Áprilisban több magyar portál is beszámolt arról, hogy Svájc a kávé kötelező vésztartalékolásának megszüntetésére készül. Ez már csak azért is érdekesnek tűnt, mert míg az teljesen megszokott, hogy az országok kőolajból rendelkeznek stratégiai készletekkel – Magyarországnak is van – a kávé meglehetősen egzotikusnak számít ilyen szempontból.
A dolog magyarázata abban rejlik, hogy az évszázadok óta semleges Svájc sokféle módon igyekszik erősíteni védelmi képességeit. Ennek része a máig fennálló sorkötelezettség, és az is, hogy az 1920-as évek óta stratégiai készletekkel rendelkezik egyebek mellett gyógyszerből, állati takarmányból, étolajból és élelmiszerből. Egy ostromlott várhoz hasonlóan ugyanis nyilvánvalóan nehezebb kiéheztetni az országot, ha nagy tartalékokon ül.
Ezzel csak az a gond, hogy rengetegbe kerül, és mivel Svájc környezetében 1945 óta nem volt fegyveres konfliktus, időről-időre felülvizsgálják, indokolt-e a tartalékok mennyisége és összetétele. Ezt tette áprilisban a gazdasági ellátásért felelős szövetségi hivatal, javasolva a kávé elhagyását a tartalékok közül, hiszen az nem életbevágóan fontos. A történet azonban nem ért itt véget, derül ki az Economist egy közelmúltbeli cikkéből.
A bejelentést ugyanis olyan nagy felháborodás követte, hogy a hivatal 2020-ra halasztotta a döntést.
És az is könnyen elképzelhető, hogy minden marad a régiben.
A svájciak évente és fejenként 9 kiló kávét fogyasztanak a Nemzetközi Kávészervezet adatai szerint, míg Magyarországon a 3 kilót sem éri el ez az érték. A jelenlegi szabályok szerint a 15 legnagyobb svájci kávéimportőrnek, -pörkölőnek és -kereskedőnek 15 ezer tonna kávét kell raktároznia, ami háromhavi fogyasztásnak felel meg. Ennek költségét az állam fizeti meg számukra, közvetve viszont a fogyasztók, az importra kivetett illeték formájában.
Mivel nekik nem kerül pénzbe, a cégek a tartalékolás fenntartása mellett vannak. Lobbiszervezetük arra figyelmeztetett, hogy például a tavalyi alacsony rajnai vízállás problémákat okozott az importban, egy ennél hosszabb kiesés pedig katasztrofális következményekkel járna az iparág számára.
Élet
Kivételes szerencsével léphettek be a 90-es évek közepe után született fiatalok a munkaerőpiacra
A gazdasági fellendülés időszakában pályára lépő fiatalok viszonylag könnyen találtak munkát jó fizetés mellett, kérdés, hogy ez miként hat a motivációjukra.
A kereslet visszafogásával érdemes csökkenteni az üzemanyagárakat
A kormány olcsóbb üzemanyagot szeretne, ám az élhető jövőt az szolgálná, ha ez azért valósulna meg, mert kevesebb benzinre és gázolajra van szükség.
Melyik paradicsom környezetbarátabb, a kiskertből szedett vagy a boltban vett?
Egy amerikai kutatás arra hívja fel a figyelmet, hogy a kérdésre nem is olyan egyértelmű a válasz.
Fontos
Kifulladni látszik a magyar államadósság-ráta csökkenése
Nemcsak rövid, hanem középtávon is magasan ragadhat az adósságráta, ami a gazdasági felzárkózási folyamatunkat is megnehezítheti.
Az új otthonfelújítási program átrendezheti a lakáshitelek piacát
A támogatás révén több tízmilliárd forint felújítási hitel jut majd a piacra, amelyhez várhatóan jelentős mennyiségű piaci feltételű kölcsön is társul majd.
Romba dőlnek az orosz remények Ukrajnában?
Jelenleg szinte minden harctéri körülmény az oroszoknak kedvez, az eddig elért eredményeik mégis szerények, miközben az ukránok lőszerhiánya hamarosan enyhül.
