Hírlevél feliratkozás
Torontáli Zoltán
2019. szeptember 2. 09:35 Élet

A felmelegedés nemcsak meghosszabbítja, de fokozza is a pollenallergiások szenvedését

Cikkünk írásakor javában tart a 2019-es parlagfűszezon, miközben a fűfélékből származó pollenkoncentráció már szokás szerint sokkal kisebb, a szezonja lecsengőben van. A fejlett világban 10-30 százalék között van azoknak az aránya, akik egy vagy több növény pollenjére is allergiások, jelenlegi ismereteink szerint azért, mert a szervezetük félreértelmezi a helyzetet, és hibás védekező reakciót ad egy egyébként többnyire ártatlan külső ingerre.

A statisztikai adatok azt mutatják, hogy a klímaváltozás fokozatosan rontja a helyzetüket. Egy nemzetközi kutatócsoport nemrég közölte a Lancet nevű szakmai folyóiratban azokat az eredményeket, amelyeket a Föld északi féltekéjének 17 városában vett adatokból nyert.

A munka azért érdekes, mert új módszerrel dolgozik: az egyes helyszíneken mért hőmérsékleti adatokat kombinálja a pollenkoncentrációs adatokkal, és mindezt több évtizedre visszamenően vizsgálja, az adatfelvétel átlagos időtartama 26 év volt.

A kutatók általában utólag, a mért adatokból határozzák meg egy pollenszezon kezdő- és befejező időpontját. Miután egy évben mindennap megmérik a pollenkoncentrációt, ezeket összeadják, és azt a napot jelölik meg (utólag) kezdőnapnak, amikor az addig eltelt napok összesített koncentrációja eléri a teljes év összesített koncentrációjának 5 százalékát. A szezon befejező napja pedig akkor van, amikor az addig eltelt napok összesített értéke a teljes évre vonatkozó összesítés 95 százalékát eléri.

Ebből azonban nem feltétlenül derül ki, hogy az éves változásokat az időjárás változása okozza-e, mert egy-egy melegebb vagy hidegebb nap könnyen eltolja a szezon kezdetét és a végét. A mostani felmérésben ezért nem egy, hanem négynapos időablakokkal számoltak, a szezon kezdete az első olyan négynapos időszak negyedik napja lett, ahol az 5 százalékos küszöböt átugrották, a szezon végét pedig annak a négynapos ablaknak a negyedik napjára határozták meg, ahol a 95 százalékot meghaladták.

A 17 vizsgált városból csak háromban mértek pollenmennyiség-csökkenést, (Puszan, Legnano és Szöul), de csak elenyésző mértékben. A többi 14 városban emelkedett a légkör pollentartalma, és néhány helyen egészen magas, évi 10 százalék feletti az emelkedés (Fairbanks, Minneapolis, Szaloniki és Turku). A hozzánk legközelebb eső Krakkóban is igen nagy a növekedés, évente 9 százalékkal több a pollen a levegőben.

Az allergiás szezon többnyire mindenhol évente körülbelül egy nappal meghosszabbodott az elmúlt két-három évtizedben.

Krakkó, Rejkjavik és a kanadai Winnipeg kiugróan magas értékeket produkált, a lengyel városban az éves átlagos szezonnyúlás elérte a másfél napot.

A napi hőmérsékleti adatokkal összevetve pedig mindenhol egyértelműnek látszik az egyébként is logikus összefüggés, hogy a hosszabb és intenzívebb pollenszezont a felmelegedés okozza.

Kanadai kutatók egyébként azt is bebizonyították, hogy egykori tévés és videós felvételek elemzésével viszonylag könnyen megbízható adatbázist lehet felépíteni az egyes növények rügyfakadási és lombhullási idejéről. Kiderült, hogy 2006 és 2016 között Kanadában jelentősen korábbra tolódott a rügyfakadás és a virágzás is.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkSzinte hihetetlen, de jobb lett a levegő Magyarországon az elmúlt tíz évbenA légszennyezettség legfőbb okozója a fával és egyéb szilárd anyagokkal való fűtés, így az elmúlt évek jellemzően enyhébb telei miatt picit jobb lett a levegő Magyarországon.

Élet allergia klímaváltozás pollen Olvasson tovább a kategóriában

Élet

Torontáli Zoltán
2020. június 1. 13:26 Élet

Pont olyan láthatatlanul véd a maszkviselés, mint ahogyan a vírus is terjed

Zárt térben nagyon könnyen emelkedni tud a levegőben lévő vírusos cseppek koncentrációja. A maszkviselésnek az a lényege, hogy ezt megakadályozza.

Torontáli Zoltán
2020. június 1. 07:02 Élet

Megéri leköltözni vidékre, hogy zöldséget és gyümölcsöt termeljünk magunknak?

Két tévhit akadályozza, hogy egy család önellátóvá váljon élelmiszerből. Az egyik, hogy a pázsit helyett káposztát és uborkát kell nézni a ház ablakából, a másik, hogy a kapálásba bele kell rokkanni a cél érdekében. A számok mást mutatnak.

Hajdu Miklós
2020. május 30. 16:31 Élet

Drágulhatnak az italok, mert kevesebb üzemanyag fogy a járvány miatt

Az italgyártók által használt széndioxid jórészt az üzemanyaggyártás melléktermékeként keletkezik, ezért ha nem fogy elég benzin, és nem keletkezik kellő mennyiségű gáz, akkor drágulás lehet a vége.

Fontos

Avatar
2020. június 2. 17:35 Vállalat

Nem baj, ha szigorúak a pályázat feltételei

A koronavírus-válság körüli pályázatokban megjelent szempontként, hogy a rossz cégeket nem kell támogatni. Ez nem baj, a szubjektív szempontok viszont rontják a hitelességet.

Váczi István
2020. június 1. 17:40 Világ

Újabb erős érv szól a négynapos munkahét mellett

Sok embernek most vagy pénze nincs, vagy ideje, ami a kelleténél is borúsabbá teszi a turisztikai kilátásokat. Rövidebb munkaidővel ezen is lehetne segíteni.

Jandó Zoltán
2020. május 29. 15:31 Vállalat

Öt év alatt 91 milliárdnyi profitot termelt Simicska Lajos útépítő utódja

Több mint 157 milliárdnyi árbevételt és 24,4 milliárdos profitot hozott 2019-ben a Duna Aszfalt. Ez nemcsak a cég, hanem a teljes magyar építőipar történetében rekord.