért különösen veszélyes, mert 20 éves időtávon a szén-dioxidhoz képest akár 60-80-szoros mértékben melegíti a bolygót a légkörbe kerülése. A fosszilis tüzelőanyagok előállítása mellett az állattartás is komoly forrása a metánkibocsátásnak, ugyanis a szarvasmarhák és bárányok szervezete is jelentős mértékben termeli ezt a gázt az emésztés eredeményeként.

Arról, hogy a metán mekkora mértékben kerül a légkörbe ipari tevékenység vagy természetes folyamatok következtében, hosszú ideje folyik a tudományos vita. Metán szivárog az óceánok mélyéből, vagy például az iszapvulkonokból. Azonban a New York times korábbi oknyomozó cikke helyszíni vizsgálatok alapján arra is talált bizonyítékot, hogy az Egyesült Államokban néhány nyugat-texasi olajkútból annak ellenére szivárgott a metán, hogy a törvény szerint biztosítani kell, hogy a kitermelés során ne kerüljön a légkörbe az üvegházhatású gáz.

Azért, hogy kibocsátás forrásának megoszlásáról átfogó képet kapjanak, a Rochester Föld- és Környezettudományi Tanszékének kutatói 1750-ig visszamenőleg vizsgálták meg az antarktiszi és grönlandi kibocsátás összetételét és adatait. Olyan izotópokat azonosítottak be, amik segítségével meg tudják különböztetni a természetes forrásból és a kőolaj- illetve földgázkitermelésből légkörbe kerülő metánt.

Arra jutottak, hogy a természetből származó metánkibocsátás a valóságban sokkal kisebb, mint a globális kibocsátás kiszámításához használt becslésekben, amiből az következik, hogy a fosszilis energiahordozók kitermeléséből származó kibocsátás nagyjából 25-40 százalékkal van alulbecsülve. Robert Howarth, a Cornell Egyetem kutatója nem vett részt a kutatásban: ő a New York Times megkeresésére “nagyon fontos tanulmánynak” nevezte a Hmielék kutatását.

Howarth szerint az eredmény összhangban van a legújabb kutatások eredményeivel. Egy tavaly megjelent tanulmány szerint az észak-amerikai gáztermelés okozta a metánkibocsátás globális növekedésének kb. harmadát az elmúlt évtizedben. Daniel J. Jacob, a Harvard kutatója szintén jelentősnek találta az eredményeket, és elismerte, hogy ő maga is túlbecsülte a természetes forrásból származó metán koncentrációját a saját kutatásaiban. Azzal azonban vitatkozott, hogy a fosszilis tüzelőanyagok előállítása során keletkező kibocsátások nagyobbak lettek volna annál, mint amit korábban becsülték.

A vita egy módszertani különbségen alapul: a kutatók egy része a teljes koncentrációt vizsgálva becsli a kibocsátás forrását, mások viszont az egyes kibocsátók, tehát például az olajkutak kibocsátását összeadva számolnak. Jacob ez utóbbi csoportba tartozik, és ez alapján kritizálta a kutatást, azonban a cikk megjegyzi, hogy ennek a módszertannak is vannak hátrányai, például hogy ahogy a lap oknyomozása is bebizonyította, nem minden kút esetében nyilvánosak a kibocsátási adatok.

A tanulmány egyik szerzője a New York Timesnak elismerte, hogy nekik is voltak problémáik a kutatásukkal, ugyanis a grönlandi jégből nagyon nehézkes a mintavétel, ami miatt kevesebb adat állt a rendelkezésükre, mint amennyivel dolgozni szerettek volna. Szerinte ezért további kutatásokra van még szükség ugyanezen a területen.

Ez a kutatási eredmény Magyarország klímavédelmi célkitűzései szempontjából azért is lehet különösen aktuális, mert a szerdán Palkovics László innovációs és technológiai miniszter bejelentette, hogy 2025-ig leállítják a széntüzelést a Mátrai Erőműben, ehelyett nagyrészt földgázalapú, kisebb részt pedig napelemes technológiára állítják át az erőmű energiatermelését. A Mátrai erőmű átalakításáról szóló tervet Palkovics “környezetbarátként” harangozta be. A tanulmány eredményei alapján ez csak abban az esetben igaz, ha arról is gondoskodnak, hogy megfelelő technológia álljon rendelkezésre a termelés közben keletkező metán tárolására is.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Élet metán Olvasson tovább a kategóriában