Hírlevél feliratkozás
Rigó Anita
2018. november 23. 10:53 Állam

Erős beidegződéssel harcol a kormány, amikor dolgozni küldené a kisgyermekes anyákat

Magyarországon alapvetően a kétkeresős családmodell a jellemző, vagyis a nők munkapiaci részvétele ugyanolyan magától értetődő, mint a férfiaké. Ám a kisgyermekes anyukák jellemzően több évre elhagyják a munkaerőpiacot, amin egyelőre a bevezetett szakpolitikai ösztönzők sem tudtak sokat változtatni. Azért sem, mert Magyarországon a közvélekedés szerint továbbra is az a megfelelőbb, ha az anya a gyermek hároméves koráig otthon marad vele – állapította meg Makay Zsuzsanna demográfus a 2018-as Demográfiai Portré női munkavállalásról szóló fejezetében. 

2016-ban összesen 237 ezer 15-54 év közötti nő volt gyeden, gyesen vagy gyeten lévő inaktív, ami az adott korosztály 9,4 százaléka.

Forrás: Demográfiai Portré 2018/Makay Zsuzsanna

A nők foglalkoztatási rátája a 45-49 éves korcsoportban a legmagasabb (84%), ami közel húsz százalékponttal haladja meg a 30-34 éves és mintegy 10 százalékponttal a 35-39 éves nőkét. A gyermekvállalás miatti kimaradást tükrözi, hogy a 30-34 éves nők foglalkoztatási rátája 25 százalékponttal, a 25-29 évesek 18 százalékponttal marad el a férfiakétól.

A gyermek korától is függ, hogy az anya dolgozik-e. A 3 év alatti gyermeket nevelő anyák foglalkoztatási rátája 2010 óta közel három százalékponttal emelkedett, de jóval alacsonyabb, mint a nagyobb gyermekeknél. Az óvodás korú gyermeket nevelő anyák 74 százaléka, a nagyobb gyermeket nevelők háromnegyede foglalkoztatott volt.

Forrás: Demográfiai Portré 2018/Makay Zsuzsanna

A részmunkaidős munkavállalás is egy lehetőség lenne, ám itthon ez a forma még mindig kevésbé elterjedt. 2017-ben a foglalkoztatott 25 és 54 év közötti nőknek csak 5 százaléka dolgozott részmunkaidőben, míg az EU-s átlag 30 százalék volt.

A kisgyermekes nők munkába állása nagyban függ attól, hogy milyen a bölcsődei ellátás elérhetősége. Éppen ezért a kormány 2017 óta próbálja a területi egyenlőtlenséget kiküszöbölni azzal, hogy 2018 végéig mindenhol kötelezővé teszi az ellátás megszervezését, ahol 40-nél több 3 éven aluli él, vagy legalább 5 gyermek esetében van erre igény.

Az ellátás megszervezésének megkönnyítésére új, rugalmasabban létrehozható és működtethető bölcsődei formák jöttek létre: a klasszikus bölcsőde mellett az úgynevezett minibölcsőde, a munkahelyi és a családi bölcsőde.

A bölcsődék 2017-ben a 3 éven aluli gyermekek 16 százaléka számára biztosítottak napközbeni ellátást. A beíratott gyermekek döntő hányada továbbra is jellemzően legalább kétéves, vagyis a gyed lejárta után kerül intézménybe. Az ennél fiatalabbak aránya alig nőtt.

Ugyan évről évre nő a bölcsődébe járó gyermekek száma, a területi egyenlőtlenségek továbbra is erőteljesek.

2017-ben 2610 olyan település volt Magyarországon, ahol összesen 70 ezer gyermek számára nem volt helyben elérhető napközbeni ellátás. A megfelelő korú gyermekek 26 százaléka volt érintett.

A gyermekek döntő többségével tehát legalább 2 éves koráig otthon marad az édesanyja. Ehhez az is hozzájárul, hogy Magyarországon a lakosság inkább hagyományos módon vélekedik a kisgyermeket nevelő anyák munkavállalásáról.

A többségi vélemény szerint a családnak és a kisgyermeknek is árt, ha az anya dolgozik. Ez a vélekedés erőteljesen kihat az egyéni viselkedésre is, vagyis amennyiben a család a kisgyermekre nézve ártalmasnak ítéli meg az anya munkába állását, az anyák erős ösztönzők mellett sem lépnek be a munkaerőpiacra.

