„Ahhoz, hogy legyőzze Góliátot, Dávidnak másfajta fegyverre volt szüksége. Ha ugyanazt a fegyvert használta volna, elvesztette volna a harcot. Meg kell találnod a saját fegyvered. Erről szól a Brentford” – vázolta fel egy hasonlattal az angol fociklub filozófiáját Rasmus Ankersen klubigazgató.
A londoni kiscsapat tíz évvel ezelőtt még a negyedosztályban játszott. Már ekkor támogatta a klubot egy angol milliomos, Matthew Benham, aki gyerekkora óta szurkol a csapatnak. 2012 óta lényegében a Brentford kizárólagos tulajdonosa, és az általa kifejlesztett sajátos klubmodellnek köszönhetően a csapat évek óta a másodosztály stabil középcsapata. Pedig a bajnokságban mindössze három csapatnak alacsonyabb a költségvetése. Ezzel együtt jövőre akár a Premier League-be is feljuthat, mivel jelenleg ötödik helyen áll a bajnokságban.
Elsőként mentek rá az adatokra
A Brentford filozófiája abból indul ki, hogy ha az alacsony költségvetésével olyan klubmodellt követ, mint a nagycsapatok, akkor nem lesz sikeres. Ehelyett a focivilágban lényegében elsőként statisztikai adatokra építették fel az átigazolási politikájukat. Olcsón vesznek alulértékelt játékosokat, akiket később többszörös áron passzolnak tovább.
A Brentford focistái a Chelsea elleni kupameccsen 2017-ben. Fotó: AFP
Az elképzelés alapját Benham szerencsejáték-piaci cégei adták. A tulajdonosnak van sportfogadással foglalkozó vállalkozása, a Smartodds nevű cége pedig statisztikai módszerekkel becsül meg sporteredményeket, így többek között fogadóirodáknak ad tanácsot. Miután a Brentford tulajdonosa lett, Benham döntött úgy, hogy a klub felvirágoztatásában fontos szerepet szán a sportstatisztikának, amivel úttörő lett napjaink labdarúgásában.
Bár ma már nehéz elképzelni, akár csak 6-8 éve lényegében egyáltalán nem volt kultúrája az adatalapú elemzésnek a fociban. Ahogy korábban is írtunk róla, a vezetőedzők közül szinte senki sem használt statisztikákat. A Chelsea volt ugyan az első angol csapat, amely 2008-ban létrehozta az elemzői részlegét, az Arsenal később pedig megvett egy elemző céget, de ezeknél a csapatoknál sokáig nem igazán vették figyelembe az adatokat a menedzserek. A Brentforddal nagyjából egy időben fordult az adatok felé a Liverpool, amely remek igazolásainak köszönhetően a világ egyik legerősebb csapatává vált.
Miután Benham a Brentford tulajdonosa lett, menedzsmentje azzal szembesült, hogy az utánpótlásképzésük teljesen hatékonytalan. Az akadémiájukról érkező fiatalok közül utoljára 2005-ben került be játékos stabilan a felnőttcsapat kezdőjébe. Emiatt úgy döntöttek, hogy inkább beszántják a rosszul működő rendszert. „Ha ugyanúgy játsszuk a játékot, mint a többi klub, nem fogunk nyerni. De miben lehetünk mások? Erre pedig azt mondtuk, hogy az igazolásokban” – mondta Ankersen, a klubigazgató.
Figyelmük ezért az elsőosztályú csapatok akadémiáin végzett fiatalok felé fordult, mivel döntő többségüknek nem sikerül az áttörés. „Ezek a fiatalok követnek el hibákat, de ez részben pont a korukkal magyarázható. Tehát úgy döntöttünk, hogy ezekkel a visszautasított játékosokkal próbálkozunk, a Jamie Vardy-kkal” – mondta.
A mindössze 36 éves, saját magát antropológusként jellemző dán Ankersen egy nagyon érdekes hátterű ember. Profi foci karrierje fiatalon véget ért egy sérülés miatt. Mivel régóta foglalkoztatta a tehetség és a genetika esetleges kapcsolata, elutazott egy fél évig tartó tanulmányútra. Heteket, hónapokat töltött el a számos sztárspirintert kinevelő jamaicai futóklubnál, a hosszútávfutó-bajnokok sorát adó kenyai városban vagy a női golfban utolérhetetlen Dél-Koreában. Tapasztalatairól több könyvet is írt, amelyek komoly sikert arattak.
Ankeresen előadása a TED-en
Ankersenben ezeken az utakon tudatosult, hogy nem a véletlen vagy a genetika áll a sportsikerek mögött, hanem valami különleges szakértelem. Ez a felismerés is szerepet játszott abban, hogy az adatelemzéseknek kulcsszerepe lett a Berentfordnál az olcsón megszerezető, alulértékelt játékosok felkutatásában. Bár a hagyományos megfigyelésnek is maradt jelentősége az átigazolásoknál, teljesítménymutatók átvilágítása nélkül nem vesznek játékost. Egy focista átigazolását összesen 25 beszámoló előzi meg.
A keret teljesen átalakult, mára a Brentfordé az egyik legfiatalabb csapat a másodosztályban. A klubmodell sikerességére jó példa Scott Hogan, akit 2014-ben 750 ezer fontért vettek meg, három évvel később pedig 15 milliót fizetett érte az Aston Villa.
