Hírlevél feliratkozás
Avatar
2019. június 27. 17:51 Élet

Nem olyan fontos az iskolakezdési kor, mint gondoljuk

Itthon is népszerű lehetőség – amíg a kormány el nem törli -, hogy a gyerekeket csak hétéves korukban küldjék iskolába, ha a szakemberek és a szülők sem tartják még iskolaérettnek őket. Sok tanulmány született a témában, amelyek szerint jó döntés késleltetni az iskolakezdést, de most egy új tanulmányban más módszerrel jártak utána, hogy milyen hatással van a gyerekekre az iskolakezdési kor.

A legtöbb tanulmány, ami a késleltetett iskolakezdés hatását méri teszteredmények segítségével, nem tudja elválasztani az iskolakezdési kor hatását attól, hogy a teszt írásakor hány évesek a gyerekek. Így mindössze annyit mér, hogy az iskolát idősebben elkezdők idősebbek a tesztek írásakor is, és a jobb eredmény ennek tudható be.

Thomas Cornelissen és Christian Dustmann viszont azt használták ki elemzésükben, hogy Angliában területileg van szabályozva az iskolahalasztás lehetősége, de azonos korban írják a szintfelmérő teszteket. Bizonyos területeken egyáltalán nincs lehetőség halasztani, míg máshol az évvesztesek év közben is elkezdhetik az iskolát. Ők tehát nemcsak szeptemberben kezdhetik el tanulmányaikat, hanem januárban vagy egyes területeken akár áprilisban is. Így a mintában szereplő gyerekek közül a március előtt születettek mindenhol elkezdik az iskolát 5 évesen, de akik utána születtek, azok bizonyos területeken halaszthatnak négy vagy hét hónapot.

Fontos megjegyezni, hogy náluk ez az első év kicsit más, mint itthon. Ebben az úgynevezett belépő évben már strukturált oktatás folyik, de tanagyagilag nem feleltethető meg a mi első osztályunknak, valahol az óvoda és az iskola között helyezkedik el. Ilyennek tervezik az itthon időről-időre felmerülő 9 osztályos rendszerben is az első osztályt, tehát ebből a szempontból is relevánsak az angliai tapasztalatok.

A tanulmányban megnézték, hogy a március előtt és után születettek átlagosan hány hónapot járnak iskolába az első évükben, és ezt összevetették a tesztek eredményeivel. A kutatást a 2005/06-os tanévben iskolát kezdőkkel végezték, akiket 11 éves korukig tudtak követni. Azt az eredményt kapták, hogy

a március után születettek átlagosan 2 hónappal kevesebbet járnak iskolába és ennek következményeként 6-10 százalékkel rosszabbul teljesítenek a korai teszteken.

Ez az eredmény különösen igaz a hátrányos helyzetű családból származó fiúkra.

Szerencsére a hosszú nyomon követésből az látszik, hogy ez a hátrány lecsökken pár százalékra már 7 éves korra is, 11 évesen pedig teljesen eltűnik. Ebből azt a következtetést vonhatjuk le, hogy a 11 éves kor előtti teszteket nem szabad figyelembe venni a diák képességeinek mérésében, hiszen itt a különbség nem ezekből fakad, hanem mindössze abból, hogy később kezdte-e el valaki az iskolát.

Sandra Black és szerzőtársai is az iskolakezdési kor hatását vizsgálták, de ők nem az iskolai teljesítményt nézték, hanem későbbi eredményeket. Norvég adatokkal dolgoztak, ahol 18 éves kora körül mindenki kitölti a hadseregbe lépéshez szükséges IQ tesztet. Megvizsgálva a korai és késői iskolakezdőket látszott, hogy kicsit jobban teljesítenek azok, akik fiatalabban kezdték az iskolát, de leginkább az befolyásolta az eredményeket, hogy hány évesen töltötték ki a tesztet. Akik idősebben tették ezt meg, azok annyival jobban teljesítettek, hogy emellett eltörpült a hatása annak, ha valaki korábban kezdett iskolába járni.