Egy felmérés azonban azt mutatja, hogy kismértékben változott a közvélekedés a kisgyermekes anyukák munkába állásáról. Azzal az állítással, hogy „Hatéves kor előtt mindenképp megsínyli egy kisgyerek, ha az anyja dolgozik” 2000-ben a gyermekvállalási korban lévő válaszadók fele egyetértett, ám 2016-ban már csak negyedük. Ez 16 év alatt jelentős elmozdulás, tehát lejjebb ment az a korhatár, amikortól a népesség elfogadhatónak tartja az anyai munkavállalást.

2016-ban a válaszadók 55 százaléka elfogadhatónak tartotta a gyermek bölcsődei elhelyezését kétéves korban és az anya munkába állását, ami 2009-ben még 29 százalék volt.

Ha nincs különleges körülmény, akkor 2016-ban a 18-50 éves népesség háromnegyede legkorábban a kisgyermek hároméves korában fogadja el az anya munkába állását, amiben 2009 óta alig történt változás. Az anya munkavállalása leginkább akkor elfogadható, ha kötetlenül, otthonról tud dolgozni. Ami pedig a nemeket illeti, a nők elfogadhatóbbnak tartják a korábbi munkavállalást, mint a férfiak.

Összességében tehát csak kicsit vált megengedőbbé a kisgyermekes anyák munkába állásával kapcsolatos közvélemény.

Ám továbbra is azt tartják a legmegfelelőbbnek, ha az anya hároméves koráig otthon marad a gyermekkel. Ez a tény megkérdőjelezi, illetve erősen korlátozza azoknak a szakpolitikai intézkedéseknek a hatásait, amelyek ennél korábbi időpontban ösztönzik az anyát a munkába állásra (2014 óta ilyen a gyed). Hosszabb távon azonban a reformok mindenképp hozzájárulhatnak egy társadalmi szemléletformáláshoz és ahhoz, hogy a kisgyermekes anyák munkavállalása elfogadhatóbbá váljon a magyar társadalom számára – írja a tanulmány szerzője.

Állam családpolitika gyermeknevelés gyermekvállalás munkaerőpiac nők nők foglalkoztatottsága Olvasson tovább a kategóriában

Állam

Jandó Zoltán
2018. december 14. 07:06 Állam

Világversenyeket szervező céget hoz létre a kormány, de a nagy világversenyeket más szervezi

Egy cég foghatja össze a jövőben a hazai rendezésű nemzetközi sporteseményeket, de nem a vizes vb-t szervező Bp2017 Kft, amelynek még fél éve ezt a feladatot szánták.

Bucsky Péter
2018. december 13. 11:34 Állam

Nem viszik túlzásba a túlórát a Parlamentben és az elnöki hivatalban

Túlóra az Országgyűlésben: napi 4,5 perc.

Fabók Bálint Jandó Zoltán
2018. december 13. 06:58 Állam

A leghivalkodóbb magyar üzletember, aki hülyére veszi az államot, de mindig magasabbra jut

Céghálót működtetett a miniszter lakásán, Afrikában ügyeskedik, vb-t szervez, űrnagykövet és még számtalan más. Portré Balogh Sándorról, akihez tapadnak az állami milliók.

Fontos

Bucsky Péter
2018. december 14. 08:45 Piac

Egy évtizede folyamatosan egyre többet túlóráznak a magyarok

A leginkább olyan, külföldi cégek által uralt szektorokban lehet szükség az új, 400 órás szabályra, mint az autóipar.

Váczi István
2018. december 11. 19:28 Állam

Sífelvonót a Balatonra? Az EU nem fogja megakadályozni

Az uniós jogi keretek kialakításakor nem gondoltak olyan tagállamra, amelynek nem az uniós források hatékony elköltése a fontos, hanem a klientúra gazdagítása.

Jandó Zoltán
2018. december 11. 15:18 Élet

Minden hatodik magyar migráns szeretne lenni

A Gallup felmérése szerint Magyarország nem szerepel a célországok között, innen viszont a lakosság 16 százaléka elköltözne, ha tehetné.