Másfél hete írtuk meg, hogy az elmúlt hónapokban megindult a gellérthegyi sikló kivitelezésének az előkészítése. A befektetők néhány részletet is megosztottak velünk, de a budapesti önkormányzat – amely a BKK-n keresztül jelen is van a beruházócégben – semmilyen módon nem kommunikált az elmúlt évtizedek egyik leglátványosabbnak ígérkező belvárosi beruházásáról.
Egy hónappal a megkeresésünk után aztán szerdán részletes válaszokat küldött kérdéseinkre a Főpolgármesteri Hivatal. Megerősítették, hogy az Erzsébet híd budai hídfője környékén valóban a projekttel kapcsolatos régészeti feltárás zajlik. Míg a befektetők korábban nem kívántak céldátumokat mondani, a főváros most azt közölte, hogy a tényleges építési munkák a következő fél évben kezdődnek. Várhatóan 15 hónapig fognak tartani, ami azt jelenti, hogy 2020 nyarán már siklóval lehetne menni a Gellért-hegyre.
A sikló megépítése egyben azt is jelenti, hogy a Citadella környékéről hamarosan eltűnhetnek a turistabuszok. A Főpolgármesteri Hivatal azt írta, a beruházás “egyik nem titkolt célja”, hogy a Gellért-hegyet mentesítse a tömeges buszforgalomtól. Egy 2013-as nyilatkozatra is hivatkoznak, amely szerint a BKK kötelezettséget vállalt arra, hogy a sikló megépülésekor kezdeményezi a “turisztikai célú buszjáratok” behajtásának tilalmát a Gellért-hegyre a környezet megóvása és a hegy tehermentesítése érdekében*Ezzel kapcsolatban még azt írták, hogy a turistabuszoktól való mentesítés lehetséges formái és mértéke a beruházással egyidejűleg kerül megvizsgálásra az érintettek által..
A Főpolgármesteri Hivatal megerősítette, hogy a sikló bejárata a Rác Fürdő mellett induló, a Hegyalja út alatt kialakított aluljáróból nyílik majd. Korábban azt írtuk, hogy itt egy buszparkoló épülne, ahol 13 busz férne el (a Citadellánál 12 férőhelyes a kapacitás). A budavári siklóval ellentétben egy pálya lenne, középen egy kitérővel.
Kézműves technika a körülbelüli nyomvonalról.
Az első, meredekebb szakaszon az Orom utca vonaláig a föld alatt futna, az onnantól kezdődő lankásabb szakaszon pedig 2,5-3,5 méter magas hídszerkezeten halad a Citadella sétányig. Korábbi cikkünk szerint a két siklókocsit egy olasz cég, a Leitner szállítaná. Egy kabinba 40 ember fér be, az elméleti menetidő pedig alig több mint egy perc (egészen pontosan 72 másodperc).
Bár korábban több becslés is megjelent erről, új információ, hogy a beruházás bekerülési költsége 4-5 milliárd forint lesz az “előkészítés jelen állása szerint”. A sikló projektgazdája a Gellérthegyi Sikló Beruházó és Szolgáltató Kft, amely 25 százalékban a BKK tulajdonában van, 75 százalékban pedig egy magáncégé. A főváros közlése szerint a finanszírozást ez a többségi tulajdonos, a Sikló-Beruházó Kft. nevű magáncég biztosítja “pénzintézeti és/vagy magánforrásból”.
Ez a magáncég számos tulajdonosváltáson esett át, mióta 2004-ben megállapodás született a fővárosi önkormányzattal a sikló építéséről. Jelenleg a 45 százaléka közvetetten a kétszeres olimpiai bajnok exkajakozó, Horváth Gábor érdekeltségébe tartozik. A többségi tulajdona pedig az angliai cégen keresztül Bató Csabához, aki eddig is több szálon kapcsolódott a projekthez*A Gellérthegyi Sikló Beruházó és Szolgáltató Kft-ben 75 százalékos tulajdonnal rendelkező projektcég, a Sikló-beruházó Befektetési és Tanácsadó Kft. ügyvezetője 2018 februárja óta Bató Csaba. A Sikló-beruházó Kft. 55 százalékos tulajdonrésze az S-2018 Eszközkezelő tulajdona, amely Bató érdekeltségébe került. Ennek a cégnek 2017 decemberétől a Stark Capital volt a tulajdonosa, amelynek Bató Csaba a vezérigazgatója. A Stark Capital viszont két hónap után kiszállt a cégből, és egy magánszemély, Farkas Andrea lett a tulajdonos. Róla semmilyen információt nem sikerült megtudnunk, korábban semmilyen üzleti érdekeltsége nem volt, és Bató sem árult el róla semmit. Farkas Andrea a hetekben vált meg a tulajdonrészétől, ez került Bató érdekeltségébe.. Bató a rendszerváltás óta dolgozik vezető pozíciókban, leginkább bankoknál. Vezérigazgató volt az MKB és az Erste Bank befektetési alapkezelőinél, az MFB Investnél vagy a Déli Áramlat Zrt-nél is.
A Főpolgármesteri Hivatal szerint a BKK a beruházás megvalósításában aktívan nem vesz részt, a kivitelezők kiválasztását is a magánbefektetők végzik. A beruházók korábban azt mondták nekünk, hogy jelenleg aktualizálják a némileg idejétmúlt terveket, és egyeztetéseket folytatnak a kivitelezésről. Részben ezzel is magyarázták, hogy miért nem álltak szívesen a nyilvánosság elé a projekttel. Mint mondták, el szeretnék kerülni azt a “hamis látszatot”, hogy bármelyik résztvevőt vagy a projekt iránt korábban érdeklődő befektetőket informálni vagy befolyásolni próbálnák, ugyanis romlana például az alkupozíciójuk, ha nyilvánosságra kerülne a projekt pontos költségvetése.