Átlagos csatárból Neymar lehet adatokkal
A nemzetközi fociban eddig még nagyobb sikereket ért el Benham másik befektetése, a dán Midtjylland, amelynek a magyar Korcsmár Zsolt is a játékosa. A klubot 1999-ben alapították két kisebb csapat egyesítésével. A Brentforddal ellentétben a dán klub ismert volt erős utánpótlásképzéséről. Itt nevelkedett Simon Kjær vagy Pione Sisto.
Pione Sisto ünnepli a gólját a Manchester United ellen az Európa Ligában 2016-ban. Fotó: AFP
Benham 2014-ben lett a klub többségi tulajdonosa, addig a harmadik volt a csapat legjobb helyezése. Az új tulajdonossal azonnal megjelentek az analitikai módszerek, amelyek már az első évben történelmi sikerhez segítették a Midtjyllandot. A csapat megszerezte első bajnoki címét egy speciális képességnek köszönhetően.
Rögzített játékhelyzetből*tehát szöglet, szabadrúgás vagy tizenegyes révén 25 gólt ért el a csapat, amely az európai klubfociban is párját ritkította. A Midtjylland összes góljának közel 40 százaléka esett pontrúgás után, egyedül az Atlético Madrid előzte meg ebben a mutatóban. A dán csapat egy újonnan érkezett segédedző vezetésével, statisztikai adatok felhasználásával tökéletesítette pontrúgásait.
A Midtjylland második bajnoki címét ünnepli 2018-ban. Fotó: AFP
A Midtjylland fölényét jól mutatta, hogy a második legtöbb rögzített játéhelyzetből gólt szerző csapat kevesebb mint fele annyi, 11 ilyen gólt lőtt. Amikor négy évvel később a Midtjylland ismét megnyerte a bajnokságot, ugyanúgy 25 gólt szerzett pontrúgások után. Ekkor viszont további két csapat is több mint húsz ilyen gólt lőtt*ehhez az is hozzátartozik, hogy időközben két csapattal bővült a liga. Az egész ligában jelentősen nőtt ez a mutató, az egy meccsre eső pontrugásos gólok száma 0,55-ről 0,75-re nőtt négy év alatt.
„Ez rámutatott egy kihasználatlan taktikai elemre, amely annyi gólhoz tud segíteni egy csapatot, hogy az megnyerje a bajnoki címet. És utána ez végigmehet az egész sportágon” – mondta Ted Knutson, a csapat egykori alkalmazottja. Szerinte a pontrúgások tökéletesítése a legjobb befektetés egy fociklub számára, sokkal inkább megéri elmerülni az adatok és videók elemzésében, mint átigazolni egy sztárt.
„Jelenleg egy átlagos csapat 0,3-0,35 gólt lő egy meccsen rögzített helyzet után. A legjobbak viszont 0,75-0,8-at. Egy ilyen szintű hatékonyság-növekedés olyan, mintha egy átlagos Premier League-csatárt felvinnénk Neymar szintjére, csak nem kellene érte fizetni és állni a bérét” – mondta Knutson.
Az adatalapú megközelítés a játékosok nagyobb leterheltségével jár, de az eredmény őket is teljesen meggyőzte. Az adatokat ugyanis órákon át elemzik csapatgyűléseken, amelyeken nemcsak a játékosok vesznek részt, hanem Ankersen és Benham is bekapcsolódik Skype-on keresztül. „Egyszer Benham mutatott nekünk YouTube-videón egy 20 évvel ezelőtti szögletvariációt, és azon tűnődött, hogy újra be lehetne-e vetni. Jó volt látni, hogy ennyire foglalkoztatja a csapat, és azt is mutatta, hogy mennyire vágyik a sikerünkre” – mondta a csapat finn hétvédje, Tim Sparv. Egy másik játékos szerint egyenesen Benham matematikai képességeinek köszönhetik az extra teljesítményüket.
Élet
Már egészen messziről is átjárnak a magyarok Szlovákiába élelmiszerért
Tényleg megéri 80-100 kilométerről rendszeresen kijárni cigiért, sörért, sajtért és sok minden másért? Egyre többen gondolják úgy, hogy igen.
Hogyan lehet olcsóbb az Afrikából ideszállított eper, mint a magyar?
Az semmi, hogy a görög-spanyol-egyiptomi szamóca olcsóbb, mint a magyar, de lassan a német-holland-belga is az lesz, ha nem fejlesztjük sürgősen az ágazatot.
Külföldi polgármestert is választhatna több magyar település a nagy arányuk alapján
Nem feltétlenül ott él a legtöbb külföldi állampolgár Magyarországon, ahol azt a gazdasági fejlettség alapján várnánk.
Fontos
A románok fogyasztanak, a magyarok beruháznak, de ki lesz ettől gazdagabb hosszú távon?
Románia fogyasztásorientált gazdasági stratégiával hagyta le egy főre eső GDP-ben Magyarországot. A magyar gazdaságpolitika viszont még inkább a beruházásokra fókuszálna.
Most látszik, mennyire megütötte az oroszokat, hogy nem veszik a gázukat Európában
Az európai piac összeomlása miatt lett közel negyed évszázadnyi nyereséges működés után 2023-ban veszteséges a Gazprom orosz gázóriás.
Nem a Gazprommal lesz a politikai haszonszerzés eszköze a Fradi és a magyar labdarúgás
Mert már régen az. A magyar futballban soha nem alakult ki valódi szponzoráció. A Fidesz hatalomra kerülését követően a baráti pénzeket a politikai motiváció váltotta fel.
