Hírlevél feliratkozás
Torontáli Zoltán
2019. szeptember 2. 09:35 Élet

A felmelegedés nemcsak meghosszabbítja, de fokozza is a pollenallergiások szenvedését

Cikkünk írásakor javában tart a 2019-es parlagfűszezon, miközben a fűfélékből származó pollenkoncentráció már szokás szerint sokkal kisebb, a szezonja lecsengőben van. A fejlett világban 10-30 százalék között van azoknak az aránya, akik egy vagy több növény pollenjére is allergiások, jelenlegi ismereteink szerint azért, mert a szervezetük félreértelmezi a helyzetet, és hibás védekező reakciót ad egy egyébként többnyire ártatlan külső ingerre.

A statisztikai adatok azt mutatják, hogy a klímaváltozás fokozatosan rontja a helyzetüket. Egy nemzetközi kutatócsoport nemrég közölte a Lancet nevű szakmai folyóiratban azokat az eredményeket, amelyeket a Föld északi féltekéjének 17 városában vett adatokból nyert.

A munka azért érdekes, mert új módszerrel dolgozik: az egyes helyszíneken mért hőmérsékleti adatokat kombinálja a pollenkoncentrációs adatokkal, és mindezt több évtizedre visszamenően vizsgálja, az adatfelvétel átlagos időtartama 26 év volt.

A kutatók általában utólag, a mért adatokból határozzák meg egy pollenszezon kezdő- és befejező időpontját. Miután egy évben mindennap megmérik a pollenkoncentrációt, ezeket összeadják, és azt a napot jelölik meg (utólag) kezdőnapnak, amikor az addig eltelt napok összesített koncentrációja eléri a teljes év összesített koncentrációjának 5 százalékát. A szezon befejező napja pedig akkor van, amikor az addig eltelt napok összesített értéke a teljes évre vonatkozó összesítés 95 százalékát eléri.

Ebből azonban nem feltétlenül derül ki, hogy az éves változásokat az időjárás változása okozza-e, mert egy-egy melegebb vagy hidegebb nap könnyen eltolja a szezon kezdetét és a végét. A mostani felmérésben ezért nem egy, hanem négynapos időablakokkal számoltak, a szezon kezdete az első olyan négynapos időszak negyedik napja lett, ahol az 5 százalékos küszöböt átugrották, a szezon végét pedig annak a négynapos ablaknak a negyedik napjára határozták meg, ahol a 95 százalékot meghaladták.

A 17 vizsgált városból csak háromban mértek pollenmennyiség-csökkenést, (Puszan, Legnano és Szöul), de csak elenyésző mértékben. A többi 14 városban emelkedett a légkör pollentartalma, és néhány helyen egészen magas, évi 10 százalék feletti az emelkedés (Fairbanks, Minneapolis, Szaloniki és Turku). A hozzánk legközelebb eső Krakkóban is igen nagy a növekedés, évente 9 százalékkal több a pollen a levegőben.

Az allergiás szezon többnyire mindenhol évente körülbelül egy nappal meghosszabbodott az elmúlt két-három évtizedben.

Krakkó, Rejkjavik és a kanadai Winnipeg kiugróan magas értékeket produkált, a lengyel városban az éves átlagos szezonnyúlás elérte a másfél napot.

A napi hőmérsékleti adatokkal összevetve pedig mindenhol egyértelműnek látszik az egyébként is logikus összefüggés, hogy a hosszabb és intenzívebb pollenszezont a felmelegedés okozza.

Kanadai kutatók egyébként azt is bebizonyították, hogy egykori tévés és videós felvételek elemzésével viszonylag könnyen megbízható adatbázist lehet felépíteni az egyes növények rügyfakadási és lombhullási idejéről. Kiderült, hogy 2006 és 2016 között Kanadában jelentősen korábbra tolódott a rügyfakadás és a virágzás is.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkSzinte hihetetlen, de jobb lett a levegő Magyarországon az elmúlt tíz évbenA légszennyezettség legfőbb okozója a fával és egyéb szilárd anyagokkal való fűtés, így az elmúlt évek jellemzően enyhébb telei miatt picit jobb lett a levegő Magyarországon.

Élet allergia klímaváltozás pollen Olvasson tovább a kategóriában

Élet

Torontáli Zoltán
2019. szeptember 17. 17:18 Élet, Világ

Legalább havi bruttó félmilliós fizetést kell adni egy osztrák biciklis futárnak

Jövőre életbe lép az ágazati kollektív szerződés, bérminimummal és karácsonyi pénzzel.

Avatar
2019. szeptember 17. 15:09 Élet

Lehet demokratikus és piaci választ adni a klímaváltozásra?

Lehet, hogy hiába várunk erre, ha nem hozunk létre olyan intézményeket, amelyek hatékonyan vezetnék ezt a folyamatot. Hozzászólás az extrapoláció-vitához.

Torontáli Zoltán
2019. szeptember 16. 15:19 Élet, Világ

Büntető adóval fognák vissza a húsfogyasztást Németországban

Úgy tűnik, hogy az ötletet az Angela Merkel vezette kormányzópárt sem veti el, pedig egyáltalán nem egyértelmű, hogy a megvalósítással el lehet érni minden célt.

Fontos

Stubnya Bence
2019. szeptember 17. 07:02 Adat, Vállalat

Nem támogatja tovább a vendégmunkások állásait a kormány, de rejtély, hogy miért nem évekkel ezelőtt döntött így

Nem célja többé az egyedi kormánydöntéssel adott nagyvállalati támogatásoknak, hogy munkahelyeket hozzanak létre. A kérdés már csak az, hogy miért pont most döntöttek így.

Kasnyik Márton
2019. szeptember 16. 10:39 Világ

Néhány drónnal szétbombázták a kőolaj világpiacát

Kiesett a világ kőolaj-termelésének az öt százaléka, amire húsz százalékot ugrott az olajár. Újra megjelent a veszély a Közel-Keleten.

Stubnya Bence
2019. szeptember 15. 07:53 Adat

A devizahitelek gerjeszthették a nagy magyar kivándorlási hullámot

A szegényebb háztartások részesülnek nagyobb részben a külföldön dolgozó magyarok hazautalásaiból. Fontos motiváció volt a külföldön munkát keresőknek, hogy a család fizetni tudja a törlesztőt.