Hírlevél feliratkozás
Avatar
2019. november 22. 18:10 Élet

Aránytalanul a nőkre hárulnak az agyzsibbasztó feladatok

Az önkéntesség dilemmája gyakran felmerül a mindennapi életünkben, például amikor egy csoport olyan feladattal szembesül, amit igazából elég egy embernek megcsinálni, neki sem kerül túl nagy erőfeszítésbe, de azért senki se akarja elvállalni. Minden csoporttag azzal a kérdéssel szembesül, hogy elvégezze-e ő a feladatot, vagy várjon, amíg más megcsinálja.

Erre egy jó példa, ha elmegy az áram az egész társasházban. Mindenki azon gondolkozik, hogy felhívja-e az áramszolgáltatót és jelentse a problémát vagy sem. Tudják, hogy elég, ha egy ember hívja, és azt gondolják, hogy valaki más biztos megcsinálja, ezért nem telefonálnak. Ebből viszont könnyen az lesz, hogy senki se jelenti a problémát, vagy legalábbis jóval több idő után, mint kellene. Így a ház hosszabb időre áram nélkül marad, pedig hamar megjavíthatták volna, ha valaki telefonál, és az se fájt volna senkinek, ha ezt többen is megteszik.

Ugyanez az eset a segítséghívással is. Egy hírhedt történet szerint egy lányt megtámadtak egy amerikai kertvárosban. Többször is segítségért kiáltott, hallották is a szomszédok, de mindenki azt gondolta, hogy valaki más úgyis hívta már a rendőröket, minek hívja ő is, ezért a lányt senki sem mentette meg.

Ebből az következik, hogy ilyen esetekben mindig vállalkozzunk magunk a feladat elvégzésére, hiszen nekünk valóban csak kis erőfeszítés, de nagyon nagy hasznot hozhat. Vannak azonban olyan esetek, amikor valakinek tényleg muszáj megcsinálnia a feladatot, a csoportnak csak el kell döntenie, hogy ki legyen az.

Ilyen például, amikor egyetemista tanulócsoportoknak termet kell foglalniuk, hogy legyen hol összeülniük. Pinar Dogan azt vizsgálta tanulmányában, hogy elsőéves amerikai egyetemisták tanulócsoportjaiban a nők vagy a férfiak hajlandóak-e inkább vállalni ezeket a feladatokat.

A Harvard Kennedy School egyetemen egy online rendszer segítségével lehet lefoglalni az elérhető termeket a kívánt időpontra. Dogan egy olyan óra diákjait választotta, amely két hétig tart, és ezalatt intenzív a munkavégzés, a diákoknak sokszor kell találkozniuk, hogy el tudják készíteni a végleges beadandójukat. Négy évet vizsgált, ezalatt 863 diák végezte el az órát, és összesen 1219 termet foglaltak le a csoportmunkához.

Dogan tudta az online rendszert használó diákokról, hogy nők-e vagy férfiak, és azt is látta, hogy korábban használták-e már a rendszert, és mennyi foglalást intéztek a kurzus megkezdése előtt. Az egyértelmű volt, hogy aki már használta, az a csoportnak is nagyobb eséllyel foglal termet.

Viszont az is látszik, hogy ez a teher aránytalanul a nőkre hárult.

Minden más tulajdonságukra kontrollálva is a nők szignifikánsan több esetben végezték a foglalást, mint férfi tanulótársaik. Ráadásul nemcsak a foglalások száma nagyobb a nők esetében, hanem a csoport összes foglalásához viszonyított aránya is. Tehát ha valaki nő, akkor nagyobb eséllyel fog foglalni, és nagyobb eséllyel veszi ki a nagyobb részt ebből a feladatból a csoport többi tagja helyett.

