A gellérthegyi sikló elnevezésű fantáziaprojekt meg nem valósulásának évszázados története van. A sikló megépítése már a 19. században is felvetődött az akkor még lényegében lakatlan, szőlőtermesztésre használt hegyre, amely mára Budapest egyik legfelkapottabb turistacélpontja lett. A kilencvenes években kisebb-nagyobb megszakításokkal rendre felmerül a sikló megépítése, de úgy tűnik, a beruházás szövevényes története tovább bonyolódik.

Nagyjából egy évvel ezelőtt ismét belefogtak a megvalósításba. A hegy lábánál, az Erzsébet híd budai hídfőjénél elkerített területek és földkupacok jelezték, hogy elindult a kivitelezés előkészítése. Hosszas egyeztetés után a befektetőkkel is beszélhettem, akik megerősítették az építkezést, ugyanakkor több részletről sem akartak beszélni, például hogy mikor várható a projekt befejezése.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkÚgy tűnik, elindult a gellérthegyi sikló építése, de a főváros ezt titkoljaA közelmúlt egyik leglátványosabb budapesti beruházása lehet, de sok részlet egyelőre homályos és eddig szándékosan nem beszéltek róla.

A budapesti önkormányzat – amely a BKK-n keresztül benne is van a beruházócégben – eleinte semmilyen módon nem kommunikált a tervezett beruházásáról, végül megkeresésünk után egy hónappal több konkrétumot is írt a siklóról. Október elején azt közölte a főváros, hogy a tényleges építési munkák az “előkészítés jelenlegi állása szerint” a következő fél évben elkezdődnek, és várhatóan 15 hónapig tartanak. Ez azt jelentette volna, hogy 2020 nyarán már siklóval lehetett volna menni a Gellért-hegyre.

Hiába van ugyanis lezárva továbbra is több építési terület az Erzsébet híd budai hídfője környékén, laikus szemmel nézve nem sok minden történik ezeken a részeken. Emiatt ismét megkerestem a budapesti önkormányzatot, de a BKK erre csak annyit reagált, hogy

a beruházás állásával kapcsolatban nincs újabb fejlemény, az építkezés még valóban nem kezdődött el.

Arra nem válaszoltak, hogy ennek mi az oka, és mikor várható az építkezés elindítása.

Kézműves technika a körülbelüli nyomvonalról.

A beruházást elvileg végző projektcégben 25 százalék tulajdonrésze van a BKK-nak, a maradék tulajdonrészen több áttéten keresztül a kétszeres olimpiai bajnok exkajakozó Horváth Gábor, illetve a korábban különböző bankoknál vezető pozíciókat betöltő Bató Csaba osztozik.

Bató Csaba a mostani megkeresésemre annyit írt, hogy megérti, hogy a beruházás közérdeklődésre is számot tarthat, viszont a

magunk részéről változatlanul nem keressük a sajtóban történő megjelenés lehetőségét, legalábbis aktuálisan nem.

Batóval tavaly személyesen találkoztam, és akkor arról beszélt, hogy azért nem álltak szívesen a nyilvánosság elé a projekttel, mert el akarták kerülni azt a “hamis látszatot”, hogy bármelyik résztvevőt vagy a projekt iránt korábban érdeklődő befektetőket informálni vagy befolyásolni próbálnák. Bató akkor azt mondta, romlana az alkupozíciójuk, ha nyilvánosságra kerülne a projekt pontos költségvetése.

Azzal is magyarázták még a beruházók a nyilvánosság kerülését, hogy éppen aktualizálták az idejétmúlt terveket, és egyeztettek a kivitelezésről. A BKK egyébként a beruházás megvalósításában aktívan nem venne részt, az eredeti tervek szerint a kivitelezők kiválasztását is a magánbefektetők végeznék.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Élet Budapest gellérthegyi sikló Olvasson tovább a kategóriában