Megnézték azt is, hogy mi történik a fizetésekkel 24-35 éves korban. A fiatalabb korosztálynál egyértelműen több volt az átlagkeresete a korai iskolakezdők csoportjának, de ennek az az oka, hogy ők fiatalabban tudtak munkába állni.

A bérekben mért különbség fokozatosan csökkenve a 30-as éveik elejéig állt fenn, majd teljesen eltűnt mind a nőknél, mind a férfiaknál.

Tehát mindkét tanulmány eredménye az, hogy rövidebb távon lehet hatása a korai iskolakezdésnek a képességekre és ezen keresztül a keresetekre is, de összességében nincs hosszú távú hatása a gyerekek iskolakezdési korának.

Itthon is született egy tanulmány a témában, Hámori Szilvia és Köllő János azoknak a gyerekeknek a kompetencia pontszámait vizsgálta, akik nem önkéntesen, hanem kötelező jelleggel voltak évvesztesek. A május 31. előtt és után született gyerekek negyedik és nyolcadik osztályos eredményeit nézték. Arra jutottak, hogy jobban teljesítenek a hétévesen iskolát kezdő gyerekek, de a különbség itt is kisebb nyolcadikban, mint negyedikben.

Összességében az ő eredményeik is azt sugallják, hogy a hatás, ami a különböző iskolakezdési korokból fakad, idővel elhalványul.

Az eredmények tehát semmiképp sem egyértelműek, és remélhetőleg születnek még kutatások a témában, de a fontos üzenet az lehet, hogy nem kell túlgondolni, mikor adjuk be a gyereket az iskolába, mert nem ezen fog múlni a hosszú távú jövője.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA magyar iskolarendszer még mindig ugyanazokkal a problémákkal küzd, mint 10-15 éveBár számos reform történt a közoktatásban, a kétezres évek problémáinak jelentős része még mindig aktuális.

Élet általános iskolák gyerekek oktatás Olvasson tovább a kategóriában

Élet

Hajdu Miklós
2020. október 22. 12:17 Élet, Vállalat

Sokkal könnyebb olyan munkahelyre bejutni, ahol már dolgozik egy évfolyam- vagy szaktárs

Az egyetemisták nagyon jól segítik egymást a pályakezdésnél.

Torontáli Zoltán
2020. október 21. 13:47 Élet

A magyar fiatalok gyors ütemben közelítenek Nyugat-Európához

A magyar fiatalok gondolkodása a tipikus élethelyzetekről már csak körülbelül 12 éves csúszásban van Nyugat-Európához képest.

Stubnya Bence
2020. október 20. 16:43 Adat, Élet

A természeti erőforrások felélése árán nőtt a magyar gazdaság

Európa-bajnokok voltunk az erőforrások felhasználásában, miközben lebetonoztuk az országot a régiós átlagnál alacsonyabb gazdasági növekedésért cserébe.

Fontos

Kasnyik Márton
2020. október 25. 16:09 Adat

Többen élnek rosszabbul a járvány miatt, mint azt az adatokból elsőre gondolnánk

Első ránézésre úgy tűnhet, mintha ugyanannyian dolgoznának, mint a járvány előtti időben. De a változatlan számok mögött rosszabb minőségű munkahelyek vannak.

Fabók Bálint
2020. október 24. 17:09 Adat

Aggódunk a környezetért, csak fizetni ne kelljen érte

A klímaváltozás nincs az ország legfontosabb problémái között a magyarok többsége szerint, és kevesebben fizetnék meg a környezetvédelem árát, mint a 90-es években.

Bucsky Péter
2020. október 23. 07:06 Közélet

Kevesebb a hajléktalan, de egyre reménytelenebb a helyzetük

Az utóbbi évek gazdasági fellendülése során viszonylag sokan törtek ki a hajléktalanságból, a hátramaradók viszont egyre idősebbek és rosszabbul képzettek.