Mivel időközben volt egy változás a csoportok összeállításában, ezért azt is meg tudta vizsgálni a szerző, hogy hogyan befolyásolja ezt az egyenlőtlenséget, ha a csoport tagjai ismerik egymást. Két éven át a csoporttagok olyanok közül kerültek ki, akik már előzőleg is jártak együtt órákra, míg két másik évben a változás miatt idegenek kerültek össze. Dogan eredményei azt mutatják, hogy ebben az esetben volt magasabb a valószínűsége annak, hogy a nőkre hárul a feladat, nem akkor, amikor már ismerték egymást.

Ezt azzal magyarázza, hogy ilyenkor

inkább az előítéletek befolyásolják a döntést,

nem pedig az, hogy kiről mennyire gondolják, hogy szívesen vagy jól megcsinálja a feladatot. Mivel a sztereotip gondolkodás szerint ez inkább nőknek való feladat, ezért ismeretlen csoportok esetében valóban nekik kell végül megcsinálniuk.

Mivel kis energiabefektetést igénylő feladatról van szó, akár azt is gondolhatnánk, hogy igazából mindegy, ki csinálja meg. De a feladatok felosztásánál sokszor előfordul, hogy mindenki adott számút végez el, ezért, ha a nők az adminisztratív feladatokat kapják csak, akkor kevesebb olyan jut nekik, ami valóban szakmai és segíti a fejlődésüket.

Ráadásul sok kicsi sokra megy: ha mindig nekik kell ezeket intézni, akkor az már jelentős időt elvehet tőlük. Ezért fontos odafigyelni, hogy az ilyen feladatoknál is az egyenlőségre törekedjünk, és vállaljunk ilyeneket, ha azt vesszük észre, hogy mások már aránytalanul sokszor csinálták meg helyettünk.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkHiába osztjuk el egyenlően a házimunkát, ha megszületik a gyerek, mégis a nőkre hárul a nagy részeAzt már sikerült elérni, hogy egyenlő időt töltsenek házimunkával a nők és a férfiak, ha nincs gyerek, de a szülővé válás terhei végül főleg a nőket érintik. A férfiak mindig túloznak.

Élet felsőoktatás munka nemek közötti egyenlőség Olvasson tovább a kategóriában

Élet

Fabók Bálint
2020. október 26. 06:26 Élet

Hajléktalanságból az albérletbe, szégyenből a megbecsülésbe – Tamás története

Egy sors, amely megmutatja, milyen könnyű ma lehetetlen helyzetbe kerülni, milyen nehéz a szociális segítő rendszer munkája, és milyen nagy szükség lenne bizalomra és elfogadásra.

Hajdu Miklós
2020. október 22. 12:17 Élet, Vállalat

Sokkal könnyebb olyan munkahelyre bejutni, ahol már dolgozik egy évfolyam- vagy szaktárs

Az egyetemisták nagyon jól segítik egymást a pályakezdésnél.

Torontáli Zoltán
2020. október 21. 13:47 Élet

A magyar fiatalok gyors ütemben közelítenek Nyugat-Európához

A magyar fiatalok gondolkodása a tipikus élethelyzetekről már csak körülbelül 12 éves csúszásban van Nyugat-Európához képest.

Fontos

Fabók Bálint Jandó Zoltán
2020. október 29. 06:40 Közélet

Ismerőseinek és saját érdekeltségeinek játszott át közpénzt az úszó vb-s cég körözött vezetője

A Bp2017 kiperelt szerződéslistája betekintést enged abba, hogy az adófizetői pénzek hogyan gazdagítanak egy állami vezetőt és környezetét.

Bucsky Péter
2020. október 28. 06:45 Adat

Az autózás lett a koronavírus nyertese Magyarországon

Míg a közösségi közlekedésben az utasok harmada eltűnt, a közúti járműforgalom már a járvány előtti szinten van - sose közlekedtünk még olyan szennyezően, mint most.

Jandó Zoltán
2020. október 27. 12:11 Adat

Olyan megyékben terjed leggyorsabban a járvány, ahol tavasszal fertőzöttet sem láttak

Úgy tűnik, hogy jelenleg Nógrád és Vas megyékben a legrosszabb a helyzet, de biztosak nem lehetünk benne, mert továbbra is sok adatot visszatartanak.